Híreink

Kevesebb lépcsőház, több lakás – a tűzvédelmi előírásokon lazítanának az USÁ-ban

2025. augusztus 11. 08:28

Az Egyesült Államokban az utóbbi években hazai szemmel is érdekes építészeti-tűzvédelmi vonatkozású vita van kibontakozóban: az egylépcsőházas magasépületek engedélyezése vajon biztonságos megoldást nyújthat-e a lakhatási válságra?


Egy lépcsőház, egy kijárat

Az Egyesült Államokban az építési szabályok szinte minden esetben megkövetelik, hogy egy többlakásos lakóépületben legalább két lépcsőház legyen. Ez a követelmény a tűzvédelmi és menekülési biztonság érdekében jött létre.

Csakhogy az USA számos városában lakhatási válság tombol; különösen igaz ez az olyan nagyvárosokra, ahol – legalábbis így érvelnek az „egylépcsőház-koncepció” hívei – a két lépcsőházhoz való ragaszkodás szükségtelenül emeli az építési költségeket, és így végső soron a lakások árait is.

Számos, egyéb országokban is megfordult amerikai építész szembesült azzal, hogy más – például a francia, német, ausztrál vagy japán – szabályozások engedélyezik, hogy bizonyos épületek egy lépcsőházzal épüljenek, ha más biztonsági megoldások is jelen vannak (például megfelelő sprinklerrendszer, túlnyomásos lépcsőház, megfelelő tűzszakaszok stb.).

 

Milyen érvek szólnak mellette, mik ellene?

Az USÁban jelenleg single-stair (egy lépcsőház) koncepcióként van elterjedőben ez a nézet. Hogy mennyire komoly az újítási szándék, azt az is jelzi, hogy 2024 szeptemberében az Országos Tűzvédelmi Szövetség (NFPA) kétnapos konferenciát is szervezett a témában, ahol építési szabályzatért felelős tisztviselők, tűzoltó parancsnokok, építészek, a lakhatási válság ellen küzdő aktivisták vitathatták meg az érveket pro és kontra.

A koncepció mellett felhozott érvek:

  • Kisebb, kompaktabb épületek építése válik lehetővé (különösen 4–6 emelet magasságban)
  • Hatékonyabb alapterület-kihasználás (nincs szükség két külön lépcsőházi magra)
  • Több lakás épülhet egy adott telken, ezáltal olcsóbbak lesznek a lakások.
  • A biztonság nem csak a lépcsőházak számán múlik, hanem sokkal inkább a teljes rendszer (tűzjelzés, tűzálló szerkezetek, sprinkler stb.) együttes működésén.
  • Az építési korlátozások túlszabályozása a lakhatási válság egyik okozója.
  • Számos tanulmány szerint az egy lépcsőházas épületek nem bizonyultak veszélyesebbnek azokban az országokban, ahol már évtizedek óta alkalmazzák őket.

A koncepció ellen felhozott érvek:

A tűzoltó szervezetek érthetően erősen ellenzik a reformot. Érveik:

  • Ha egy lépcsőház füsttel telítődik, a menekülés ellehetetlenül.
  • A második lépcsőház alternatív menekülő útvonal, illetve behatolási út a tűzoltók számára is.
  • Az automatizált rendszerek (pl. sprinkler) elromolhatnak vagy nem működnek megfelelően.
  • Az USÁ-ban meghonosodott építészeti és tűzvédelmi megoldások gyakran jelentősen különböznek az európaiaktól, így félrevezető lehet arra hivatkozni, hogy a megoldás régóta működik több európai országban is.

A kritikusok szerint tehát a reform csökkenti a biztonsági redundanciát, és potenciálisan növeli a halálos kimenetelű tűzesetek esélyét. Ráadásul az eltérő háttér miatt az építészeti és tűzvédelmi megoldások jelentősen különböznek egy amerikai nagyváros esetén, és nem lehet közvetlen párhuzamokat vonni európai nagyvárosokkal (lásd például: eltérő méretű tűzszakaszok, éghető anyagok gyakoribb alkalmazása az USÁ-ban stb.).

 

Hol a tartunk jelenleg: USA kontra a világ

Mivel az amerikai szabályozás a szövetségi kormány, illetve az államok hatásköreinek eltérése (ill. átfedése) miatt erősen eltér az általunk ismerttől, az összkép meglehetősen vegyes.

Egy rendkívül érdekes, a témával foglalkozó (egyébként kanadai) honlap felvázolta, hogy az egyes országok milyen magasság felett követelnek meg egy épületbe második lépcsőházat – ez alapján pedig az USÁ-ban elterjedt szabályozás a világ legszigorúbbjai közé tartozik, hiszen ott három emeletnél húzzák meg a vonalat (kivéve Chicagóban, ott két emeletnél).

Csak összehasonlításképpen: Belgiumban és Lengyelországban 25 méter a határ, Norvégiában 8 emelet, Dániában 45 méter, Svédországban 16 emelet, Franciaországban 50 méter; Svájcban, Dél-Koreában és Japánban nincs is meghatározva maximális magasság.

Visszatérve az USÁ-ra: állami szinten az egylépcsőházas koncepciót bevezették Kalifornia, New York, Virginia, Washington, Tennessee, Minnesota, és Oregon államban – ugyanakkor helyi szinten ennél jóval korábbi próbálkozások is vannak már.

Az 1978-ban épített seattle-i Pike & Virginia Building az első ún. „Seattle Special” típusú keskeny, hatemeletes társasházi toronyház, amely a 1977-es építésiszabályzat-módosításoknak köszönhetően jöhetett létre. Ezeket a módosításokat egy, az akkori polgármester javaslatára létrehozott tanácsadó bizottság dolgozta ki azzal a céllal, hogy megállítsák a város népességcsökkenését. A fő terv itt az volt, hogy az építési szabályzatot úgy módosítsák, hogy az ösztönzőleg hasson a belvárosi fejlesztésekre és a városrehabilitációra. A bizottság olyan javaslatokat dolgozott ki, amelyek engedélyezték a magasabb, egyetlen lépcsőházzal rendelkező lakóépületek építését a városon belül. (Az épület fotója és a témában még jóval több információ található ide kattintva.)

 

Magyarországon mi az előírás? Hazánkban a menekülési útvonal fogalom köré szerveződő követelményeket egy másik cikkben vázoljuk.

 

Források:

https://www.mercatus.org/research/policy-briefs/single-stair-solution-path-more-affordable-diverse-and-sustainable-housing

https://secondegress.ca/

https://www.nfpa.org/news-blogs-and-articles/nfpa-journal/2024/08/06/the-single-exit-stairwell-debate

https://www.cnu.org/publicsquare/2025/03/04/single-stairs-do-not-put-residents-risk

https://www.niskanencenter.org/understanding-single-stair-reform-efforts-across-the-united-states/

Vissza

Ezt a hírt eddig 59 látogató olvasta.