3. ad) pontjában mit jelent a tűzoltó készülék zárolása sértetlen és ép?

 

 

A vizsgálatokat el kell végezni, csak ahol nem kell tűzvédelmi szabályzat, ott nem kell dokumentálni.

 

 

3.3.1. pont: az épületek, építmények használatba vételi eljárása során a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban végzett mérésről felvett vízhozam mérési jegyzőkönyvvel igazolni kell a szükséges oltóvíz mennyiség meglétét; a mérést az épület, építmény 100 m-es körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével kell elvégezni; amennyiben az oltáshoz szükséges oltóvíz víztározóról és vízhálózatról együttesen került biztosításra, akkor a vízhozam mérés csak a vízhálózatból kiveendő vízmennyiségre vonatkozzon.

A jogszabály mérési jegyzőkönyvvel történő igazolásról szól, így a vízmű nyilatkozat nem elegendő.

A legkedvezőtlenebb időszakot a helyi vízszolgáltató tudja megmondani a helyi fogyasztási viszonyoktól függően.

5.10. pont:A „4” és „kategórián felüli” cseretelepeket a távbeszélő-hálózatba be kell kapcsolni.

A telepnek rendelkeznie kell állandó telefonos kapcsolattal. (bármely távbeszélő hálózat figyelembe vehető. pl.: vezetékes telefon, GSM szolgáltató, IP telefon).

Ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles építmények tűzvédelme, építész-, elektromos-, gépész tűzvédelmi szakértőt bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. Vegyipari, olajipari és gázipari tervezés során az építmények tűzvédelme, építész-, elektromos-, gépész tűzvédelmi szakértő helyett a szakterületnek megfelelő tűzvédelmi szakértő közreműködése is megengedett. Ez azt jelenti, hogy elegendő a szakértők közül egyet bevonni, több szakértő alkalmazása, bevonása nem indokolt, illetve nem szükséges.

Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet tartalmazza a tervezői nyilatkozat tartalmára vonatkozó követelményeket. A tervezői nyilatkozat tartalmazza a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, megnevezett tervezők aláírását. Tekintettel, hogy tűzvédelmi szakértő kerül bevonásra az építési eljárásba, így a tervezői nyilatkozat adására vonatkozó követelmény vele szemben nem érvényesíthető. A tűzvédelmi szakértő az általa készített dokumentáció tartalmával szemben szakmai felelősséggel tartozik, és az általa készített tűzvédelmi műleírást alá kell írnia.

 

 

-                         a benntartózkodó személyeket tűz esetén gyorsan és figyelemfelkeltő módon (indokolt esetben több szakaszban) tájékoztathassák, riaszthassák (pl.: többszintes, beépített tűzjelző rendszer nélküli lakóépületben csengő?, hangosbemondó? )

-                         a kárhelyi rádióforgalmazást nehezítő körülmények esetén annak megkönnyítését (pl.: többszintes mélygarázsban erősítő, átjátszó beépítése?)

A jogszabály az általános alapelveinek betartása kötelező érvényű, mely alapelvekre épülve a jogszabály konkrét követelményeket határoz meg. Az általános alapelvek figyelembevételével történő tűzvédelmi tervezés a jogszabályban foglalt – nem általánosságban íródott – konkrét követelményektől pozitív irányba eltérhet, mely műszaki megoldás a szakmai felelősség kérdéskörébe tartozik. Ahol a jogszabály taxatív követelményt nem támaszt, ott az általános alapelveknek megfelelő egyedi műszaki megoldást kell betervezni, kivitelezni. Lépcsőházak hő- és füstelvezetését, a jogszabály szerint két módon lehet biztosítani, melyek közül az egyik a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett módon. Ezt akkor kell alkalmazni, ha pl. orsótér nélküli lépcsőház kerül kialakításra, és a legfelső szinti elvezetés nem célszerű. Ekkor az alternatív füstelvezetésnek ki kell elégítenie az alapelvekben foglalt szempontokat.

 

 

2.1.2. pont: Égéskésleltető szer: éghetőségi alcsoport az új, MSZ EN 13501 szerinti kategóriákban nem szerepel.

Nyomdahiba. Az „kedvezőbb éghetőségi alcsoportba” helyett kedvezőbb tűzvédelmi osztályba értendő.

A közvetlenül a vevőknek ipari szolgáltatást nyújtó rendeltetés hova tartozik? Pl: autószerelő műhely, varroda stb.

