Lázár Gyula: Építészeti és tűzvédelmi szempontok az Aréna Pláza tervezésekor

 

A közel 200 ezer m² alapterületű Aréna Pláza Szabadidő és Kereskedelmi Központ két év alatt épült fel, úgy hogy a várható továbbfejlesztését (szálloda, irodaház) is biztosítja a terv. Milyen tűzvédelmi feladatokat kellett a tervezés során megvalósítani? 

Ízelítő az alcímekből:

Kiss Levente, Wagner Károly: Gigapláza a tűzoltóság szemszögéből

 

185.000 m², 16.000 látogató + 1000 alkalmazott, 190 üzlet, 2.800 parkolóhely, 23 moziterem, 3.000 munkás egyidejű jelenléte a kivitelezés során. 67 tűzszakasz, 29.500 sprinkler szórófej, 4.000 tűzjelző érzékelő – ezek a számok jól jellemzik a méreteket, de mit jelentett ez szakmailag?

Magyarország és Közép-Kelet-Európa legnagyobb bevásárló- és szórakoztató-központja 2007. november 15-án nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Ez év január 17-e óta a mozitermek is üzemelnek. Az Aréna Pláza épületének tervezése, felépítése és használatba vétele nemcsak a tervezőknek és a kivitelezőknek, hanem a tűzoltóságnak is komoly kihívást jelentett.

A feladat rendkívüli jellege nemcsak a terv elbírálásánál mutatkozott meg. A nagyobb épületek esetében a rendszeres egyeztetések jelentik a tűzvédelmet érintő megoldások „finomhangolását”. Valamennyi szakterület képviselője élt ezzel a lehetőséggel, így rengeteg emlékeztető rögzítette a részletmegoldásokat, a szabályozatlan kérdésekre adott válaszokat.

Az épület több szempontból nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, ezért az OKF eltérési engedélyben hagyta jóvá a középmagas épületrész, vagyis a mozi mentési ablak nélküli kialakítását, a mall és az üzletek közötti normál üvegfalat, a moziblokk 63 m hosszú folyosói füstszakaszait, és a pincében minden második tűzgátló fal vízfüggönnyel történő helyettesítését. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság Tűzmegelőzési Főosztálya a mallban lévő árusítópultokat engedélyezte. Mivel a 2/2002 (I.23.) BM rendelet nem tartalmazza, hogy mekkora lehet a tűzszakaszok nagysága, a létesíthető legnagyobb tűzszakasz méreteket az OKF határozta meg (11000 m² talajszint felett, 5500 m² talajszint alatt). Ellensúlyozásként a kivitelező sűrített sprinklersorokat épített be az üvegszerkezetek mindkét oldalára; valamennyi lépcsőház füstmentes, emellett pedig minden moziteremben füstelszívást kellett kiépíteni.

 

 

Djeska Endre: 90 perces tűzállóságú tűzgátló függönykapuk

 

Magyarországon először a budapesti Arena Plazában alkalmaztak ilyen típusú épületben tűzgátló nyílászáróként Tűzgátló függönykapukat, de több nem mindennapi megoldást alkalmazott itt a Dunamenti Tűzvédelem Zrt.

Ilyenek:

Szirovatka Károly, Seidl György: Tűzjelző rendszer 300-nál több vezérléssel

 

A PENTOLT Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft. az Aréna Plaza teljes területét lefedő egységes ESSER tűzjelző rendszert tervezett és valósított meg.

 

Nagy József, Tóth Gábor: Hő-és füstelvezetési megoldások

 

Az Aréna Plázában többféle hő és füstelvezető rendszert alakítottak ki. Külön rendszer van a Mallban, azaz a vásárlóutcában, az üzletekben, a mozikban, a garázsokban és a lépcsőházakban. A nem szokványos tervezési megoldásokba, kivitelezési nehézségekbe engednek betekintést szerzőink.

 

Döme Balázs: Sprinkler berendezés a budapesti Aréna plázában

84000 fm csővezeték, 29500 db sprinkler szórófej, 53 db szelepállomás, 4db, összesen 410 kW teljesítményű sprinkler szivattyú, 3db légnyomásos víztartály és 1800m³ oltóvíz – ez az eddigi legnagyobb rendszer.

 

Gál Tamás Zsolt: Az aréna pláza teremgarázsainak szellőztetése sugárventilátorokkal

 

Közép-Európa legnagyobb bevásárló központjának kétszintes teremgarázsa Air-Technik-Jet szellőztető rendszerrel valósult meg. A garázsszintek egyenként 45.000 m² alapterületűek, a parkolóhelyek száma közel 3000 db! Szintenként 10 db tűzszakasz található, amelyek szellőztetése azonos módon-, nagysebességű jet ventilátorok alkalmazásával történik.

Fórum rovatunkban Mélykuti Sándor a Hers Zrt vezérigazgatója mutatja be a hazai tűzvédelmi technika gyártó és karbantartó cégénél bekövetkezett változásokat.

Mészáros János a hő-és füstelvezetés szabályozási anomáliáiról elmélkedik, míg Wagner Károly egy konferencia kapcsán az osztrák tűzvédelembe és annak módszereibe enged bepillantást.

