|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
OTSZ – Kétértelmű vagy egyértelmű a szabályozás?2025. április 30. 08:16
Ez elég „érdekes” jogalkalmazói megközelítés, de nézzük:
Miről is van szó? Az OTSZ 248.§-a két bekezdésben szabályozza a tűzvédelmi eszközök és berendezések karbantartását. (1) Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni. (5) Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait. Az OTSZ szövegében semmi nem változott, viszont az egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 63/2024. (XII. 30.) BM rendelet módosította a hivatkozott táblázatban szereplő ellenőrzési határidőket, többségében fél évről egy évre növelve azokat. Eddig, azaz 2015. január 1-ig, a táblázatban szereplő ellenőrzési időpontok többnyire rövidebb időt határoztak meg a gyártókénál, most néhány tűzvédelmi berendezés gyártók által meghatározott ellenőrzési ciklusa rövidebb lett a táblázatban meghatározott egy évnél. Melyiket kell betartani – ez itt a kérdés? Az egyiket igen, a másikat nem?
Ütköznek a határidők? Mi volt később? Szabály szerint, ha a két eltérő határidőt tartalmazó rendelkezés különböző időpontban hatályos jogszabályokból származik, a később megjelent jogszabály rendelkezései érvényesülnek. Márpedig a táblázat a későbbi! Ez azonban csak akkor alkalmazható, ha a két előírás közvetlenül ütközik. Ütközik-e? A specifikusság vizsgálata A táblázatban van egy általános szabály, a gyártói előírásban egy speciális szabály. A NKE tankönyve szerint a jogalkalmazás egyik alapvető szabálya, hogy a specifikusabban szabályozó jogi norma előnyben részesül az általánosabb rendelkezéssel szemben. A gyártóinál speciálisabb szabály nem lehet, mert az egyedi termékre szabott. Tehát ez alapján a gyártói előírás az érvényes. A jogalkotói szándék elemzése A másik lecke, hogy nézzük meg mi volt a jogalkotó szándéka? Anno tánc-és illemtanárom tanácsolta! Ha a táncban elveszítettük a lépéseket, menjünk vissza a kályhához! Ezért a következő lépésben, a tankönyv nyomán, nézzük meg mi volt a jogalkotó szándéka?
A két jogalkotói szándék tehát nem ütközik egymással! Az egyik a versenyképesség növelését és a gazdasági teljesítmény fokozását, a másik az élet-és értékvédelmet célozta meg. A 63/2024 BM rendeletnek nem célja a biztonság csökkentése. Az a jogalkalmazó, aki azt állítja, hogy csak a táblázatott tartja be, jogszabálysértést követ el, és egyben azt is állítja, hogy a jogalkotó deklarált célja az, hogy csökkentse a biztonságot. Elég élénk fantázia kell ahhoz, hogy valaki egy életvédelmi berendezésnél a gyártó által előírt karbantartás elmulasztását versenyelőnyként értelmezze. A jogban ezt gondatlanságnak hívják, mert könnyelműen bízott abban, hogy az eszköz/berendezés a szükséges karbantartás nélkül is jól ellátja funkcióját.
A kedvezőbb jogkövetkezmény értékelése Ismét a tankönyv nyomán, nézzük meg mi a kedvezőbb az üzemeltetőnek?
Vagyis,
Tehát a létesítmények tűzvédelmi szakemberei, gazdálkodói jól teszik, ha előveszik a gyártói előírásokat vagy a karbantartóktól kérik az ezekre vonatkozó információkat. Ha nem ezt teszik – különösen a bonyolultabb berendezések esetében –
S. H. Ezt a hírt eddig 569 látogató olvasta. |
Legutóbb egy tűzvédelmi konferencián elhangzott, hogy nagy a bizonytalanság az üzemeltetők között a tűzvédelmi eszközök és berendezések karbantartásával kapcsolatban. Többen úgy vélték, hogy kétértelműség tapasztalható, mások azt állították, hogy az OTSZ két pontja ellentmond egymásnak. Ezért az egyiket betartják, a másikat nem.