A kérdésben szereplő rendeltetések ipari rendeltetésnek számítanak, így azok épületei nem sorolhatók a közösségi épületek közé.

2.3.14. pont: többszintes épület: amely nem tartozik a középmagas, magas épület kategóriába (földszintes épület hova tartozik?)

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (továbbiakban: OTÉK) foglaltak szerint. Ennek megfelelően többszintesnek minősül.

A fogalom meghatározás egyértelmű, azt ettől részletesebben magyarázni nem lehet, az udvarlefedés esetében azt jelenti konkrétan, hogy az eddigi közvetlenül a szabadlevegővel érintkező udvart vízszintes vagy kis hajlásszögű épületszerkezetekkel elválasztják a szabad levegőtől, ezáltal egy viszonylag nagy belmagasságú (több szintet magában foglaló) térrész alakul ki, amelynek a hő- és füstelvezetéséről gondoskodni kell.

A szerkezet tekintetében a követelményt attól függően kell meghatározni, hogy milyen módon létesül a lehatárolás, üvegezett bevilágító felület, normál térelhatároló szerkezet kerül-e tervezésre. Ennek megfelelően a felülvilágítókra, a tetőfödém tartószerkezetére valamint térelhatároló szerkezetére vonatkozó követelmények teljesülését kell vizsgálni az épület tűzállósági fokozata és szintszámának figyelembevételével. Az udvarlefedésen túl átriumnak lehet tekinteni pl. az aulákat is.

2.3.34. pont: Beépített tetőtér: (raktározásra alkalmas tér mit jelent, mi szerint alkalmas? Pl.: lakóház padlás, lomokkal?)

A lakóház padlás, ahol lomokat tárolnak, nem minősül beépített tetőtérnek.

A be nem épített tetőérbe a jogszabály enged tárolást, de ezzel az engedménnyel nem valósul meg a „raktározásra kialakított alkalmas tér” funkció kialakítása.

 

 

Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítményét szabványos laboratóriumi vizsgálatokkal, vagy a méretezési műszaki specifikációban (Eurocode szabványsorozatban) található számítási módszerek alkalmazásával kell meghatározni. Megjegyzés: a termékek forgalmazásához kibocsátott engedélyek (építőipari műszaki engedély – ÉME, európai műszaki engedély ETA), valamint az ÉMI által kibocsátott igazolás (tűzvédelmi megfelelőségi igazolás – TMI) a tűzvédelmi osztályt, valamint tűzállósági teljesítmény-jellemzőket tartalmazzák.

Az Eurocode szabványsorozat magyar nyelvű fordítása az érintett kamarák szorgalmazására folyamatban van, azok megjelenése folyamatosan várható.

A 2/2002 (I.23.) BM rendelet szerint meghatározott Th értékek az új OTSZ-ben szereplő – teherhordó szerkezetek esetében, amennyiben tűzelhatárolásra is szolgálnak – REI követelményeknek megfelelnek a meglévő értékek.

Tűzelhatárolásra nem szolgáló tartószerkezet esetében az R értéknek.

Az EI értéket a régi minősítés szerint a nem teherhordó szerkezeteknél kell figyelembe venni, azaz pl. éltégla válaszfalszerkezetre meghatározott Th érték megfelel az EI értéknek.

„M” követelményre a szerkezeteket korábban nem vizsgálták, erre vonatkozóan külön TMI-t kell beszerezni.

A „W” érték üvegezett szerkezetekre utal. Ahol az OTSZ üveg szerkezettel szemben EI követelményt támaszt ott a korábban F üvegnek minősített szerkezet alkalmazható, ahol E, vagy W követelményt fogalmaz meg a szabály ott a korábbi G üveg is alkalmazható.

Amenyiben az általános szabályt követően különleges (speciális) szabály található, a különleges szabály minden esetben lerontja az általános szabályt. Ennél a kérdésnél a 4.1.1. pont a különleges szabály.

 

A 3.6.9. és 3.6.9.1. szerinti nyílásos homlokzatokkal kapcsolatos követelmények alkalmazandók.

 

Nem lehet alkalmazni, de az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében - kérelemre eltéréssel engedélyezheti.

3.6.14., 3.6.15., 3.7.2. Értelmezés szükséges ezen témákban (Eurocode?).

