Híreink

Nyári időjárás: lángol az erdő

2018. szeptember 19. 08:39

A globális klímaváltozás – a „globális” kitétel pedig nem véletlen – egy olyan komplex jelenség, amelynek teljes megértéséhez és feldolgozásához szerteágazó ismeretekre van szükség. Laikus szemmel nézve az egyik legkönnyebben tetten érhető következményei a hőhullámok, amelyek tűzvédelmi értelemben a legsürgetőbb problémák közé emelkedtek. A hosszú, csapadékszegény időszakok és a rendkívüli meleg ugyanis minden eddiginél pusztítóbb vegetációtüzeket szabadíthat el. Az idei nyár két – Kaliforniában és Görögországban – pusztító erdőtüzén keresztül mutatjuk be, milyen károkkal járhat mindez.


Görögország: több mint 90 halott

Az augusztusi jelentések szerint már több mint 90 halottja van annak a görög erdőtűznek, amely  július 23-án tört ki Matiban, egy Athéntól kb. 30 km-re lévő településnél. A lángok az erős szél miatt rendkívül nagy sebességgel haladtak a szárazföldről a part felé, összesen 1500 házban kárt téve. Az ország sajátosságai miatt az erdőtüzek sajnos meglehetősen gyakoriak, az idei esetnél azonban a klímaváltozással összefüggésbe hozható meteorológiai tényezők játszottak közre.

  • Tavalyi hőhullám és száraz tél: a 2017-es nyár során Görögország számos területén 40-45 fok közötti csúcshőmérsékleteket mértek. Mindez, összefüggésben az idei, szokatlanul száraz téllel, meggyengült, kiszáradt vegetációhoz és lecsökkent talajvízszinthez vezetett.
  • Idei magas hőmérsékletek: a 2018-as hőhullámok során (ahol a 40 fok feletti hőmérsékleti értékek szintén nem voltak ritkák) az erdőtűzveszély még tovább nőtt.
  • Extrém szél: a tüzek kialakulásának idején 100–120 km/h széllökések gyorsították és tették kiszámíthatatlanná a lángok terjedését.

Jól mutatja, mennyire felkészületetlenül érte a hatóságokat a tűz, hogy semmilyen vészforgatókönyv nem lépett életbe; a Matiban lévő 1900 ház nagyjából kétharmada kiégett.

Kép: AFP/Getty Images, AP
A görögországi pusztítás képei (AFP/Getty Images, AP)

 

 

Kalifornia: az eddigi legnagyobb

A Kalifornia északi részén ezen a nyáron keletkezett vegetációtüzek hatalmas pusztítást végeztek. A helyi sajtóban  csak Mendocino erdőtűzegyüttesként emlegetett katasztrófa mintegy 115 ezer hektárnyi területet perzselt fel; az ún. Carr-tűz pedig 1600 épület pusztulásáért felelős. Főleg ez utóbbival kapcsolatban mondják a szakértők, hogy a kiszámíthatatlansága miatt veszélyesebb, mint a tüzek általában. Anthony Westerling professzor, a Kaliforniai Egyetem akadémikusa, akinek az alkalmazott klimatológia és az erdőtüzek kölcsönhatása képezik a szakterületét, meglehetősen borúlátó Twitter-posztban reagált a történtekre:

„[...] az erdőtüzek az egyre gyorsuló klímaváltozásra reagálnak: a kiszámítható, stabil időjárásnak vége”

Az időjárási anomáliák pedig láncreakció-szerűen erősítik egymást. A váratlanul bekövetkező csapadékos időjárásban robbanásszerűen megnövekvő vegetáció hosszú, száraz időszakokban jelentős táptalajt adhat egy-egy erdőtűznek, sokkal nagyobbra növelve azt, mint amekkorára az évszakok kiszámítható váltakozása kapcsán nőtt volna.

Fotó: NASA
A Mendocino-erdőtűzegyüttes az űrből (Fotó: NASA)

Justin Sullivan | Getty Images
Apokalipszis most: a Carr-tűz helyszíne (Fotó: Justin Sullivan | Getty Images)

 

A hatások

Pontosan ez a legnagyobb probléma tűzvédelmi szempontból. Westerling professzor véleménye egybevág a tapasztalatokkal is: az erdőtüzek összességében egyre nagyobb kiterjedésűek, és egyre nehezebben kiszámíthatóak lesznek. Gyakoribbá válnak például az olyan pusztító jelenségek, mint az idei Carr-tűz idején filmezett „tűztornádó”. A név – bár meteorológiai értelemben pontatlan megnevezés, hiszen a hő által gerjesztett kavargás máshogy alakul ki – plasztikusan bemutatja, többek között mivel kell megbirkóznia a tűzoltóknak ilyen esetekben.

A Mendocino erdőtűzkomplexum pusztításának mértéke 2018. augusztus 27-én. (Kép: NASA EO / Joshua Stevens / U.S. Geological Survey / domborzat: Shuttle Radar Topography Mission)

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 911 látogató olvasta.