|
Híreink          Szakmai linkek Szaknévsor |
Tizenöt éve történt a vörösiszap-katasztrófa2025. október 10. 06:34
Gyors mentés A jelzést követően elsődleges beavatkozóként a helyszínre vonult Ajka Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 15 fővel és 5 gépjárművel, ezzel egyidőben intézkedés történt a szabadnapos állomány berendelésére. A legmagasabb riasztási fokozat mellett a katasztrófavédelem és a tűzoltóság állományából a helyszínre érkezett 106 fő és 24 gépjármű, valamint 6 Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport. A kiérkezést követően haladéktalanul megkezdték a veszélyeztetett lakosság mentését, ami Kolontáron 60 főt, Devecserben 720 főt jelentett. A mentés megkezdésével egyidejűleg a Torna patak menti települések polgármesterei értesítve lettek a kialakult helyzetről. A devecseri polgármester munkájának segítésére a várpalotai és a pápai polgári védelmi kirendeltség-vezető, valamint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság állományából kijelölt hivatásos tűzoltó- és polgári védelmi tisztek lettek vezényelve. A kolontári polgármester munkáját az ajkai polgári védelmi kirendeltség állománya segítette.
Mentők A riasztást követően az Országos Mentőszolgálat a helyi erők mellé nagy erőket csoportosított a térségbe. A mentésben az első napon 1 kárhelyparancsnoki autó, 1 mentőorvosi gépjármű, 1 rohamkocsi, 8 esetkocsi, 18 mentőgépkocsi, 4 mentőhelikopter és 2 Tömeges Baleseti Egység vett részt.
I. 2010. október 05-én Operatív törzs a helyszínen Felkészülve a helyzet hosszan tartó kezelésére, a BM OKF Főigazgatója a 33/2010. számú Intézkedésében a mentés, a veszélyhelyzet kezelés helyszíni irányítására Kolontáron tábornoki vezetésű Operatív Törzset hozott létre, amely parancsnokból, 1 fő törzsfőnökből, 2 fő törzstisztből, 1 fő informatikusból, 2 fő logisztikusból és 1 fő gépjárművezetőből állt. Az együttműködő szervek az Operatív Törzsbe összekötőket delegáltak. Az Operatív Törzs feladatai
Ezen túl október 5-én Fejér, Zala és Komárom-Esztergom megyékből 6 fő polgári védelmi tisztet vezényeltek Devecser és Kolontár településre. Alapvető feladatuk volt az igény- és helyzetfelmérés, a jelentési rendszer és a hírrendszer felállításában való közreműködés, a települések mentesítési feladatainak előkészítése, az utcaparancsnoki rendszer feltételeinek megteremtése. Ez utóbbi feladata egy-egy utcában a kárfelszámolás koordinálása volt. Az Operatív Törzs felállításától kezdődően folyamatosan irányította a mentési-mentesítési feladatokat, összehangolta a speciális mentőszervezetek kutatási tevékenységét, tájékoztatta a lakosságot és a média képviselőit.
Magyar Honvédség A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer aktivizálását követően a Magyar Honvédség kijelölt erői megkezdték tevékenységüket. A mentési munkálatokra kirendeltek naponta 100 fő kézi munkát végző állományt. A sugárzási helyzet pontos felmérése céljából pedig a MH Havaria Laboratóriumot vezényelték a helyszínre, akik megállapították, hogy a terepen mért sugárszint nem haladja meg a természetes háttérsugárzás mértékét. A személyek, technikai eszközök, utak szennyeződésének eltávolítása érdekében kirendelésre került egy ABV Mentesítő Csoport, amely Devecser, Marcaltő, Malomsok és Mórichida területén végzett mentesítési feladatokat. Az iszapár lezúdulása következtében a Kolontáron megsemmisült híd pótlására a honvédség október 06-ig TMM-3 típusú hidat fektetett. A Törzs ezen 3,5 t súlykorlátozást és egyirányú közlekedést vezetett be A Magyar Honvédség a védekezés akut fázisában 3 db helikopter igénybevételével részt vett a sérültek kórházi szállításában, ezen túlmenően légi felderítést hajtottak végre.