Egy rutinos tűzjelző rendszertervező mindig azzal kezdi a munkát, hogy alaposan felméri a védendő helyszín lehetséges tűzkeletkezési helyeit, területeit. Miután ezzel végzett, érdemes veszélyességük alapján sorba állítani a potenciális tűzkeletkezési helyeket. Az így kapott listával a kézben már elkezdhet azon gondolkodni, milyen módon érdemes védeni a különböző helyeket – írja szerzőnk.

 

Debreceni Péter – dr. Nagy Dániel: Erdőtűz adatbázis fejlesztés az erdészeti hatóságnál

 

Az erdő az emberiség öröksége. Az erdőket veszélyeztető tüzekkel kapcsolatos információk gyűjtése az erdőtüzek jobb megértését szolgálja. Ezért alkotta meg 1992-ben az Európai Unió a 2158/1992/EGK tanácsi rendeletet, s 1994-től - a 804/94/EK rendelet alapján – bevezetett egy közösségi erdőtűz információs rendszert. E szerint a tagországoknak kötelezően gyűjteniük kell az erdőtüzek alapadatait. Mi történt ez ügyben Magyarországon?

 

 

Fülöp Tibor: Tűzmegelőzés a médiában

 

Az aktív tűzmegelőzési szakemberek számára vitán felül áll, hogy a tűzmegelőzés hihetetlenül sokrétű, szerteágazó, sokszínű ezért értelemszerűen érdekes is. Miért üresedett ki eközben a tűzmegelőzési kommunikáció? Mindez akkor, amikor a média egyre professzionálisabb módszereket és szakembereket alkalmaz.

 

Nagy Katalin: A puding próbája az evés – a füstelvezetőké a próbanyitás II.

 

A VÉDELEM előző számában (2008/1 – 37. old.) a hő- és füstelvezető rendszerek installálása, felülvizsgálata és karbantartása során a bevásárló központoknál 2007-ben összegyűlt tipikus esetek tapasztalatait tekintettük át. A bemutatott problémákhoz hasonló gondok új létesítmények építésekor is előfordulnak. Az alábbi esetek szintén a 2007-es év gyűjteményéből valók.

 

Lestyán Mária: Új tűzvédelemi rendszer szellőzőcsatornákhoz, akár 120 perces tűzállósággal.

 

Conlit Ductrock néven a szellőzőcsatornák akár 120 perces tűzállóságának biztosítására az idei év tavaszán új rendszert vezet be a magyarországi piacon a Rockwool Hungary Kft.- ezt mutatja be szerzőnk

 

 

Miközben a tűzoltóságok már a következő időszakra adtak be pályázatokat, még az előző években benyújtott és elismert pályázatok egy része is várólistán van. Az eszközök várható ütemezésénél ezek az igények kerülnek előtérbe.

Ki, mire vár? A 2008-as tervek ismeretében lehet számítani a régebbi pályázatok folyamatos kielégítésére. Ha a listát végignézzük elsősorban a speciális eszközökre kell hosszabb időt várni, a kategóriamódosulások következtében az alapgépjárművek prioritása miatt.

 

AluFire technológiájú felépítményével újdonság a hazai gépjárműfecskendő palettán az IVECO FF 140 E 25 W EURO IV alvázra épített középkategóriás gépjárműfecskendő. 

Az öszkerékhajtású IVECO MAGIRUS TLF 24/20-2 egy sokoldalú általános beavatkozó jármű. Ennek megfelelően 1 + 5 fős fülkével, 2000 literes beépített víztartállyal és 200 liter habképző anyag tartállyal rendelkezik.

A gépjárműfecskendő hátsó beépítésű, a jármű motorjáról meghajtott 2.550 liter/perc vízszállítású normál nyomású és 400 liter/perc vízszállítású nagynyomású szivattyúval van ellátva.

 

 

Renault Midlum 280.16 4x4 Euro 4 járóképes alvázra épített SAURUS félnehéz kategóriájú tűzoltó fecskendő gépjárműből 24 átadására került sor februárban. Milyen újdonságokat találhatunk a járművön? 

Renault Midlum – terepen is helytáll A Renault Midlum 280.16 Euro 4 összkerék hajtású „ 4x4” alváz, kifejezetten terepen történő használatra készült. Ezt a fokozott igénybevételt szolgálja az erősített kivitelű létraalváz is.

 

 

A 2006-ig terjedő tíz év adatai alapján vizsgáltuk a tűzeseteknél bekövetkezett sérülések és elhalálozások arányát és területi eloszlását.

A tűzeseti halál 100 ezer lakosra vetítve nagyon markáns területi különbségeket mutat. Az elhunytak többsége lakásokban keletkezett tűzesetekben leli halálát. Fokozott veszélyeztető tényező: a hátrányos helyzetű lakókörnyezet, idős kor és/ vagy egyedülálló ember, gyerekek 6 éves korig, halmozottan hátrányos szociális helyzet. A tűzeseti sérülések leggyakrabban Budapesten (66,7), Nógrád (55), Pest (49,1) és Bács (46,4) megyében, legritkábban Vas (27,5), Zala (29,8) és Jász-Nagykun-Szolnok (29,9) megyében fordultak elő az elmúlt tíz évben