3.6.14. A tartószerkezetekre vonatkozó tűzállósági határérték követelménynek való megfelelés lehetőségeit tartalmazza. A 3.6.14.1.-3.6.14.3. pontok között vagylagos kapcsolat van.

3.6.15. A tartószerkezetekre vonatkozó tűzállósági határérték követelménynek való megfelelés lehetőségeit tartalmazza, amennyiben azt burkolással kívánják megvalósítani. A 3.6.15.1.-3.6.15.4. pontok között és kapcsolat van.

3.7.2. A tartószerkezetekre vonatkozó tűzállósági határérték követelménynek való megfelelés lehetőségeit tartalmazza beépített tetőtér esetén. A 3.7.2.1.-3.7.2.3. pontok között vagylagos kapcsolat van.

 

Amennyiben a szintosztó födém a helyiség alapterületének 25 %-át meghaladja, emeletközi födémnek minősül.

 

 

Jelenleg nincs minimális mennyiségi előírás.

Kiemelt közcélú létesítmények közé tartozik még a vízművek, gázművek stb. Jogszabály nem engedi meg, hogy a szakhatóság állásfoglalásban rendelkezzen a kérdésben felvázolt esetben.

4.8.1. pont: Egy épületben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűzszakaszok felett egyéb tűzveszélyességi osztályba tartozó tűzszakasz nem helyezhető el. Egyéb tűzszakaszok egymás felett és egymás mellett is kialakíthatók. Törekedni kell azonban a tűzszakasz-határok minél egyszerűbb vonalvezetéséreés minél kevesebb áttörésére, illetőleg az egymás melletti tűzszakaszok létesítésére.

A tervdokumentáció elutasításának nem képezheti alapját önmagában a tűzvédelmi szakhatóság által szubjektív módon bonyolultnak ítélt tűzszakaszolási séma. A tervkészítés fázisában a vonatkozó jogszabály értelmében megtartandó kötelező tervegyeztetések lehetőséget biztosítanak annak tisztázására, hogy a tervezett épület tűzszakaszolási sémája a lehetőségekhez, beruházói és tűzvédelmi szakhatósági elvárásaihoz igazodó módon kerüljön tervezésre.

4.8.7. pont: Az épületeket egymástól tűzfallal vagy megfelelő tűztávolsággal kell elválasztani. IV. és V. tűzállósági fokozatú, a III. tűzállósági fokozatú, egyszintes épületek tűzszakaszai között kizárólag tűzfalas elválasztás alkalmazható. A tűzfalat erőtani szempontból bármely szomszédos tűzszakasz tartószerkezetének állékonyság-vesztéséből származó dinamikus igénybevételre kell méretezni. A IV. és V. tűzállósági fokozatú épületekben tűzszakaszok részben, vagy egészben egymás felett nem helyezkedhetők el. „

Az előírás elsősorban a statikai méretezés során alkalmazandó és a statikusnak kell a megfelelő műszaki megoldást alkalmaznia, melyről külön nem kell nyilatkoznia

4.9.6. pont: Azon nyílászáró szerkezeteket, mellyel szemben tűzállósági határérték, vagy füstzáró képességet támaszt a jogszabály, tűzvédelmi műszaki követelmény, azt önműködő csukó szerkezettel kell kialakítani. Amennyiben a nyílászáró szerkezetek folyamatos nyitva tartása szükséges, akkor a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon gondoskodni kell ezen szerkezetek tűz esetén történő csukásáról.

Nem. Csak akkor, ha az OTSZ egyértelmű követelményt támaszt vele szemben. Pl.: körfolyosó esetén.

Nem a tömegtartózkodásra szolgáló egy légterű közlekedő-étkező helyiségek esetében nem kell betartani a kiürítési útvonal fal- és mennyezetburkolatára előírt legalább A2 tűzvédelmi osztályú követelményt, mivel a követelmény nem a helyiségre, hanem annak elhagyását követően a szabadba, szomszédos tűzszakaszba történő elhagyást biztosító folyosók, lépcsőházak füstmentes lépcsőházakra vonatkozik.