Rendőrség A rendőrség állományából a káresemény bekövetkezése után közvetlenül a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség kijelölt állománya lett a helyszínre vezényelve, ezen túlmenően további rendőri erők kerültek riasztásra. Az első nap végére a rendőrség 399 fővel, 66 db technikai eszközzel és két helikopterrel vett részt a kárelhárításban.
Logisztikai biztosítás A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a bevetés irányítás támogatására a helyszínre vezényelte a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet mozgó vezetési pontként működő autóbuszát, illetve egy logisztikai csoportot. A kárt szenvedett lakosság lelki gondozására a Krízis Intervenciós Team négy képviselőjét küldte a helyszínre. Elsődleges intézkedésként 250 tábori ágyat, 500 takarót, 500 lepedőt, 1500 fáklyát, 10 világító készletet, 500 védőkesztyűt, 500 védőszemüveget, 200 védőruhát, 3500 porálarcot és 300 csizmás védőnadrágot szállított a helyszínre, ezt követően az egyéni védőfelszerelések biztosítása folyamatos volt.
Sérült beavatkozók Az elsődleges beavatkozás során 13 fő tűzoltó, 1 fő katona és 8 fő rendőr szenvedett első és másodfokú sérüléseket, illetve légúti károsodást. A sérült beavatkozó állományból 4 fő tűzoltót és 8 fő rendőrt kellett kórházba szállítani, akiket ellátás után még aznap elbocsátottak.
Rémhírek és lakosságtájékoztatás Az első napokban két alkalommal terjedt el az a „rémhír”, hogy újabb gátszakadás következett be. Az Operatív Törzs együttműködve a rendőrséggel, gyorsan és határozottan cselekedett a pánik megakadályozása érdekében. A sérült gáton szolgálatot teljesítő VFCS forgalmazását a lakosság számára jól érthetően kihangosítottuk, amely során ismétlődően megerősítették, hogy a gát állapotában változás nem történt. Ezen túl a rendőrség helyszínen lévő helikoptere légi felderítést hajtott végre, amely igazolta a VFCS által közölt információkat. Ezzel egyidejűleg a lakosság riasztására, tájékoztatására Kolontáron szórólap formájában, Devecserben a helyi kábeltelevízión és szórólapokon keresztül intézkedtünk. A lakosság riasztására született elgondolás értelmében, egy gátszakadás bekövetkezésekor, a településen lévő valamennyi rendvédelmi gépjármű kék lámpával és szirénával ad egyszerre jelzést, a telepített szirénákkal egyidőben. A BM OKF a lakossági tájékoztatás hatékonyságának növelése céljából stabil és mobil elektronikus beszédátviteli riasztó eszközöket is telepített Kolontáron és Devecserben. Később az Operatív Törzs folyamatosan készítette a lakossági tájékoztatókat, amelyeket 2 óránként juttatott el a lakosság részére.
A gát állapotának ellenőrzése, mérések A további biztonság legkritikusabb pontja a megsérült gát állapota volt. Ezért a helyszínre vezényelt lévő VFCS-k állományából megszervezték a sérült iszaptároló Keleti falán – biztonságos távolságra a szakadástól – a 24 órás folyamatos figyelőszolgálatot, 2 órás váltással. Ezen túlmenően a szakaszmérnökségek kijelölt képviselőivel a Torna patak mentén a víz pH értékének mérését, valamint a patak menti települések polgármestereinek tájékoztatását végezték. A vízminták ellenőrző mérését a mai napig folyamatosan végzik. Az első napokban Kolontár és Devecser településeken, illetve a két település között a mérések helyszínein a pH érték meghaladta a 11-et.
A Védelmi Bizottság tevékenysége A Veszprém Megyei Védelmi Bizottság 2010. október 5-én 3 alkalommal ülésezett, ahol a következő döntések születtek:
A döntések alapján az Operatív Törzs kidolgozta a mentési és fertőtlenítési tervet, amely tartalmazta valamennyi szakhatóság tevékenységének rendjét, a szükséges erő, eszköz és anyag igényt. Döntés született arról, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakmai irányításával az elhullott tetemeket a kizárólag erre a célra biztosított konténerekben gyűjtik össze és gondoskodnak azok megsemmisítéséről.
