|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Rossz az egészségügyi, szociális intézmények tűzvédelme?2008. február 25.
Szomorú aktualitást ad a cikknek az ausztriai idősek otthonában bekövetkezett tragikus kimenetelű tűzeset. A tűzről a televízió (MTV) híradójában megjelent képeket itt tekinthetik meg. Szakmai szempontok Néhány halálos végű tűzeset ismét rávilágított a szakmai körökben ismert tényekre. Nevezetesen, hogy míg az irodaházak, bevásárlóközpontok, szállodák ma már nem nagyon épülnek beépített oltóberendezések nélkül, az egészségügyi intézmények sajnos jellemzően e nélkül léteznek. Szakmai oldalról megközelítve ismertek az életvédelem szempontjai! Az ilyen intézményekben a tűzvédelmi használati szabályok betartása az ápoltak részéről nehezebb, az emberek menekülési képessége (éberségük, épületismeretük, mozgékonyságuk) rosszabb, miközben a tűz és a füst ugyanolyan sebességgel terjed, mint egy szállodában. Az emberek ugyanakkor még a szobájukat sem képesek segítség nélkül elhagyni. A tűz- és a füstterjedés megakadályozására a passzív tűzvédelem eszközeivel (épületszerkezetek tűzállósági határértéke, szoba/ kórterem szintű füstgátló tömítések és füstgátló ajtók), illetve az aktív tűzvédelemmel (beépített tűzjelző és vagy oltóberendezéssel) van lehetőségünk. Ebben ma az egészségügyi intézmények rosszabb helyzetben vannak, mint bármely egészséges, és tegyük hozzá mozgásképes embert befogadó épület. Másrészt a tűz keletkezés megakadályozására egyes intézménytípusoknál még a normál épületekhez képest is kisebb a lehetőségünk. Vagyis ezekben az intézményekben a menekítést – a megfelelő védelem hiányában – sok a menekítésben aktívan résztvevő emberrel lehetne megoldani. Azonban a munkabérköltségek növekedésével, az EU által előírt munkaidő követelmények, akár az elmúlt időszak munkaügyi perei általi, beállásával ez a létszám egyszerűen nincs meg az egészségügyi intézményekben. A helyzet tehát egyértelműen romlott, anélkül, hogy a tűzvédelem egyéb feltételei romlottak volna. Társadalmi változások Ez pedig már a probléma társadalmi oldalát mutatja. Lehet, hogy ebben a társadalmi szemléletváltásban találjuk meg a tűzvédelmi szakmai megoldást is?! Az egészségügyi intézmények gyors ütemben változnak „üzleti vállalkozásokká”. Az üzleti vállalkozásokban – ha elfogadjuk a törvényalkotók szándéknyilatkozatait, hogy nem lesznek profit érdekeltek – akkor is bevallottan a hatékonyság jelentős növelése lesz a fő követelmény. Ez nem új a magántulajdonban lévő intézményeknél – főleg az idősellátásban – de teljesen új a fekvőbeteg ellátásban. Ezt figyelembe kell venni, amikor a tűzvédelmi jogszabályokat alakítják. Azt érzékelem, hogy itt lényegesen kevesebb személyzettel akarnak működtetni fekvőbeteg intézményt, mint egy szállodát! Miközben mindkettőben hasonlóak a kockázatok, pusztán a kiürítés sebessége tér el jelentős mértékben. Jogalkotási szempontból ezeket a változásokat a tűzvédelemnek is figyelembe kell venni! A korábbi állami-önkormányzati fenntartású rendszerben a tőkehiányból eredő tűzvédelmi célú beruházások elmaradtak, de legalább nagyobb személyzet volt. Ma az EU által előírt munkaidő követelmények és a magántulajdonosi hatékonyság érdekeltsége egy irányba mutatnak: lényegesen kevesebb élőmunka alkalmazásával kell megoldani az intézmények üzemeltetését. Eközben az épületekbe egyre nagyobb értékű berendezések kerülnek. A súlyponti kórházak kialakítása ezt a folyamatot tovább erősíti. Ezzel a kérdés már nem csak az, hogy ki, hanem hogy mi, milyen érték a veszélyeztetett? A drága eszközök védelme is mindnyájunk érdeke (ha tűzben megsemmisülnek, akkor vagy a felelősségbiztosítási, vagy az egészségbiztosítási díjakat emelik, de a végén mindenképpen mi fizetünk). Új tűzvédelmi technika A szakmai, társadalmi feltételek változása mellett a technikai feltételek is megváltoztak! Ma már létezik megfelelő kíméletes oltástechnika. Az oltórendszerek új generációira jellemző: kevés és olcsó oltóanyag, rugalmas védelmi megoldások, olcsó üzem, gyors beépítés. A hatékony oltáshoz szükséges kis vízmennyiség miatt lehetőség van a sűrű cserére és gazdaságosan fenntartható akár a csírátlanság is a speciális tereknél. Sőt utólag beépített és részleges védelem is kialakítható, mert nem kell külső energiaforrást, nagy tartályt, nagy berendezést bevinni az épületekbe. A kis átmérőjű csövezés pedig a kórháztechnikai berendezések működését nem zavarja. A külföldi példák mutatják, hogy ebben áttörés érhető el. Ha a fő érték az ember, akkor a menekítés ideje a fő szempont. Ha a menekítési idő az adott feltételek között nem teljesíthető, akkor az új oltástechnikai eszközökkel kell ezt az előírt időt biztosítani. A jogszabályt pedig visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni, mivel fontosabb alkotmányos preferencia az élethez való jog, mint a jogbiztonság! TSZVSZ Beépített oltóberendezések Tagozatának vezetője Megjelent a VÉDELEM 2008/1 számában. Ezt a hírt eddig 2750 látogató olvasta. |
A Népszabadság 2007. november 17. számában „Drága a betegek biztonsága” , „A beruházók nem kedvelik a költséges oltóberendezéseket” alcímmel jelent meg komoly visszhangot kiváltó cikk. A TSZVSZ Beépített oltóberendezések tagozata vezetőjének véleményére voltunk kíváncsiak a cikket követő hullámverésekről is. 
