|
Híreink          Szakmai linkek Szaknévsor |
Interjú – Mit lehet és érdemes megváltoztatni a hazai tűzbiztonságban?2025. október 27. 08:50
Új alapokra kell helyezni a tűzvédelmet? Azt gondolom ez a jelenlegi helyzetében már nem kérdés! Új alapokra kell helyezni Magyarország tűzvédelmét! A hatósági jogkörök átszervezésével elindultak ugyan folyamatok, de úgy látjuk azon túl, hogy megrekedtek hiányzik hozzá a stratégiai szempontrendszer is. Ahogy én látom a változásban jelentős szerepe volt a tűzmegelőzésben dolgozó tapasztalt tűzoltók nyugdíjba vonulásának, akik a fiatalok betanításában és a vezetésben így nem vehettek részt. Megszakadt a „mester–tanítvány” láncolat. A gyakorlati, műszaki és döntéstámogatási kompetenciák leépültek. A központosítás rövidtávon stabilitást adott, de hosszabb távon korlátozta a szakmai önállóságot és a párbeszéd lehetőségét. Ma már látható, hogy hiányzik az a tapasztalati háttér, amelyre a modern, kockázatalapú szabályozás épülhetne. A változással egyidőben a civil szakma folyamatos erősödésnek indult. Önálló tervezési szakággá nőtte ki magát a területünk, új szakirányú felsőfokú képzésekkel és tűzvédelmi tervezői jogosultsággal. A korkedvezménnyel nyugdíjba ment hivatásos szakemberek pedig a civil tűzvédelmi szektort erősítették tovább tanácsadóként, szakértőként vagy oktatóként. Így a tudás nem veszett el, csak kiszerveződött a civil szférába. A közszolgálatból ezzel nemcsak emberek, hanem gondolkodásmódok, döntési minták és egyfajta szakmai integráció is eltűnt. Ennek a folyamatnak a legnagyobb ára a bizalomvesztés lett. Ezért különösen fontos új alapokra helyezni a tűzvédelmet és újraépíteni a tudásmegosztás, a mentorálás és a szakmai párbeszéd kultúráját, valamint a tűzvédelmi jogosultságokat is más mérnöki szakmákkal azonos szinten rendezni kell a területünk súlyának megfelelően,
Mi a probléma a jogosultságokkal? Feszültséget okoz, hogy a szakmagyakorlási jogosultságok rendszere sem lett rendezve az elmúlt években. Folyamatos normaütközésekhez vezet, sok tűzvédelmi szempontból fontos jogosultság bevezetését is gátolja, valamint nem függetleníti a szakértői tevékenységet a hatósági oldaltól a kamarák alá történő áthelyezéssel. Ahogy minden mérnöki jogosultságot a kamarák kezelnek, úgy a tűzvédelemét is nekik kéne, különösen úgy, hogy már a hatósági feladatok és az ezzel összefüggésben keletkező tapasztalatok döntő része is a kormányhivataloknál van.
Miért tartják fontosnak, hogy az összes tűzvédelmi területet érintő szakértői tevékenység független legyen? A tűzvédelmi tervezés, és a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályozott szakma, melyre nem csak magyarországi, hanem Uniós előírások is vonatkoznak. Mint a többi mérnöki szakmára ugyanúgy érvényesek rájuk az arányossági, átláthatósági és diszkrimináció-tilalmi szabályok, a független szakmagyakorlási követelmények. Azért szükséges például a jogosultságok független kezelése mert csak így biztosítható a szakértői munka valódi függetlensége és hitelessége valamint a jogosultsági rendszer többi szakághoz illeszkedő hierarchiája és feltételrendszere.
Mitől lesz jobb, ha a katasztrófavédelemtől a kamarákhoz kerül? Ma a szakértői jogosultságokat a tűzvédelem területén a katasztrófavédelem tartja nyilván, hosszabbítja meg vagy akár vonja vissza. Ez súlyos összeférhetetlenséget jelent:
Ez könnyen azt az érzetet keltheti, hogy a szakértő kiszolgáltatott helyzetben van, és ha a véleménye eltér a hivatalos állásponttól, annak következményei lehetnek. Márpedig a szakértői munka lényege éppen az, hogy független, szakszerű és jogilag támadhatatlan legyen – még akkor is, ha kényelmetlen igazságokat tár fel. Más szakmáknál – például ügyvédeknél, más mérnököknél – természetes, hogy a szakmai kamarák kezelik a jogosultságokat, beleértve a szakértői jogosultságokat is. Ez átlátható, jogilag is stabil, és kizárja a közvetlen hatósági befolyás lehetőségét. A tűzvédelem területén ugyanez a modell adna garanciát arra, hogy a szakértők valóban a szakmai meggyőződésük alapján dolgozhassanak, és véleményük minden körülmények között megkérdőjelezhetetlen legyen. Az sem mellékes, hogy ebben az esetben lenne biztosított a szakmagyakorlókra vonatkozó azonos feltételrendszer (jogok, kötelezettségek) valamint harmadik fél jogérvényesítésének lehetősége is. A kamarákhoz kerülő tűzvédelmi szakértői tevékenységek tehát nemcsak a szakma presztízsét erősítenék, hanem közvetlenül szolgálnák a biztonságot, a társadalmi bizalmat valamint a jogosultságok védelmét is.