Vízminőség-védelem Ugyanezen a napon (5-én) a Marcal folyó vízminősége védelmének érdekében a vízügyi szakemberek irányításával a tűzoltó és honvédségi erők kalcium-nitrátot és magnézium-nitrátot juttattak a folyóba a Duna szennyeződésének megakadályozása érdekében. A munkálatokat a mórichidai közúti hídnál, a rábaszentmiklósi hídnál és a Marcal-duzzasztónál végezték. Annak érdekében, hogy a Marcalon, a Rábán, a Mosoni-Dunán és a Torna-patakon a pH értéket 8-9 között lehessen tartani, a vízügyi szervek folyamatos beavatkozásokat végeztek. A három illetékes vízügyi igazgatóság október 06. 18. 00. óráig 1750 tonna gipszet juttatott az élővizekbe, a lúgos kémhatás csökkentése érdekében. A vezetékes ivóvíz folyamatos monitorozása is megkezdődött, amely során megállapításra került, hogy az érintett településeken az ivóvíz minősége fogyasztásra alkalmas, így ilyen lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség.
Veszélyhelyzet kihirdetése A kormány a 245/2010 (X. 6.) rendeletében 2010. október 06. 15. 00 órai hatállyal Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Vas megyék közigazgatási területére a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Törvény 2§ (2) bekezdés f) pontja szerint veszélyhelyzetet hirdetett ki. Döntés született arról, hogy a védekezéssel összefüggő, 2010. október 4. 12. 30 órát követően felmerült, indokolt költségeket a kormány a költségvetés általános tartalékának terhére vagy más módon biztosítja a védekezésben részt vevők számára.
II. 2010. október 06-án: 142 munkagép, 700 fő Még a katasztrófa másnapján (október 05-én) megkezdődött az összegyűjtött szennyezett anyag visszaszállítása a MAL Zrt. területére, egy sértetlen kazettába. 6-án Devecserben pedig megkezdődött a szennyvízaknák, átemelők és vízóraaknák takarítása, illetve a házak külső homlokzatainak és a járdák tisztítása, valamint a szennyeződött háztartási anyagok, gépek összegyűjtése és a MAL Zrt. területére való szállítása. A településeken kézi és gépi eszközökkel folyt a kárelhárítás, amelyben a honvédség és rendvédelmi szervek mellett közhasznú munkások, önkéntesek, gazdálkodó szervek vettek részt. Ezen a napon Devecser és Kolontár térségében 142 munkagép és közel 700 fő vett részt a kárfelszámolásban. Az Operatív Törzs egyeztetett a KÖDU Környezetvédelmi Felügyelőség vezetőivel arról, hogy a szennyezett területeken 50 hektáronként 2 méter mély fúrásokat végeznek a szennyezés mértékének megállapítására. Ezen túlmenően előzetes felmérés készült a vörösiszappal szennyezett külterületek nagyságáról. Ennek során megállapították, hogy a szennyeződés Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Tüskevár, Kisberzseny, Somlójenő, Apácatorna települések területeit érintette, kb. 900 ha területen. (Azóta már tudjuk, hogy a szennyezés meghaladja az 1000 ha-t.)
Veszélyes anyagok A nap folyamán lakossági bejelentés alapján 4 db Pb, 2 db Acetilén – O2 palackot találtak az üres ingatlanokban. Az Operatív Törzs utasítására katasztrófavédelmi és tűzoltó szakemberek felderítést végeztek, majd intézkedés történt a palackok kiürítésére, mentesítésére szórt vízsugár biztosítása mellett. Hasonló feladatok a következő napokban folyamatosan jelentkeztek.
