|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Új közszolgálati életpálya modell2015. február 16.
Három hivatásrend
A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban deklarált „JÓ ÁLLAM” megteremtése nem valósulhat meg az ennek kialakításáért és működtetéséért felelős, jól teljesítő közszolgálati dolgozók nélkül. Az elvárt nagyobb és minőségi teljesítményért, a szigorú követelmény-támasztásért, a különleges körülmények közötti szolgálatteljesítésért cserébe azonban megfelelő ellentételezést kell biztosítani a kormányzati politika megvalósításában, a kormányzati döntések végrehajtásában meghatározó három hivatásrendbe tartozók (rendvédelmi hivatásos állományú, honvédelmi hivatásos állomány és a kormánytisztviselői jogállású munkavállalók) számára.
Hivatásos szolgálati viszonyban állók és kormánytisztviselők kor szerinti megoszlása (2013)
A 2011-ben elfogadott, a közszolgálati életpályák összehangolását és az új közszolgálati életpálya kidolgozását megalapozó döntések alapján számos – ellentételezés nélkül maradt – új elvárást és követelményt építettek be a három hivatásrend állományának jogviszonyaiba (új teljesítményértékelési rendszer, kötelező továbbképzési rendszer, minőségi kiválasztási eljárás). Ezzel szemben megszüntetésre kerültek a szervezeti kultúrába évtizedek alatt beépült előnyök – pl. a szolgálati nyugdíj rendszere, a 13. havi illetmény, egyes illetményen kívüli juttatások – amelyek a pályaválasztást alapvetően meghatározó tényezőkként jelentkeztek. Ezzel a tendenciával párhuzamosan az elmúlt két évtized általános bérpolitikai folyamatait elemezve megállapítható, hogy a költségvetési szférát összességében lényegesen kedvezőtlenebb kereseti pozíciók jellemzik, mint a versenyszférát. A közszféra kereseti elmaradása a vállalkozási szférához képest az elmúlt években nőtt. Legutóbb 1999/2000-ben volt nagyobb mértékű bérfejlesztés, 2008 óta pedig átfogó és érdemi bérfejlesztés nem történt, a közszolgálati reálkeresetek szintje folyamatosan csökkent. Ennek következtében számos területen érezhető a civil szféra elszívó hatása, amely kulcspozíciókban eredményezett munkaerőhiányt.
Kérdőíves felmérés
A közszolgálati életpálya-modell, ezen belül a rendvédelemben foglalkoztatottakra vonatkozó programelemek kidolgozását megelőzően az állomány véleményét a Magyar Kormánytisztviselői Kar és a Magyar Rendvédelmi Kar közreműködésével 18217 fő által kitöltött kérdőíves felmérés alapján vizsgáltuk. A felmérés tapasztalatait az új életpálya modell kidolgozásánál figyelembe vettük.
Három hivatásrend – az érintettek
Életpálya modell – pillérek
Annak érdekében, hogy a kor kihívásainak megfelelni tudó és akaró, hatékony közszolgálati apparátus működjön, meg kell találni azokat a motivációs tényezőket, amelyek az előbbiekben vázolt, a kötelezettségek és jogosultságok közötti aránytalanságokat kiegyenlítik. E cél érdekében alapvető szakmapolitikai érdek egy vonzó, lényegesen magasabb bérszínvonalat eredményező közszolgálati életpálya modell kidolgozása és bevezetése. A Kormány az elvárt nagyobb és minőségi teljesítményért, a szigorú követelmény-támasztásért, a különleges körülmények közötti szolgálatteljesítésért cserébe megfelelő ellentételezést kíván biztosítani a rendvédelem hivatásos állományú tagjai és a Magyar Honvédség katonái részére. A hatékony, a kor kihívásainak megfelelni tudó és akaró apparátus működése, egyben a rendvédelem és a honvédelem személyi állománya hosszú távú pályán maradásának ösztönzése érdekében kiszámítható, vonzó és a jelenleginél lényegesen magasabb bérszínvonalat eredményező életpálya modellt vezet be.
A modell főbb pillérei
Bérfejlesztés Az életpálya kiemelt eleme az új előmeneteli rendszer és az illetmény, amelynek keretében rendszerszintű, összesen 50%-os bérfejlesztésre kerül sor, 5 évre elosztva. A modell első körben a rendvédelem és a katonai állomány vonatkozásában kerül bevezetésre; e két hivatásrend tekintetében 2015. július 1-jei hatállyal megtörténik az új előmeneteli- és illetményrendszerre történő áttérés, amely egyúttal átlag 30 %-os mértékű illetményemelést jelent az érintett mintegy 64.000 fő rendvédelmi hivatásos és 18000 fő hivatásos és szerződéses katona részére. Ezt követően – 2016. január 1-től – évente átlagosan 5-5 %-os mértékű emelésben részesülnek az érintettek 2019. január 1-ig. A bérfejlesztés 2015. évre eső részére a 2015. évi költségvetési törvényben 44 Mrd Ft céltartalék került elkülönítésre.
