Híreink

Kell-e TMMK-t készíteni egy felújított áruházban?

2022. július 25. 07:03

Érdekes kérdést tett fel egy kolléga a szakértői fórumon. Egy meglévő áruház teljes felújítása zajlik, amelynek befejezése után, egy másik cég működtetésében ugyancsak áruház lesz. Az épület felújítása nem engedélyköteles, de 1000 m2 feletti. Az OTSZ a használatbavételt követően írja elő a TMMK készítését. Lesz itt használatbavétel? Megoszlanak a vélemények.


A problémafelvetés így hangzik

Készítik egy meglévő áruház felújításának településképi bejelentési, majd kiviteli tervét. Az épület jelenlegi rendeltetése áruház. Az építtető – a meglévő áruház korszerűsítésével és felújításával – élelmiszeráruházat kíván kialakítani. A tervezett építési tevékenység nem építésiengedély-köteles. Minimális belső alaprajzi módosítás, teljes gépészet, villamos, burkolati stb. felújítás lesz. Az áruház alapterülete nagyobb, mint 1000 m2.

Ebben az esetben a kivitelezés után kell-e TMMK-t készíteni? Előírható-e a beruházónak?

 

Mit mond az OTSZ? 

Az OTSZ 282. § (1) bek. b. pont: „az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az 1000 m2-nél nagyobb közösségi építmény tulajdonosának az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK) kell rendelkeznie, azt arra jogosult személlyel el kell készíttetnie.”

 

Mit mondanak a hozzászólók?

  1. Nem engedélyköteles átalakításról van szó, tehát nincs használatba vétel, akkor kötelezettség sincs. Tehát TMMK sem kell!
  2. Mivel nem engedélyköteles, nincs használatbavételi engedélyezési eljárás, használatbavétel viszont van. Tehát TMMK kell!
  3. Kívánatos lenne, hogy előbb-utóbb minden "jelentősebb" épületre készüljön TMMK.

 

Hogyan varjunk erre gombot?

Melyek a TMMK készítésének feltételei?

  • Közösségi építmény
  • 1000 m2 feletti
  • használatbavétel után 60 nap.

Az első két feltétel rendben. A kérdés annak eldöntése, hogy mi van leírva a jogszabályban – itt pedig a használatbavétel szó szerepel. A használatbavétel nem más, mint az épületnek, épületrésznek adott időponttól, meghatározott célra (itt élelmiszeráruházként) való igénybevétele, amitől a használó a kivitelezőtől, beruházótól átveszi és használatba veszi az épületet.  Ettől kezdve a működtető cég az épületet rendeltetésének megfelelően elkezdi használni. Tehát ettől számítva 60 napon belül TMMK-t kell készítetnie.

Más lenne a helyzet, ha az OTSZ az építmény használatbavételi engedélyezési eljárását követő 60 napon belül, írná elő a TMMK készítését. Ekkor csak az építési engedélyköteles épületekre vonatkozna az előírás. Vagyis a „minden veréb madár, de nem minden madár veréb” tipikus esetével állunk szemben.

Röviden:

Minden új építésű, felújított vagy átalakított épületnél van használatbavétel, használatbavételi engedélyezési eljárás azonban csak az építési engedélyköteles építményeknél van.

 

Hogy két különálló fogalomról van szó, azt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet is egyértelművé teszi:

Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie annak használatbavétele előtt – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie.

Vagyis a pongyola fogalomhasználat elviszi a kérdést a használatbavétel irányába, amelyet használatbavételi engedélyezési eljárásként értelmezünk. Ez aztán a válaszolók fókuszát is meghatározza.

 

Milyen használatbavétel?

Biztos, hogy ez a jó kérdés ebben az esetben? Biztos, hogy jók a válaszok?

A kérdező is leírja, hogy mit alakítanak át, hogyan, milyen mértékben és mi lesz az eredménye. Tehát érzi, hogy itt van keresnivalója, de nem ezt kérdezi.

A valódi kérdés, ugyanis megítélésem szerint az, hogy történt-e olyan mértékű átalakítás, amely indokolja a TMMK készítését.  

Ehhez az OTSZ 1. és 2. §-át kell értelmeznünk!

1. § (1) E rendeletben előírt tűzvédelmi követelményeket be kell tartani

a) a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a rendeltetés módosítása, (során)

2.§ (4) Meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének módosítása esetén az átalakítás mértékének, körének és az építmény, építményrész tűzvédelmi helyzetét befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell e rendeletet alkalmazni.

 

Mi a TMMK az OTSZ szerint?

179. tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza, amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethető.

Mindezekből az következik, hogy a tervezőnek kell döntenie a TMMK készítés ügyében. Személyes megítélésem szerint itt a falakon kívül minden változott, jó esetben a falakat is hőszigetelték, így az átalakítással egy új minőség jött létre, tehát helye van a TMMK készítésének.

Mellesleg a TMMK készítése az építető érdeke is, ennek felismertetése a tűzvédelmi szakember a kompetenciája és felelőssége.

 

Mire gondolt a szerző?

Bár tudjuk, hogy a jogszabály szövegének önmagában meg kell állnia, az irodalom kedvenc kérdése esetünkben így ferdíthető: mire gondolt a jogalkotó? (Persze egy irodalmi alkotás mélyrétegeinek feltárása tudományos teljesítményt igényel, míg a jogszabálynak egyértelműnek kell lennie. Ezt a jogalkotási törvény világosan megfogalmazza: A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. (2010. évi CXXX. tv. 2. § (1).)

Lássuk a TvMI-t. Ez ugyanis finoman eltér az OTSZ fogalmától.

A TMMK – fogalmából adódóan – azoknak a létesítési/megvalósult megoldásoknak és feltételeknek a gyűjteménye, amelyekkel az adott építmény használatbavételi engedélyt kapott, illetve segítséget ad az építmény tulajdonosa, üzemeltetője számára, hogy ellenőrizhesse az üzemelés/üzemeltetés során a használatbavételi állapotnak megfelelő műszaki állapotokat. A TMMK tartalmazza továbbá az építményben megvalósult tűzvédelmi műszaki megoldások használattal kapcsolatos általános feltételeit, amelyek kihatással vannak a létesítéskor alkalmazott tűzvédelmi megoldásokra, valamint amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethető.

A használatbavételi engedély szó sehol nem szerepel a jogszabályban. A TvMI pedig nem jogszabály. Ugyanakkor egy 2016-os kérdésre válaszolva látszólag az OKF is így értelmezte a jogszabályt.

Kérdés: Az „építmény használatbavétele” kifejezés kizárólag az építési jogszabályok szerinti használatbavételt jelenti-e? Különös tekintettel arra, hogy az építmény átalakítása (különösen az építési engedélyhez nem kötött belső átalakítás) nem minden esetben jut a tűzvédelmi hatóság tudomására, viszont az átalakítás a tűzvédelmi helyzetre jelentős kihatással lehet.

BM OKF: Igen. A változást pedig a változást követő 30 napon belül kell rögzíteni a TMMK-ban.

http://vedelem.hu/letoltes/document//518-otsz-szakertoknek-2022524.pdf

Az OKF válasza, akkor válik egyértelművé, ha különválasztjuk a két kérdést és az arra adott választ.

K: Az „építmény használatbavétele” kifejezés kizárólag az építési jogszabályok szerinti használatbavételt jelenti-e?

V: Igen.

Ez így kerek is, ugyanis az építési jogszabályok a használatbavételt és a használatbavételi engedélyt két fogalomként kezelik, sőt azóta a bejelentés mint új fogalom is megjelent.

Heizler György

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 497 látogató olvasta.