|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Mi olvasható a Védelem - Katasztrófavédelmi Szemle februári számában?2014. január 22.
Tanulmány
Veres György – A tűzoltási felvonulási terület vizsgálata I
Az egyre magasabb épületek megkövetelték a tűzoltóság számára biztosított területet. Hogyan alakult ez a folyamat? Milyen javító intézkedések lehetségesek? Ezekre a kérdésekre ad választ szerzőnk, aki pályaművével a 2012. évi dr. Balogh Imre pályázaton első helyezést ért el.
Dr. Jármai Károly, Vassart Olivier, Zhao Bin – Membrán hatás kompozit szerkezeteknél tűz esetén III. – Parkolóház-tüzek Franciaországban
A Cadinton teszt bemutatása után a nyitott parkolóház szerkezetével foglalkozunk. Ennek tervezése egy korábbi európai kutatási projekt által kifejezetten nyitott parkolóházak tervezésére kidolgozott tűzvédelmi eljáráson alapult. Ez az eljárás a tűzesetet valós parkolóházak tűzeseteinek statisztikája alapján definiálja.
Szabó Ferenc, dr. Majorosné dr. Lublóy Éva – Fa, vasbeton és acél gerendák vizsgálata tűz hatására
Három különböző anyagú gerenda teherbírás-számítását végezték el szerzőink 180 percig tartó tűz hatására. A gerendák nyomatéki teherbírását a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében közel azonosra vették. Az anyagok nyomatéki teherbírás-számításhoz közvetlenül kapcsolódó tulajdonságainak változását tűz hatására elemzik. Mivel a vasbeton szerkezet, kb. egy órás tűzhatás után elveszítette szilárdságának mintegy 50%-át, ezért egy óra tűzterhelést feltételezve, lehűlés után megvizsgálják a gerendák szénszálas lamellával való megerősítésének lehetőségét. Mivel a szénszálas lamellák nem elégítik ki a tűzvédelmi követelményeket, kiegészítő tűzvédelemre is javaslatot tesznek.
Murai László – Álló- és mozgóképrögzítés kár- és tűzeseteknél
Szerzőnk az 2013. évi katasztrófavédelmi díjban részesült alkotásának fő téziseit adjuk közre! Olyan rendszerező anyagot, amely összképet ad a kárfelszámolások során történő képrögzítés alkalmazásának szabályairól, módjairól, a képrögzítés területeiről és gyakorlati alkalmazhatóságáról.
Fókuszban
Klórtechnológiák és veszélyek Az elmúlt időszak eseményei mutatják, hogy a klór, veszélyessége ellenére, az egyik leggyakrabban alkalmazott anyag. A tapasztalatok szerint nemcsak a tárolók (palack, hordó) és az adagoló berendezések műszaki problémáinál, hanem a kezelésénél – különösen különböző anyagok vegyítésekor – is számos esetben okozott balesetet. A jelzéskor kevés adat áll rendelkezésre ezért célszerű az egyes terjedést modellező szoftverek adatait felhasználni az első beavatkozási döntések során.
Klórgáz kikerülésének, terjedésének, és kockázatának modellezése
Számos vízműnél, strandon használnak klórgázt, fertőtlenítésre vagy a víz ammóniatartalmának csökkentésére. Milyen veszélyekkel számolhatunk egy gázömlésnél? Mekkora területet, s ott hány embert érinthet a veszély? Milyen óvintézkedéseket kell hozni a beavatkozó tűzoltók védelme érdekében? Egy ALOHA programmal készített konkrét üzemi esettanulmányt adunk közre.
Klórgáz: Ki van veszélyben és milyen mértékben?
A modellek jól mutatják a veszély mértékét, de valójában hány embert érinthet a veszély? Hol, mekkora veszélyre kell számítani? Milyen óvintézkedéseket kell hozni a lakosság és a beavatkozók védelmében?
Technika
Hrabovszky Pál – Technikai eszközök fejlesztése 2013-ban
A BM OKF a technikai eszköz- és járműállomány megújítására a 2012. és a 2022. közötti időszak középtávú stratégiai terve alapján haladt az időszak első évében. A fejlesztések súlypontja a járművek rendszerbe állítása, valamint a védőeszközök, a felszerelések, az infó-kommunikációs és egyéb technikai eszközök beszerzése jelentette. Mit jelent ez számokban?
Hrabovszky Pál – Technikai fejlesztés: Mi várható 2014-ben?
Az idei év fejlesztéseinek fő célkitűzései a működésüket megkezdő új Katasztrófavédelmi Őrsök technikai eszközállományának biztosítása, a Katasztrófavédelmi Mobil Labor járműcsere program befejezése, valamint a beavatkozó állomány elhasználódott egyéni védőfelszerelései cseréje. Mi várható e célok mentén 2014-ben?
