Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat jelentős változásokat hozott, s az idei év nagy része a felkészülés jegyében telt, számos kérdést és észrevételt hozva. Többek között, az észrevételek hatására, megkezdődött a szükségesnek látszó módosítások előkészítése.

 

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló – 2008. május 22.-től hatályos – 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet (OTSZ) alapvetően új pályára állította a hazai tűzvédelmet. Egy ilyen horderejű változás új szakmai megközelítéseket igényel, s szakértői, gyártói, jogalkalmazói és jogalkotói oldalról egyaránt hosszú tanulási folyamatot. Ez a tanulási folyamat az előírások megjelenését követően továbbképzések és kérdések formájában beindult. Mivel a joganyag szorosan kötődik a folyamatosan megjelenő európai szabványokhoz és a termékek vizsgálatához ezen a két ponton van aggodalomra okot adó lemaradás. Az egyik a szabványok angol nyelvű közreadása, a másik az épületszerkezetek minősítéseinek a hiánya.

Közben az OTSZ kihirdetése és hatályba lépése óta eltelt időszak szakmai tapasztalatai alapján megkezdődött a módosítások előkészítése. 

A módosítással mindenki egyetért, a módosítandó előírások körét és a módosítás ütemét többen kifogásolták. Fórum rovatunkban is a tempót vitatták többen.

A módosítást az teszi lehetővé és egyben sürgetővé, hogy a villámvédelem szabályozása ellentmond a már honosított európai szabványkövetelményeknek. A kérdés szakértői szerint az OTSZ villámvédelemre vonatkozó szabályozása ellentmond a már honosított európai szabványkövetelményeknek, ami 2009. február 01-től, a jelenleg még élő nemzeti szabvány visszavonásával lehetetlen helyzetet teremt szakterületen. Ezek az előírások pedig 2009. február. 1-től életbe lépnek. Ebből kifolyólag 2009. február 1-én az OTSZ módosításának is hatályba kell lépnie. Ezért az Önkormányzati Minisztérium 2. félévi jogalkotási ütemtervébe javasolták az OTSZ módosításának felvételét. A javaslat szerint 2008. szeptember 30-ig kell az OKF tervezetét elkészíteni. Miért ez a rohanás – kérdezik többen? A szűk határidőt az indokolja, hogy a tervezetnek még notifikációs eljáráson is át kell esnie. Ez pedig, mint tudjuk szintén időigényes.

Két lehetőség közül választhattak a döntéshozók:

·        Csak a villámvédelem előírásainak megváltoztatására koncentrálnak, vagy

·        Az eddigi tapasztalatokat felhasználva a szakmai revízió alá veszik az előírásokat.

Ez utóbbit választották, s ez szakmailag indokolt, de gyors munkát kíván. S itt, a kisebb hibák korrigálásának igénye mellett ismét a szabványosításra kell hivatkozni. Az európai uniós csatlakozás miatt a szakmai, műszaki területeken belüli változások jelentős mértékben felgyorsultak, ami jogszabály szövegtervezetének előkészítése és kihirdetése között eltelt 2 és fél év alatt azt eredményezte, hogy az új OTSZ több helyen már nem felel meg a tűzvédelmi-, építészeti szakmai elvárásoknak.

A jogszabály módosítás arra is lehetőséget biztosít, hogy a jogszabály kihirdetése és hatályba lépése óta eltelt időszak szakmai tapasztalatait beépítsék a tervezetbe.

Ezután egy kis létszámú munkacsoportot hívtak össze a módosítás előkészítésére. A cél, hogy a módosítás

·        javítson a műszaki követelményrendszer általános használhatóságán, rugalmasságán,

·         a biztonság megtartása mellett engedjen nagyobb teret a tervezői szabadságnak.

·        A szakmai tapasztalatokat építsék be a módosításba.

·        Javítsák ki az eddig feltárt szerkesztési, nyomdai hibákat.

 

 

Az OTSZ megjelenését az elavult műszaki tartalmú jogszabályi előírásokon túl, az Európai Unió direktíváiban meghatározott műszaki követelményeknek történő megfelelés is szükségessé tette. Az egységes jogszabályi szerkezetbe foglalt tűzvédelmi követelményeket tartalmazó OTSZ a korszerűsítésen kívül, olyan műszaki előírásokkal is kiegészült, amelyek eddig nem szerepeltek a tűzvédelmi jogszabályrendszerben. Az OTSZ tartalmaz olyan új, EU konform előírásokat is, amelyeket – a már hatályon kívül helyezett – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, illetve a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet nem tartalmazott, ellenben bevezetésük elengedhetetlenné vált. Ezzel párhuzamosan az európai tűzvédelmi követelmény rendszerekhez igazodva az akkor hatályos szabályozásnál magasabb tűzbiztonságot követel meg.

 

Az OTSZ kidolgozása során széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés zajlott le az építészek, társadalmi szervezetek, szakmai kamarák bevonásával. A jelzések alapján bedolgozták a tervezetbe azokat a nemzetközi tapasztalatokat, melyek egy adott tagállamban jelentős mértékben befolyásolták a tűzvédelmi előírásokat a biztonságosság érdekében. Az általános szakmai viták eredményeképpen jogszabály tervezetben folyamatos változtatások történtek, melyek kedvezően befolyásolták az OTSZ tűzvédelmi koncepciójának egységes képét.

 

Az európai uniós csatlakozás miatt a szakmai, műszaki területeken belüli változások jelentős mértékben felgyorsultak, ami jogszabály szövegtervezetének előkészítése és kihirdetése között eltelt 2 és fél év alatt azt eredményezte, hogy az új OTSZ több helyen már nem felel meg a tűzvédelmi-, építészeti szakmai elvárásoknak.