Védelem online

Termékek

Szakmai linkek

Szaknévsor

Építészet

Alagutak, aluljárók tűz elleni védelme

Az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésnek indult közutakkal együtt sajátságos építmények jelentek meg: a nagy kiterjedésű alagutak. Ezek már annyira beépültek a világképünkbe, hogy meglepőnek tűnhet a kérdés: minden esetben megfelelő a védelmük? Pedig több alagútban, aluljáróban történt súlyos tűzeset figyelmeztet a veszélyekre.

Alagúttüzek jellegzetességei

Az alagutak építői sajátságos helyzetben vannak tűzvédelmi szempontból: a zárt térben bekövetkező balesetek katasztrofális következményekkel járhatnak. Habár a tűzesetek ellen védekezni szinte lehetetlen, mindenképpen érdemes a műtárgyakat a tűz ellen védeni – nem csupán az állaguk megóvása érdekében, hanem azért is, mert a keletkező hő mellett fellépő strukturális változások súlyos veszélyeket jelenthetnek az ott tartózkodókra.

Nagy tűzesetek

Tauern alagút (6,4 km hosszú), Ausztria, 1999 májusa: Egy nagy sebességgel érkező teherautó az útjavítás miatt ideiglenesen várakozó kocsisorba rohant. Egy lakkszállító teherautó felrobbant. Egy halott, ötven sebesült.

Mont Blanc alagút (11,6 km hosszú), olasz-francia határ, 1999 márciusa: egy belga teherautó füstölgő rakománnyal az alagútba hajtott. A túl magas fokozaton működő szellőztetés a füstgázok elszívása mellett felélesztette a tüzet: 24 teher-, 9 személy és két tűzoltóautó égett ki. Negyven halott, számos sebesült.

SZENT GOTTHÁRD alagút (hossza 16,3 km) Svájc, 2001. október 24.: 2 kamion frontálisan ütközött, az alagút bejáratától másfél kilométerre. Az egyik kamion vezetője meghalt és 6 ember sérült meg. A baleset során tűz ütött ki. A sűrű füst és nagy meleg miatt a mentők nem tudtak bemenni az alagútba. Így a további áldozatokról nincs pontos adat. A kétsávos alagút teteje beomlott, így az alagutat meghatározatlan időre lezárták.

A1-es autópálya alagút, Olaszországban 2008. augusztus 21-e: Az egyik szakaszán épült alagútban egy fával megrakott teherautó kigyulladt és leégett. Személyi sérülés nem történt, de az alagút falazata erősen megsérült, és így használhatatlanná vált.

Az alagutak általában vasbeton szerkezetekből, vagy torkrét betonnal erősített acélhálós szerkezetekből állnak. A hidraulikus cementkötésű betonszerkezetek általában 200-300°C-ig hőállóak, ezt a tulajdonságukat nagyjából 10-15 percig őrzik meg. Ezután a megszilárdult beton (a cementkő) elveszti kristályvíz tartalmát, felülete megreped, és kisebb-nagyobb darabokban leválik (1. ábra). A betontakarást elveszítő acélbetétek folyamatosan felmelegednek és kb. 500°C-on elvesztik szilárdságukat, ami gyakorlatilag az egész szerkezet töréséhez vezethet (2. ábra). Az üledékes kőzetekbe fúrt alagutak általában torkrét betonnal erősített felületűek, ezért különlegesen ajánlott magasabb hőhatás ellen védeni őket, mert a mészkő kb. 800°C-on bomlik, mállik. Mindezek során az alagútban olyan szerkezeti omlások keletkeznek, amelyek miatt az használhatatlanná válik.

Külön jellegzetessége az alagúttűznek, hogy a hő hatása szűk térben (3/a ábra) teljesen más, mint a szabadban (3/b ábra). Az alagutak burkolatainak minősítő vizsgálatai során nem a

ábra – Hő hatása a betonszerkezetre

ábra – Vasbeton károsodása

szokásos ISO felmelegedési görbét használják (amely kb. 1000°C-os hőmérséklet maximumot jelent), hanem az alagutakra jellemző 1350°C-ig felfutó görbét (alagút-hőfokgörbe). A szokásos tűzvédelmi burkolatok pedig ezt az igénybevételt már nem bírják ki.

3/a ábra – Alagúttűz hatása

3/b ábra – Épülettűz hatása

Milyen megoldás alkalmazható?

A Promat több évtizede gyárt és forgalmaz a passzív tűzvédelem céljaira használható anyagokat. Ezekből olyan szerkezetek, burkolatok, bevonatok készíthetők, melyek magasabb hőmérsékleten nem, vagy nehezen éghetőek. A legismertebb ilyen termék az aluminátcement kötésű építőlap, amely hőállósága 1350°C, s melyből különféle minőségű és méretű lapok készülnek. Egy lehetséges megközelítés az alagutak belső felületének 25x12 m méretű, 30 mm vastag lapokkal történő beborítása (4/a-b ábra alapján), hiszen az ilyen burkolat lapvastagságtól függően akár 240 percig is ellenállhat a tűznek. Ugyanilyen védőanyaggal biztosítható a kiegészítő szerkezetek – szellőzővezetékek, elektromos kábelek és csővezetékek – megóvása is (4/c ábra). A szellőző vezetékeket is olyan anyagból kell elkészíteni, mely a fokozott hőmérsékleti hatásoknak is ellenáll (4d ábra); ilyen a PROMATECT^®-AD jelzésű tűzvédő lap.