 

 

A 4.11.6. szakasz kimondja, hogy a szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek és tűzszakaszok között, az esetleg keletkező tűz és füstgáz átterjedését a szellőzőrendszer ne tegye lehetővé. A 4.11.6.2. szakasza értelmében pedig a szellőzőberendezés csatornáit és szigetelését A1, A2, s1 minősítésű anyagból kell készíteni. A jogszabály előírásainak érvényre juttatása során a főbb szakaszhoz, jelen esetben az 4.11.6. szakaszhoz tartozóan, annak részlet szabályaként történő kiegészítéseként kell értelmezni az ugyanazon megjelöléssel kezdődő szakaszokat, így a 4.11.6. 2. szakaszt is. Ennek megfelelően a szellőzőrendszerek szigetelőanyagai esetében az éghetőségi korlátozás érvényessége kizárólag tűzszakaszok közötti átvezetéseknél és szintek közötti födémáttöréseknél követelmény, így egy tűzszakaszon belül, egymás feletti szintek esetében meg kell követelni.

4.12.4. pont: Zsindely-, nád-, szalma és egyéb E, F kategóriába tartozó anyag önálló fedélhéjazatként – típustervek kivételével – csak a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre (egyedi esetként kezelendő a tájegység vagy területrendezési egység is) vonatkozó engedélye és annak feltételei alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható.

Az ügyfélnek minden esetben az építési eljárás előtt külön engedélyt kell beszerezni a tűzvédelmi hatóságtól. A tűzvédelmi hatóság állásfoglalásban nem rendezheti a kérdést, csak hatósági jogkörben eljárva határozat formában.

Az átmenetileg védett térként kialakított tetőfödém tűzgátló födém lehet, a tűzgátló födémen tetőfelülvilágító, hő- és füstelvezető nem alakítható ki, így a távolság kérdése nem értelmezhető.

 

 

4.16.4. pontAz "A" – „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, a legalább 2 szintes lakóépületekben (társasházakban), továbbá az irodaházakban és a középületekben, valamint az épületek 50, vagy ennél több fő befogadására alkalmas helyiségeiben, valamint a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, továbbá ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, biztonsági világítást és a vonatkozó nemzetközi szabványban meghatározott menekülési útirány jelzőrendszert kell létesíteni, vagy – kiegészítésként – a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más megoldást alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági jelekkel jelöli meg (gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak, stb. sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölése).

A szakhatósági állásfoglalásban rögzíthetőek a feltételek.

Nem.

4.16.11. pont: A tűzvédelmi célú berendezések működését biztosító kábelrendszereket jelölni kell.

A „kábelrendszereket” kell jelölni, amelynek helyét és módját az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság határozza meg. A jelöléseket nem kötelező a kábelrendszeren elhelyezni. A jelölést javasoljuk jól látható, jól olvasható, maradandó módon, pl.: szintváltások esetén, tűzszakaszhatárok mindkét oldalán megkövetelni.

A szabadtéri bejárati ajtókra csak a d) pont vonatkozik, mivel az nem az „épületen belüli”, hanem annak határán található, így pl. középmagas épület esetében ha a lakás bejárati ajtaja körfolyosóra nyílik és a körfolyosó körbejárható, vagy két irányban is biztosított a menekülés, normál bejárati ajtó is alkalmazható.

 

 

A független megközelíthetőség értelemszerűen az épületen belül értelmezendő, így a szabadtérbe nyíló ajtó esetében nem kell azt alkalmazni. Családi háznál természetesen nincs kivétel, de vizsgálni kell az önálló rendeltetési egység kérdését is.

 

 

 5.8.11. pont: Egyéb előírások

Az OTSZ 5. rész I/2. Fejezet 2.3.3. pontjában az építményekre vonatkozó fogalom-meghatározása értelmében az 5.8 szakaszban foglaltak csak az állandó alapozással bíró, helyhez kötött ponyvaszerkezetű építményekre vonatkozó előírásokat tartalmazzák.

Az 5.8.11. bekezdés értelmében olyan tömegtartózkodásra szolgáló épületben, ahol a befogadóképesség 400 fő felett van sátorépítmény nem alkalmazható épületen belül.

Az 5.8.1.1. bekezdés szerint: A sátor héjazata legalább C, d0, s2 tűzvédelmi osztályú, legyen a következő esetekben: - „C” tűzveszélyességi tevékenység; - tömegtartózkodás célját szolgáló (maximum 400 fő befogadó képességig) sátrakban.

Amennyiben a sátrat csarnok épületként kezelik és szerkezetei kielégíti a csarnokszerkezetekre vonatkozó követelményeket, akkor több mint 400 fő is elhelyezhető benne.