Módszer
Badonszki Csaba, Szikra Csaba, Szilágyi Csaba – Tűzvédelmi mérnöki módszerek – Tűzszakaszok méretkövetelményei
A tűzszakasz az építészeti tűzvédelem legfontosabb egysége, amely szoros összefüggésben van a tűzoltás és műszaki mentés lehetőségeivel, a menekítés tervezéssel. Milyen követelményeket határoz meg a jelenlegi és a tervezett OTSZ az aktív és a passzív védelem egymásra hatásával? Milyen elvek mentén zajlik ezek szabályozása külföldön?
Kutatás
Dr. Vass Gyula, Kovács Balázs – Veszélyes üzemek a nemzeti kockázatok között
A BM OKF Iparbiztonsági szakemberei aktívan részt vesznek az Európai Bizottság részére benyújtandó Nemzeti Kockázatértékelési Jelentés és Módszertan kidolgozásában. [1] A cél olyan módszer kidolgozása, amely alkalmas az ország szempontjából jelentős kockázatú események valószínűségének és következményeinek elemzésére. Szerzőink a nemzeti jelentés elkészítése során a veszélyes üzemekkel kapcsolatosban végzett szakmai tudományos tevékenységük eredményeiről számolnak be.
Heizler György – Tűzkísérlet – Hogyan égnek a hőszigetelő anyagok?
Nagyon sok információ, kísérleti adat olvasható a különböző szigetelő anyagokról kezdve az EPS-től a PUR-on, PIR-en át az IPN-ig. Igyekeztünk a különböző fajtákból lapokat beszerezni. Az elsődleges ismerkedés során nagy különbséget szemmel nem tapasztaltunk: könnyű, jól megmunkálható valamennyi. Arra voltunk kíváncsiak hogyan viselkednek megközelítően valós körülmények közötti tűznél.
Interjú
„A minőséghez vezető pályán vagyunk” – Regionális Év Vállalkozói díj 2013 a tűzvédelemben Első ízben ismerték el tűzvédelmi vállalkozás vezetőjét a Regionális Év Vállalkozója Díjjal. Nádor Andrást, a Ventor Tűzvédelmi Kft. tulajdonos ügyvezetőjét a díjról, az eddigi munkájáról és a terveiről kérdeztük.
Visszhang
Dr. Bánky Tamás – Minősített kivitelezők az építéstechnikai tűzvédelemben
A magyarországi építőiparban számos konstans jel arra mutat, hogy az építésminőség kritikus helyzetben van. A kialakult helyzetnek kivétel nélkül mindenki a vesztese: az összes piaci szereplő, a beruházók, a tervezők, a kivitelezők, a termékforgalmazók, a befektetők és természetese maga a lakosság, mint fogyasztó. A helyzet megváltoztatásához minden ésszerű és hatékony eszközre szükség van. Különösen fontos ez az építészeti tűzvédelemben.
Szabályozás
Barta-Vámos László – 2013 a változások éve az automatikus tűzátjelzésben
Öt évvel ezelőtt kezdődtek a változások, hatásainak kezelésére azonban sok esetben nem készültek fel az érdekeltek. A három lépésben bevezetett változások célja a tűz- és hibaátjelzés fogadás egyszerűsítése, a vonatkozó szabályok egyértelművé tétele, az adminisztrációs terhek csökkentése volt. A módosításokról folyamatos konzultáció zajlott, mégis számos nyitott kérdésre igyekszik választ adni szerzőnk. Mi változott?
Megelőzés
Nagy Katalin – Több mint hő- és füstelvezetés – A hő-és füstelvezetés, valamint a szellőztetés rendszerei II.
Hogyan fejlődött a hő-és füstelvezetés napjainkig? Milyen rendszerek alakultak ki, s azokat jellemzően hova célszerű telepíteni? Milyen előnyöket és hátrányokat kell mérlegelni? Milyen új kihívásokra adnak választ a korszerű rendszerek? A mechanikus rendszerek összehasonlítása (2013/5. számunk) után a pneumatikus rendszereket vizsgálja szerzőnk.
Barta-Vámos László – Építési termékek - Hangsúly a teljesítményen – 2. rész
Célunk a teljesítménynyilatkozatok kiadásával és építési termékek forgalmazásával kapcsolatos eddigi tapasztalatok összegzése, az egységes jogalkalmazás elősegítése. Ezért lapunk 2013. évi 5. számában megjelent írás folytatásaként az építési termékek teljesítmény állandóságának igazolásával összefüggésben felmerült további kérdésekre ad választ szerzőnk.
Marlovits Gábor – Teherhordó acélszerkezetek tűz elleni védelme I.