A bérfejlesztés tervezett ütemezése
Lakhatási támogatás
A lakhatás támogatásának rendszerét kiszámíthatóvá, lehetőség szerint adómentessé és pályán maradásra ösztönzővé kell tenni. A jelenlegi rendszer csak ad-hoc jelleggel biztosít lehetőséget a lakhatás támogatására, javasolt kialakítani egy minimális és egy maximális küszöböt a támogatás biztosítása érdekében, mely a jogviszony mértékéhez (pályán maradáshoz) kapcsolódó fokozatosság alapján differenciálna a dolgozók között. A lakhatási célú támogatásokat adómentessé tenni, az ezzel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése és az átláthatóság biztosítása érdekében (ehhez törvényi szintű adójogszabály-módosítás szükséges). A támogatásokra jogosultságok rendszerét – az alanyi jogú támogatás, valamint a cafetéria juttatás kivételével –a jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigényhez kell kötni. Állami kezességvállalás mellett, kedvező kamatozású lakáscélú kölcsön biztosítása teremtené meg a feltételét a megfelelő számú és felkészült munkavállaló beosztásban tartásának, a fluktuáció csökkentésének. Ennek kialakítása érdekében további egyeztetésekre és kidolgozó munkára lesz szükség.
Biztosítási rendszer
A közszolgálati életpálya során bekövetkező rendkívüli események – betegség, szolgálati baleset stb. -, továbbá a biztonság, a tervezhetőség és a pályán tartás érdekében szükséges kidolgozni egy egyedi speciális biztosítási konstrukciót. Amennyiben az elem megvalósul a munkáltató és a kormányzat gondoskodása túlmutat a munkavállaló részére juttatott szolgáltatáson. Azt a biztonságot nyújtja, hogy aki közszolgálati dolgozó, annak családtagjai is biztosítottak a kormányzat által. A biztosítás két fő részből tevődik össze:
Határidők
Biztosítási konstrukció
A fő célkitűzések Az életpálya-modell fő célkitűzése a közszolgálat vonzerejének, a közszféra munkaerő-piaci versenyképességének növelése, olyan munkavégzési feltételek, kiszámítható életút és biztonság megteremtése, amelyek alapján a tehetséges, magasan képzett szakemberek a köz- a közösség szolgálatát választják élethivatásuknak. Az új előmeneteli- és illetményrendszer elsődlegesen az alábbi elvárásoknak tesz eleget:
Az új előmeneteli rendszer egyidejűleg biztosítja a folyamatos előmenetelt és a karrier-utak lehetőségének bővülését, a tudás, a tapasztalat és a teljesítmény illetményben történő egyidejű elismerését. A jövőben nem egymás mellett, elszigetelten futnak az életutak, mivel az életpálya modell megteremti a három hivatásrend közös kapcsolódási pontjait, így lehetővé teszi az életutak közötti mozgást, átjárhatóságot. A végzett munka elismerése, hogy az Államreform Bizottság 2014. december 2-ai, a Kormány 2014. december 3-ai ülésén megtárgyalta, és elfogadta az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló előterjesztést.
Összegzés A hivatásos állományúak és a kormánytisztviselők elkötelezettek a közszféra szolgálatában, a köz érdekében végzett munkájuk kihat az emberek hétköznapjaira. Ennek a feltételei kerültek az életpálya modell kapcsán megfogalmazásra. A közszolgálatban alkalmazott funkciók, struktúrák dinamikusan változnak. Új feladatok fogalmazódnak meg, új kihívások jelennek meg, új jogi szabályozások jönnek, amelyeknek az állomány tagjainak és a kormánytisztviselőknek meg kell felelniük. Ezért olyan munkahelyi környezetre van szükség, amely biztosítja a tudásuk folyamatos fejlődését, átalakulását, annak érdekében, hogy meg tudjanak felelni az elvárásoknak. A statikus munkahely garantálása a gyors változások korában nem elérhető és kitűzhető cél, az azonban igen, hogy aki a közszférában akar dolgozni, az meg tudjon felelni a kihívásoknak. A biztonság jogos igényünk! A modell biztonságot teremt abban, hogy a munka megfelelő tartalommal és megfelelő díjazással történjen, s megfelelő biztonsági garanciákkal legyen ellátva az életpálya. Az új életpályamodell célja, hogy hosszútávra szóló, a hivatásos és a kormánytisztviselő munkavállalók számára egyaránt stabilitást jelentő karrier utat teremtsen meg, amelynek eredményeképpen az állomány megfelelő körülmények között végezheti a munkáját. Ennek hatására vonzóbbá válik a hivatásos és a kormánytisztviselői pálya, mindez pedig garanciát jelent a közszolgáltatások még magasabb színvonalú ellátására. Az előterjesztés kormányzati elfogadásával lezárult egy fejezet, a minisztériumokban azonban a kodifikációs munka a kormánydöntéssel indult meg. Bittmann Tibor tű. ddtb. Humán Szolgálatvezető BM OKF, Budapest Ezt a hírt eddig 3751 látogató olvasta. |
Hosszú ideje zajló előkészítő munkát koronázott siker, amikor az Államreform Bizottság 2014. december 2-ai, a Kormány pedig december 3-ai ülésén megtárgyalta, és elfogadta az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló előterjesztést. Mit tartalmaz az életpálya modell? Milyen törekvések olvashatók ki az elfogadott előterjesztésből? A modell egyik kidolgozójának cikkét tesszük közzé.
