Híreink

Mi legyen az éghető anyagokkal az építészetben?

2024. május 30. 08:07

Valaha az épületeink alapanyaga a fa volt. Tűzveszélyesnek bizonyult és jött a beton és az acél. Az energiatakarékossággal ezeket felöltöztetjük éghető műanyagokkal. Ma itt az új elvárás: a fenntarthatóság. Melyek a tömörfa-szerkezetekben rejlő lehetőségek? A fához, mint elsődleges építőanyaghoz való visszatérés egy fenntarthatóbb jövő felé vezetheti a világot?


A Dezeen nevű szakportál a Timber Revolution (Faforradalom) sorozat részeként részletesen foglakozik a témával. Az energiatakarékosság és a fenntarthatóság követelményeinek a fa megfelel, a kérdés a tűzvédelem. Ma ugyanis a kormányok és a biztosítók körében nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a közepes és magas faépületek biztonságosak-e egy tűz esetén. Nálunk lényegében alig folyik vita erről.

Az egyes országokban is nagyon eltérő a szabályozás. Finnországban a teherhordó faszerkezetű, beépített oltóberendezés nélküli lakóépület megengedett legnagyobb magassága két emelet, Svédországban nincs korlátozás. Egyes országok, köztük az Egyesült Államok , Franciaország és Svájc a közelmúltban módosították a szabályozást, hogy megkönnyítsék a fából való építkezést, de mások – például az Egyesült Királyság – szigorúbbá tették.

Ez lényegében azt mutatja, hogy nem sikerült konszenzusra jutni a fából történő építkezés biztonsági korlátairól.

 

A tűzbiztonság "kompetenciaprobléma"

– A faanyag tökéletesen biztonságos lehet, ha jól csinálják – mondta José Torero, a University College London Építőipari, Környezeti és Geomatikai Mérnöki Tanszékének vezetője. – Ez nem technológiai vagy technikai, hanem alapvetően kompetenciaprobléma – nyilatkozta a Dezeennek.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a tömör faépületek nem eredendően veszélyesek, ugyanakkor hangsúlyozták a kockázatok ismeretének fontosságát is.

– Határozottan lehetséges olyan faépületeket építeni, amelyek megfelelnek a megfelelő biztonsági szintnek, de nem építhetünk bármit, amit akarunk, kötöttségek nélkül – magyarázta Danny Hopkin, az OFR Consultants műszaki igazgatója. – Figyelembe kell vennie azokat a konkrét veszélyeket, amelyeket ezek az épületek jelentenek.

A szakértők akülönbségek tudatosítását emelték ki.

  • Egy acél- vagy betonépülettel ellentétben egy faépületben maga a szerkezet is potenciális tűzforrás.
  • Az acél és a beton csak a tűzhatásnak van kitéve. A faanyagok maguk is égnek, ezért a problémájuk összetettebb. Ebből eredően a végső következmények sokkal jelentősebbek lehetnek, mint egy beton- vagy acélépület esetében.

A befolyásoló tényezők:

  • A faanyagok mennyisége, valamint az ablakok és helyiségek mérete nagyban befolyásolhatják, hogyan viselkedik egy tömör fából készült faépületek viselkedését tűz esetén.
  • Közben egy égő faépületből kiáramló külső lángok sokkal nagyobbak lennének, mint egy betonszerkezetből, ami növeli a tűzterjedés kockázatát. Ugyanakkor az elmúlt időszak néhány tűzesete (Grennfeld, Valencia) új megvilágításba helyezi ezt a következtetést.

 

Máshol is

A faanyag lehetséges veszélyeiről a biztosítók és szabályozó hatóságok túlzó ellenállása jellemző és ez néha a tömör faanyag híveit az ellenkező irányba tereli. Nevezetesen, hogy a tömör fa szenesedik és magától kialszik. Pedig a faanyaggal kapcsolatban már évek óta folynak vizsgálatok, és sok helyen használják. Németországban az ún. TIMpuls kutatási projekt keretében több német egyetem együtt vizsgálta a kérdést 2020-2021-ben. A tűzvizsgálatok azt mutatták, hogy ha bizonyos építési módszereket követnek, akkor a magas faépületek képesek az egyes lakásokban keletkezett teljes tüzet is biztonsággal elviselni.

De ott van akár a norvég Mjösa-torony, melynek váza és homlokzata is fa szerkezetekkel készült, a leírások szerint 90 perces tűzállóságú szerkezetekkel. Az épületet beépített tűzjelző és oltóberendezés (sprinkler) védi. Az alsó 10 szinten hotelszobákat és irodákat alakítottak ki, a felső emeleteken pedig apartmanok készültek. Az átadáskor a világ legnagyobb faépületének számított, 85,4 méteres magassággal. 

 

Alig marad el ettől a 84 méter magas bécsi HoHo (Holz-Hochhaus, vagyis „fa magasház”, „fa toronyház”), amelyet 2019-ben adtak át. Ebben az épületben a leírások szerint a vasbeton maggal kombinált fa építőanyag épületen belüli aránya 75%. Mindez környezetvédelmi okokból sem elhanyagolható: a számítások szerint a hagyományos építészeti módhoz képest összesen mintegy  2800 tonnával sikerül csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

Az aggályokat azonban nem szabad lebecsülni: minden esetben a tűzbiztonság kell, hogy legyen a prioritás:

  • A fa ég, ezzel pedig a tervezés során foglalkozni kell.
  • Amikor a fa ég, elszenesedett réteget képez, amely megvédi a fát az elszenesedés mögött, és segít csökkenteni a tűz hevességét, de nem válik nem éghetővé.

Az az állítás, hogy a fa jobban vagy rosszabbul teljesít a tűzben, mint az acél, ebben a témában értelmezhetetlen: egyszerűen mindkét anyag használatakor más-más problémákkal kell szembenézni.

A legfőbb problémának a szakértők a következőket tartják:

  • a területen szerzett szakértelem hézagos jellegét,
  • a tömör faépületek tervezésénél nincsenek megfelelő szakmai követelmények,
  • a rosszul megtervezett épületben bekövetkezett tűz esetleges következményei katasztrofálisak lehetnek.

 

Tűzeseti tapasztalatok hiánya:

Paradox módon ez is probléma, mert kevés a valós tűzesetek száma, a számítógépes szimuláció pedig csak valós tapasztalatokból indulhat ki. Miután a Grenfell-tűzvész 72 emberéletet követelt, megnőtt az aggodalom a nem hagyományos építőanyagok kapcsán.

 

Forrás: https://www.dezeen.com/2023/03/22/mass-timber-fire-safety-timber-revolution

Vissza

Ezt a hírt eddig 188 látogató olvasta.