Szálló por A száraz szeles időben újabb veszély – a szálló por – jelent meg. Ezért a Megyei Védelmi Bizottság ülésén döntés született a szállópor folyamatos monitorozására. Az Operatív Törzs pedig elrendelte a mentésben és mentesítésben részt vevők részére az egyéni védőeszköz és porálarc viselését, amelynek használatára útmutatót adtak ki. (A szállópor veszély és az iszap felporzása miatt először FFP1 típusú, majd FFP3 típusú porálarc készletezésére történt intézkedés.) Ennek betartását a munkahelyi vezetőkön keresztül a Törzs folyamatosan ellenőrizte. A VÉB ülésen kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a szennyezőanyagok kiülepítése érdekében a Marcal folyón 7 fenékküszöböt kell kiépíteni. Ma már biztosan állítható, hogy a szakszerű beavatkozások eredményeként sikerült megakadályozni a Rába és a Duna lúg és nehézfém szennyeződését. Amikor a Dunán a Torna patakból származó víz elhagyta az országot, kimutatható eltérést sehol nem mértek. A talajvíz monitorozását a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kolontáron megkezdte. A pH értékek ekkor 7,32 – 7,58 értéket mutattak.
III. 2010. október 07-én: Miniszterelnöki szemle A kora reggeli órákban Kolontárra érkezett Dr. Orbán Viktor Úr, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, aki tájékozódott a kárfelszámolási és mentési munkálatok helyzetéről, a bevezetett lakosságvédelmi rendszabályokról és a folyamatban lévő feladatokról. „Helyreállításnak a hídon túl nem látom az értelmét.”- jelentette ki a Miniszterelnök kolontári látogatása után. Mivel az iszapömlés Kolontáron a hídon túli, kisebb falurészt teljes egészében elpusztította. A kárt szenvedett településeket Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, főigazgató kíséretében megtekintették Dr. Kontrát Károly és Kovács Zoltán államtitkár urak, ezt követően sajtótájékoztatót tartottak. Kolontáron látogatást tett Dr. Lévai Anikó Asszony, és Mádl Dalma Asszony, akik a karitatív szervezetek nevében adományokat adtak át a rászorulóknak.
Sajtóközpont A bekövetkezett katasztrófa rendkívüli hazai és nemzetközi médiaérdeklődést váltott ki. A BM OKF sajtó-és Társadalmi Kapcsolatok főosztálya folyamatosan szervezte, illetve a mai napig szervezi a tájékoztatást. Az Operatív Törzs Kolontáron sajtóközpontot állított fel a média képviselőinek kiszolgálása érdekében. A sajtó képviselői a zárt területre (településekre) csak előzetes akkreditációt követően léphettek be, kárterületen való mozgásuk kizárólag katasztrófavédelmi koordinációban történhetett.
Erősítés – utcaparancsnoki rendszer Az Operatív Törzs kezdeményezésére a környező megyékből 7 polgári védelmi kirendeltség-vezető és 33 tűzoltó 5 gépjárműfecskendővel lett vezényelve a mentesítési munkálatok végzésére és koordinálására. A kirendeltség-vezetők közül 3 fő a devecseri Polgármesteri Hivatalba települt a helyi Operatív Csoport megerősítésére és váltására. 10 fővel pedig kialakították az utcaparancsnoki rendszert oly módon, hogy egy fő két utca mentesítési feladatait irányította és koordinálta. Feladatuk:
Kolontáron az utcaparancsnoki teendőket a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományából kijelölt hivatásos tisztek látták el, feladatkörük megegyezett a devecseri utcaparancsnokok feladataival. Az utcaparancsnokokon keresztül előzetesen felmértük az érintett települések belterületén kárt szenvedett lakóingatlanok számát. Az akkori felmérés szerint Devecserben 207 lakóingatlan sérült és 5 vályogház összeomlott, Kolontáron 35 lakóingatlan, Somlóvásárhelyen 14 lakóház szenvedett kárt az iszapömlés következtében. Az egzakt felmérésekre a következő hetekben került sor, amely birtokában ma már konkrét számokról lehet beszámolni.
