|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
A japán katasztrófavédelmi mechanizmus: társadalmi felkészültség és hatékony rendszerek2025. június 27. 14:32
A japán katasztrófavédelem három pillére A japán katasztrófavédelmi rendszer három fő pillérre épül, amelyek japánul: Dzsidzsó [Jijo], vagyis az önvédelem, Kjodzsó [Kyojo], vagyis a kölcsönös segítségnyújtás és Kodzsó [Kojo], vagyis az állami segítségnyújtás. Ez a hármas megközelítés biztosítja, hogy a társadalom minden szintje aktívan részt vegyen a katasztrófák elleni védekezésben.
1. Dzsidzsó: önsegélyezés és egyéni felkészültség A japán katasztrófavédelmi filozófia szerint a hatékony védekezés alapja az egyéni felkészültség. A Dzsidzsó [Jijo] elv azt hangsúlyozza, hogy minden állampolgárnak felelőssége saját maga és családja védelme vészhelyzet esetén. Ez magában foglalja:
A 2011-es tóhokui földrengés és cunami után ez az elv még nagyobb hangsúlyt kapott, hiszen bebizonyosodott, hogy a túlélés első óráiban az egyéni felkészültség életmentő lehet. 2. Kjodzsó – közösségi együttműködés A Kjodzsó [Kyojo] a közösségi szintű segítségnyújtást és együttműködést jelenti. Japánban erős hagyománya van a szomszédság-alapú, kisebb közösségeknek, amelyek aktívan részt vesznek a katasztrófavédelemben:
A közösségi együttműködés különösen fontos a katasztrófa utáni közvetlen időszakban, amikor a hivatásos segítők még nem érnek el minden területre. A 2011-es katasztrófa után számos történet igazolta, hogy az erős közösségi kötelékek és a kölcsönös segítségnyújtás jelentősen növelte a túlélési esélyeket. 3. Kodzsó: kormányzati támogatás A Kodzsó [Kojo] a hivatalos állami segítségnyújtást jelenti, amely a katasztrófavédelem harmadik pillére. Japánban ez egy rendkívül összetett, többszintű rendszert takar. A helyi tűzoltóságok az országos Tűz- és Katasztrófavédelmi Ügynökséghez regisztrálva egyfajta katasztrófavédelmi hálózathoz csatlakozhatnak – ennek jelenleg kb. hatezer tagja van –, amely a katasztrófaelhárítási koordinációs mechanizmus részeként az erők és eszközök hatékony bevetését segíti. A szervezet főbb jellemzői:
A nagy kiterjedésű katasztrófák esetén a prefektúrák közötti kölcsönös segítségnyújtási rendszer lép életbe, amely lehetővé teszi a tűzoltó csapatok országos mozgósítását. Ez a rendszer kiválóan vizsgázott a 2011-es cunami után, amikor 30 prefektúrából több mint 31 000 tűzoltó vett részt a mentési munkálatokban.
Technológia és infrastruktúra a katasztrófavédelemben Japán katasztrófavédelmi rendszere széles körben alkalmaz fejlett technológiákat mind a megelőzésre, mind pedig a mentési, evakuációs folyamatok segítésére. Néhány ezek közül:
Érdemes kiemelni, hogy a legutolsó elem nem elírás: a szökőárveszély miatt az evakuációs tornyok is komoly szerepet játszanak a menekítésben. Az alábbi képen a parti városban, Kurosióban [Kuroshio] található evakuációs torony látható. Ezek a technológiai megoldások folyamatosan fejlődnek, különösen a 2011-es katasztrófa tanulságainak figyelembevételével. A japán mérnökök és tudósok állandóan dolgoznak az előrejelző rendszerek pontosságának növelésén és az infrastruktúra ellenállóképességének javításán.
Oktatás és társadalmi tudatosság A japán katasztrófavédelmi rendszer talán legfontosabb eleme a társadalmi tudatosság és a rendszeres oktatás:
Ez a következetes oktatási rendszer biztosítja, hogy a japán társadalom minden tagja tisztában legyen a katasztrófák kockázataival és a megfelelő reagálási módszerekkel.
Cikkünkben a japán kifejezések, helyiségnevek magyar átirata mellett szögletes zárójelben jeleztük a Hepburn-átiratot is.
Források:
Ezt a hírt eddig 40 látogató olvasta. Kapcsolódó információk: |
Japán a világ egyik legtöbb természeti katasztrófának kitett országa, ahol földrengések, cunamik, tájfunok és vulkánkitörések rendszeresen fenyegetik a lakosságot. A szigetország évszázadok alatt fejlesztette ki egyedülálló katasztrófavédelmi rendszerét, amely napjainkban világszerte példaértékűvé vált. E cikk a japán katasztrófavédelem komplex rendszerét mutatja be, külön hangsúlyt fektetve a társadalmi felkészültség kérdésére.