Az acél elterjedt és kedvelt szervetlen építőanyag, amelynek tűzvédelmi osztálya A1 (nem éghető). Mégis problémás tűzvédelmi szempontból, mert a hőmérséklet emelkedésével teherhordó képessége gyorsan és számottevően csökken. Hogyan védhetjük meg ettől acélszerkezeteinket?
Lestyán Mária – Meglévő építményszerkezetek teljesítmény jellemzőjének igazolása
A VIII. Rockwool Építészeti és Tűzvédelmi Konferencián a szakma neves előadói az építési termékek és építményszerkezetek teljesítményjellemzőinek, a jogszabályi követelményeknek megfelelő, meghatározási és igazolási módjaival foglalkoztak. Ezek meghatározása nem egyszerű feladat! Széleskörű termék, szabvány és jogszabály ismeretet kíván a tervezőktől. Az új termékekre, szerkezetekre legalább rendelkezésre állnak konkrét előírások, az igazoláshoz megfelelő dokumentumok, viszont a meglévő szerkezetekről nem mindig áll rendelkezésre elegendő információ. A felmerült kérdésekre válaszol szerzőnk.
Tűzoltás – műszaki mentés
Kitekintés – Homlokzattűz és tesztje
Az elmúlt 10 év tűzesetei során az utólagosan hőszigetelt homlokzatok leégése és halálos áldozatok arra figyelmeztetnek: az utólagos hőszigetelések körül tűzvédelmi szempontból nincs minden rendben. Milyen tapasztalatokra jutottak az utólagos hőszigeteléseknél külföldön?
Pimper László – DryFoam – tűzoltóhab víz nélkül
Ha eddig habbaloltásról beszéltünk, mindig víz és habképzőanyag keverékére gondoltunk. A tűzoltóhab – néhány különleges „kísérleti” megoldástól eltekintve – többnyire a habképző-anyagból és vízből előállított oldat felhabosításával jött létre. A közelmúltban, egy hazai konferencián bemutatott kísérleti oltóanyag – a DryFoam – szakít a „vizes” habok hagyományával, alkalmazásához nincs szükség vízre. November végén az Ipari Létesítményi Tűzoltóságok 7. Nemzetközi Konferenciáján egy újszerű tűzvédelmi anyagot mutatott be a bostoni székhelyű Trelleborg Offshore vállalat. A FER Tűzoltóság által rendezett konferencia részvevői a tájékoztató előadás mellett gyakorlatban is megtekinthették a „szárazhab” alkalmazását. A rendezvényt megelőző napokban a FER és a gyártó tűzoltási kísérletsorozat keretében közösen tesztelte az új anyagot.
Roland Leitner – Ipari tűzoltó járművek és habbekeverő rendszerek a Rosenbauertől
A Rosenbauer a világ vezető tűz- és katasztrófavédelmi innovátorai közé tartozik. A cég neve több mint 145 éve összefonódik a tűzoltójárművek és oltóberendezések terén létrejövő iránymutató technológiai újításokkal és jelentős találmányokkal. Ezek a menedzsment-szintű döntések a stabil tulajdonosi háttérnek tulajdonítható hosszútávú tervekhez igazodnak. Az Ipari Létesítményi Tűzoltóságok 7. konferenciáján elhangzott előadás alapján készült cikket adjuk közre.
UCF 6000/7000/9000 hőkamerák
A hőkamera alkalmazása életfontosságú, mely jelentősen megkönnyítheti a tűz oltását és akár negyedére képes lerövidíteni a felderítés, személykeresés időintervallumát. Ezért kísérte nagy érdeklődés – 2010-ben – az INTERSCHUTZ kiállításon a Drägernél a hőkamerák új generációjának koncepcióját. 2011-től pedig fokozatosan jelentek meg a család tagjai. Ezek széles körben elterjedtek. Magyarországon is 55 db segíti már a mindennapos munkát. Sokszor a legnagyobb tudásúra (UCF9000) koncentrálunk, de nem szabad elfelejtenünk azokat az alapalkalmazásokat, amikor tűz, füst és sötétség nehezíti a beavatkozást.
Védelem - Katasztrófavédelmi Szemle
Megrendelhető: Baksáné Bognár Veronika Tel.: 0682 – 413 339 Fax: 0682 – 424 983 Email: vedelem@katved.gov.hu
Ezt a hírt eddig 1698 látogató olvasta. |
Megújult külsővel jelenik meg a lap 21. évfolyamának első száma. Az igényes szakmai tartalom azonban nem változott! 23 cikkben olvashatnak az aktuális szakmai kérdésekről: Klórtechnológiák és veszélyeik, a műszaki fejlesztés kérdései, az acélszerkezetek vizsgálata és védelme, vasbetonszerkezetek viselkedése tűzben, veszélyes üzemek kockázata, tűzoltóhab víz nélkül, hőszigetelő anyagok vizsgálata – a fő témák címszavakban. 
