|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Automatikus, talajba rejtett gát – jövőbemutató védelem vagy tévút?2025. június 05. 11:21
Néhány példa a világbólHyflo SCFB™ – Hollandia A holland Hyflo cég által kifejlesztett SCFB (Self Closing Flood Barrier, szó szerint önzáró árvízi gát) rendszer már több, mint kétezer árvíz során bizonyította hatékonyságát világszerte. A rendszer lényege, hogy a földbe süllyesztett vízzáró falak a felszín alatt rejtve maradnak, és csak akkor emelkednek ki, amikor a vízszint eléri a kritikus magasságot. Ez a megoldás különösen előnyös olyan helyeken, ahol az esztétikai szempontok vagy a helyhiány miatt nem lehetséges állandó védművek telepítése. Hollandiának értelemszerűen megvannak a saját tapasztalatai az árvizekkel, így érthető, hogy egy kereskedelmileg sikeres termék innen származik.
Flow Defence – Ausztrália Az ausztrál Flow Defence cég önaktiváló árvízvédelmi rendszere szintén a víz emelkedését használja ki. A holland megoldáshoz hasonlóan itt is egy teljesen a talajba rejtett védműről van szó, amelyen gépjárművel át lehet hajtani; a felhasznált anyagok tengervízállóak, hosszú élettartamúak és minimális karbantartási igényűek (legalábbis a gyártó közlése szerint). Összesen 25 éves élettartammal számolnak, az egyes alkotóelemek pedig egyszerűen cserélhetők.
Flood Control International – Egyesült Királyság Az Egyesült Királyságban működő Flood Control International által kínált önzáró árvízvédelmi rendszerek 1998 óta vannak használatban. Értelemszerűen ennek a cégnek is vannak az előző két módszerhez hasonló önzáró megoldásai, ugyanakkor az egyhangúság elkerülése miatt itt inkább két eltérő terméket nézünk meg, amelyek szintén előre telepítettek, viszont nem a talajba süllyednek, hanem kapuként működtethetők. Az első a csúszó árvízgát, amely egy sínen csúsztatható a helyére: A második egy ipari környezetbe tervezett, sorompószerűen működő vízzár, amely automatizálható (pl. vízszintjelzővel összeköthető), és nagy területek, bejáratok (pl. mélygarázsok) védelmére szolgál:
Németország – egy elhalt (?) koncepció A Kaiserslauterni Egyetem mérnökei által kifejlesztett automata vízzár alapját ultra-nagy teljesítményű betonból készült szendvicselemek képezik, amelyek normál körülmények között vízszintes helyzetben, a talajba süllyesztve helyezkednek el. Amikor az árvíz eléri a kritikus szintet, a víz nyomása automatikusan felemeli ezeket az elemeket, így létrehozva egy stabil, függőleges védőfalat. A rendszer tervezése során különös figyelmet fordítottak arra, hogy az elemek ellenálljanak nemcsak a víznyomásnak, hanem az áramlással érkező törmelékeknek is. Az árvíz levonulása után a falak visszasüllyednek eredeti helyzetükbe, és egyszerűen tisztíthatók. Az elképzelés ötletgazdái egy 2017–2019-es EU-s projekt keretében kaptak támogatást; egy cikk alapján 2020-ban még a koncepció finomítása, valamint működő prototípusok legyártása és tesztelése zajlott. Ugyanakkor úgy tűnik, a projekt valahol megfeneklett, mert 2021 után nem találhatók ezzel kapcsolatos cikkek.
A hasonló projektek előnyei és kihívásai Ahogy a fentebb felsoroltakból is látszik, az önzáró gátak egyértelmű előnye az automatikus működés; alapvetően mindegy, hogy talajba rejtett, kapu- vagy sorompószerű megoldásról van szó, a megfelelő automatizálás birtokában kivédhetők az árvízkárok. A működésből adódóan gyors reakcióidővel lehet számolni, hiszen a gát már a helyszínen telepítve van; a karbantartási igénye alacsony, és ha nincs rá szükség, visszahúzódik (vagy visszahúzható), nem akadályozza a forgalmat, „nincs szem előtt”. Ráadásul a legtöbb megoldás karbantartási igénye is alacsony. A hátrányok között lehet megemlíteni a magas bekerülési költséget, és persze a speciális telepítési követelményeket. A rendszer telepítése során figyelembe kell venni a talajviszonyokat és a helyszín sajátosságait – bizonyos termékek kizárólag ipari vagy városi környezetben használhatók, az áruk, a kialakításuk és a telepítési igények miatt. Példák a felhasználásra:
Összességében mint sok más esetben, itt is inkább az arany középút a „nyerő”: az biztos, hogy nem „mindent vivő” megoldásokról van szó, hiszen az alkalmazhatóságuk korlátozott, de megfelelő környezetben kifejezetten hasznosak lehetnek, főleg úgy, hogy az árvízvédelemre egyre inkább és egyre több helyen szükség lehet. Ezt a hírt eddig 54 látogató olvasta. |
Már-már unalomig csépelt közhely, hogy az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbá válnak a villámárvizek – a tűzoltók évről évre egyre többször találkoznak a jelenséggel. A hagyományos árvízvédelmi módszerek (lásd: „homokzsákozás”) gyakran nem nyújtanak elegendő védelmet ilyenkor. De mi a helyzet a telepített, zárható vagy felhúzható gátakkal? Esetleg az önzáró árvízvédelmi megoldásokkal, amelyek az árvízkor aktiválódnak, de ha nincs rájuk szükség, visszasüllyednének a talajba? Egyáltalán: van az ilyesminek létjogosultsága?