Épületkár mérleg
Felajánlások fogadása Főigazgató Úr döntése értelmében a karitatív felajánlások fogadásával, deponálásával kapcsolatos koordinációra a helyszínen logisztikai bázist kellett létrehozni a devecseri önkormányzat bázisán. A logisztikai bázis vezetői feladatait a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok állományából kijelölt igazgató-helyettesek, három törzstiszttel, látták el, 7 napos váltással. A Baranya megyéből érkezett első váltás az önkormányzat épületébe települt, felállította az informatikai rendszert, felvette a kapcsolatot a települések vezetőivel és a karitatív szervezetek képviselőivel. Tevékenységükkel megteremtették az alapját az azóta továbbfejlesztett és hatékonyan működő logisztikai központ működésének, ahová folyamatosan érkeznek a hazai és nemzetközi felajánlások és adományok. Ugyancsak biztosítani kellett a mentésben résztvevők tisztálkodásának alapfeltételeit. Ezért Kolontár településen 1 db 12 állásos, Devecser városban szintén 1 db 12 állásos és 1 db 6 állásos fürdető konténer lett telepítve. Az üzemeltetést és a szállítást a felajánló ingyenesen végezte, a takarítást az önkormányzat vállalta.
Mentesítés – 143 gép, 861 fő A nap folyamán tovább folytatódtak a kárelhárítási munkálatok, az ingatlanok nagynyomású mosóval történő mentesítése, a szennyezett anyagok kiszállítása. A településen az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtását az ÁNTSZ és a MGSzH Növény és Talajvédelmi Igazgatóságok munkatársai folyamatosan koordinálták. A munkálatokat 143 technikai eszközzel 861 fő végezte. A mentesítési munkálatok eredményeképpen Devecserben – a katasztrófa napján leállított – szennyvíztisztító telep újra üzemelt, a településen három utca kivételével helyreállt a vezetékes gázellátás, Kolontáron pedig a közvilágítás. A Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából napközben szakértők érkeztek a vörösiszappal sújtott terület geodéziai behatárolásának felmérésére, illetve a mezőgazdasági területek rekultivációjának megtervezésére.
IV. 2010. október 08-án: eltűnt személyek keresése A kezdetektől helyszínen lévő civil speciális mentőszervezetek tovább folytatták az eltűnt személyek keresését a Rescue 24 irányításával. A gátszakadást követő órákban a helyszínre érkezett a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata, a Rescue 24, a Pest Megyei Kutató-Mentőszolgálat és a BÖME Katasztrófa Elhárítási Csoport. Elsődleges feladatuk volt a keresés és kutatás megszervezése. A csapatok a kiérkezést követően katasztrófavédelmi irányítás alatt végezték tevékenységüket, bekapcsolódva a kommunikációs rendszerbe. Részt vettek a bajbajutottak mentésében, az elsősegélynyújtásban és a lakosság tájékoztatásában. Amikor a Marcal folyó mentesítését a vízügyi szervek gipsz adagolásával végezték, a hatékony keverés érdekében motorcsónakokkal forgatták a vizet. Az eredmény nem maradt el, a remények beváltak. A nap folyamán a speciális mentőkhöz csatlakozott a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat társszervezete a szlovákiai IRS SK Speciális Mentőcsoport 1 db HAGLUNDS 206 típusú kétéltű járművel, és megkezdték az eltűnt személyek keresését a mezőgazdasági területeken. A kutatás érdekében a Kolontár melletti halastó vize leürítésre került, az átvizsgálás során személyt nem találtak. Ezen a napon a devecseri futballpályán és annak közelében egy idős nő és egy idős férfi holtestére bukkantak. Az esemény bekövetkezése óta Kolontáron 4 fő, Devecseren 2 fő elhunytat találtak a kutatásban részt vevő egységek. Az utolsóként nyilvántartott idős nőt október 12-én találták meg. Az elhunyt személyek hozzátartozóinak lelki gondozását, valamint a lakosság pszicho-szociális ellátását a Krízis Intervenciós Team végezte.
