|
Híreink          Szakmai linkek Szaknévsor |
Atomtámadás pétervásárai szemmel – Mit gondoltak, tudtak eleink 1962-ben?2025. október 15. 08:20
Kisvárosi emlékek a padláson A füzetet K. Pál lg. alhadnagy vezette, aki a BM-LOT (Belügyminisztérium – Légoltalom Országos Törzsparancsnoksága) állományába tartozott, pétervásárai szolgálati hellyel. (Pétervására heves megye egyik járásközpontja, akkor kb. 3000 lakossal.) K. Pál a legklasszikusabb hadnagyi feladatot látta el: az újonc állomány kiképzését végezte.
Mi történt a világban? Az 1950-es években elindult az atomfegyverek továbbfejlesztése és miniatürizálása. Csökkentették a robbanófejek méretét és tömegét. Megkezdték a ballisztikus rakéták és a hidrogénbombák kifejlesztését. Az anyag érdekessége, hogy az utolsó évbe ad bepillantást, amikor a szuperhatalmak számára az atomfegyver arzenál felhalmozás még felívelő korát élte. 1962 őszén robbant ki a kubai rakétaválság, ami már egyfajta önmérséklésre sarkallta azokat, akik ilyennel rendelkeztek, legalábbis a fenyegetőzés és szövetséges államokba diszlokálás terén.
Mit tudtak a kortársak? Az 1950-es évek magyar légoltalmi szakanyagai, még jórészt a második világháborús tapasztalatokat dolgozták fel újra és egészítették ki a szovjet szakirodalomból átvett RBV (radiológiai, biológiai, vegyi) harcanyagokkal kapcsolatos ismeretekkel. Az atomfegyverekre itt még tisztán hadászati eszközként tekintenek és a másodlagos hatás (radioaktív kiszóródás), háttérbe szorult. Amerikai kísérlet Itt érdemes megjegyeznünk, hogy nyugaton sem volt kirívó, hogy az ionizáló sugárzás karcinogén hatására fittyet hánytak vagy egyszerűen nem vettek róla tudomást. 1957-ben a nevadai sivatagban végeztek atomtesztet egyedülálló módszerekkel. Öt önként jelentkezett tengerészgyalogos állt ki a ’Ground Zero’-ra és a fejük felett ~3000 méterrel működtettek el egy két kilotonnás töltetet. A kísérletet egyébként mind az öten túlélték és szép kort éltek meg, 80+ évesen hunytak el. A jegyzet ugyan nem teljes, ezért csak néhány szóban említi meg pl. a romosodást, az óvóhelyeket vagy a vegyi mentesítést (amit a szerző következetesen fertőtlenítésnek ír). Ugyanígy láthatjuk azt is, hogy sem a NATO, sem a Varsói szerződés által rendszeresített atomfegyverek képességeit sem ismerték igazán, mivel mindig visszautal a szöveg a Japánra ledobott két bombára: „Az atombomba robbanása elvileg (!) különbözik a hagyományos lövedékek és légibombák robbanásától.” Valószínű, hogy a kiképző állomány csak a hirosimai, valamint a Bikini-atollnál történt kísérleti robbantások filmfelvételeire tudott támaszkodni és abból következtetéseket levonni. A szövegben ez többek közt így szerepel: „Az atomrobbanás az első másodpercekben mintha teljes csendben történne, azonban a zaja (!) később észlelhető, mint ha mennydörgés volna." Vélhetően a szerző itt nem vette figyelembe, hogy a robbanásokat rögzítő kamera több ezer méterre volt a robbanás epicentrumától (ground zero) és a hang nem a fény sebességével terjed. Ugyanígy a vízalatti robbantásról is annyit szűrt le, hogy: „...nagytömegű vizet vesz fel magával és ez esőszerűen hullik le”. Az 1960-as évek elején elenyészően kevés szakirodalmat adtak ki a témában, emellett az atombiztos óvóhelyek építése is aranykorát élte idehaza. Az anyag egyben korlenyomat is, mely által bepillantást nyerhetünk abba, hogy egy Heves megye közepén elterülő kis faluban állomásozó légoltalmi szakcsapat miként vélekedik a világ addigi legpusztítóbb fegyverével kapcsolatban, mely hatásainak elhárítására -elvileg- felkészítést kaptak. Ugyanígy annak is tanúi lehetünk, hogy hogyan konvertálják át azt az emberi ésszel nehezen megfogható pusztító erőt, amit a nukleáris fegyverek jelentenek, jól ismert természeti jelenségekre.
Az MHSZ plakátja, amivel az ún. „10 órás lakossági atomvédelmi oktatását” propagálta. Az elvégzéséről még igazolványt is kiállítottak. A jegyzetfüzet lapjai – Mi volt a foglalkozás tárgya? (a lapok pdf formátumban letöltése)
Átszervezés
Hózer Benjámin Ezt a hírt eddig 40 látogató olvasta. |
Nemrég egy cinkotai ház tetőfelújítása során került elő egy füzet, amit szerzője 1962 januárjára datál. Az anyagot kölcsönkaptam scannelésre. Áttanulmányozás során, egy izgalmas korkép rajzolódik ki előttünk. Mit gondoltak, tudtak eleink 1962-ben az atomtámadásról a kubai rakétaválság előtt?