Légszennyezettség-mérés A száradó iszap miatt növekedett a porzás veszélye, ezért az Országos Környezetegészségügyi Intézet megkezdte a légszennyezettség ellenőrzését. Devecseren egy mobil mérőállomást, és a szálló por (PM10) napi átlagszennyezettségét mérő berendezést telepítettek az iszappal elárasztott területen. A levegőből kiülepedéssel távozó, nagyobb szemcseméretű porterhelés megállapítása céljából Devecseren 9, Kolontáron 5 mérőpontot alakítottak ki. A vörösiszap sújtotta térség légszennyezettségi adatait a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség folyamatosan rendelkezésre bocsátja a szakaszos porminta vétel alapján. Az adatok a tájékoztatási határértékeket több alkalommal meghaladták, amelynek alapján az Operatív Törzs a szükséges intézkedéseket megtette. (A szállópor 24 órás egészségügyi határértéke: 50 µg/m3, a szállópor tájékoztatási küszöbértéke: 75 µg/m3, riasztási küszöbértéke: 100 µg/m3.)
Vasúti helyreállítás A katasztrófa következtében Kolontár megállóhelynél a vasúti pálya megsérült. Előzetes információk szerint az érintett szakaszon több száz méter vágány teljes átépítése szükséges. Az Operatív Törzs a MÁV Zrt. képviselőjével egyeztetett a vasúti pálya helyreállításáról. Ennek érdekében a pályatestet 1300 méter hosszban kellett megtisztítani. A feladatot 2 gépjárműfecskendő hajtotta végre. A megsérült pályarész és a biztosító-távközlő berendezések helyreállítása 2010. október 20.-án befejeződött. A vasút információi alapján az átépített vágányhossz 1265 méter. A vasúton dolgozó munkások biztonságának garantálása érdekében 2 db EDR kézi rádiót biztosítottunk az ajkai és devecseri vasútállomásra. A megállapodás értelmében, amennyiben újabb gátszakadás következik be, az állomások haladéktalanul tájékoztatást kapnak a rendkívüli eseményről, így a dolgozóik riasztását végre tudják hajtani. Naponta két alkalommal rádiópróbát végeztek.
Aszfalt utak, vízelvezetők mentesítése A települések aszfalt útjainak semlegesítése érdekében próba mentesítést alkalmaztunk. A Pannon Egyetem által felajánlott kálcium-nitrát (enyhén savas pH 5) bekeverésével végezték a „kísérletet”. A mentesítést 4 db nagynyomású gőzborotvával és 1 db gyorsbeavatkozó sugárral hajtották végre, amelynek eredménye rendkívül kedvező volt. A korábban mért pH 10 érték rövid idő alatt pH 7 értékre csökkent. A nap folyamán tovább folytatódott a csapadékvíz elvezető rendszerek helyreállítása, a vízóra aknák tisztítása szívó-kotró, mobil mosó, és egyéb munkagépekkel. A települések közútjainak nedves tisztítása, valamint a házak homlokzatainak és az előttük lévő járdák tisztítása nagynyomású gőzborotvákkal történt. A kárfelszámolást végző erők folytatták a lakóingatlanok takarítását, az elhullott állati tetemek és PB gázpalackok összegyűjtését, deponálását. A Magyar Honvédség ABV Mentesítő Csoportja a települések kivezető útjain végezte a gépjárművek mentesítési feladatait. A kármentesítésen 130 technikai eszköz és több mint 900 fő dolgozott a 3 településen.
Kitelepítési döntés A katasztrófa 5. napján a gát állapota tovább romlott. Ezért megelőző intézkedésként 2010. január 9.-én az éjszakai órákban döntés született: Kolontár lakosságát ki kell telepíteni.
Dr. Takács Árpád pv. ezredes, igazgató Ezt a hírt eddig 108 látogató olvasta. |
Magyarország történetének legnagyobb ökológiai következményekkel járó katasztrófája történt 2010. október 4-én, amikor a Magyar Alumínium Zrt. területén az iszaptároló X. kazettájának nyugati gátja átszakadt. A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket követelt. Ezek között az egyik elsődleges a helyszíni operatív törzs révén a mentés és a kárfelszámolás irányítása, koordinálása, s ezzel párhuzamosan az ökológiai katasztrófa továbbterjedésének megakadályozása. Emlékeztetőnkben dr. Takács Árpád akkori pv. ezredes, irányító beszámolóját közöljük. 