Mit lát külföldön, amit érdemes lenne Magyarországon is alkalmazni?
Sajnos ma a tűzoltói beavatkozásról vagy tűzvizsgálatról nem állnak rendelkezésre kellő mélységű elemzések, statisztikák, visszacsatolások, de a hatósági tapasztalatokról sem, pedig ezek a jövő tűzbiztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. Mindezek következtésben ez a rejtve maradt tudás nem épül be a jogalkotásba és az oktatásba. Ez szakmai erózióhoz vezet.
A civil szervezetek szerepét, hogy látja Ön a folyamatokban? A civil szervezetek hozzáállásán és szerepvállalásán nagymértékben változtatni szükséges. A régi bevált gyakorlat, hogyha kérdeznek, elmondjuk a véleményünket a jogalkotónak, valamint a döntésekről, változásokról konferenciákon tájékoztatjuk a szűk szakmai közönségünket, ma már nem viszi előre a tűzvédelem ügyét. Az élére kell tudni állni a képviselt szakterületnek! A civil szervezetek feladata és ereje abban rejlik, hogy független szakmai párbeszédet teremtsenek, és olyan szempontokat is behozzanak, amelyek a hatósági struktúrában sokszor elvesznek. Mi nem hatósági szereplők vagyunk, hanem a piaci gyakorlat, az oktatás, a kutatás és a nemzetközi tapasztalatok oldaláról közelítünk.
Bocsánat, de mire képesek? Képesek vagyunk:
A TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség mindezekkel is összefüggő rövid és hosszú távú stratégiája jelenleg kidolgozás alatt áll.
A küldetésünkhöz természetesen partnerekre is szükség van, ezért is fontos, az egyes szakterületeket képviselő szervezetek összefogása, párbeszéde és együttműködése, melyet a jövőben széles körben szeretnénk elősegíteni.
Ha már a jövőnél tartunk, milyen jövőképet lát? A tűzvédelmi igazgatási és szabályozási terület strukturális átalakítása véleményünk szerint elkerülhetetlen. Ezt egyszerűen a jövőbeni változások fogják kikényszeríteni a rugalmasságunk, hatékonyságunk és ebből fakadóan a gazdaságosságunk érdekében. Első lépésként el kell készíteni Magyarország tűzvédelmi problématérképét, fel kell tárni a hiányosságokat, és ezen ismeretek alapján meg kell alkotni egy Nemzeti Tűzvédelmi Stratégiát, így minden szereplőnek lesz igazodási pontja. Ezek nélkül megítélésem szerint folytatódik a szakmai erózió. Ez közvetlenül az épületeink és a közösségeink biztonságát veszélyezteti. Ha a szakma nem fejlődik, ha a szabályozás nem követi a technológiai változásokat, akkor egyre több olyan épület, létesítmény és technológia kerülhet be a mindennapokba, amely valójában nem biztonságos. A szakmai szervezetek felelőssége ma minden eddiginél nagyobb. A hamis biztonságérzet legalattomosabb formája akkor alakul ki, amikor a szabályozás, a minősítés vagy az ellenőrzés látszólag teljesíti a követelményeket, valójában azonban a valós kockázatok nincsenek feltárva, vagy a gyakorlatban nem kezeltek. A jogszabályi megfelelés tehát nem azonos a biztonsággal. A szakmai szervezeteknek kötelességük felhívni a figyelmet ezekre a különbségekre, és szakmai felelősségük, hogy ne engedjék, hogy a jogalkalmazók, beruházók, kivitelezők vagy akár a hatóságok hamis biztonságérzetben ringatózzanak. Feladatuk, hogy:
A tűzvédelem ugyanis nem a papíron múlik, hanem azon, hogy a mindennapi gyakorlatban mennyire működik. A szakmai szervezetek legnagyobb felelőssége, hogy az igazi biztonság ne a megfelelés látszatából, hanem a tudásból, a felkészültségből és az együttműködésből szülessen meg. A TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség és a Magyar Tűzvédelmi Akadémia éppen ezen dolgozik: hogy a tűzvédelem ne adminisztratív feladat, hanem tudatos nemzeti érték legyen. A tudomány, már időben jelzett. Idézet egy 2019-es doktori értekezésből: „Az épületek teljes életciklusát vizsgálva az állapítható meg, hogy a szakmagyakorlók és a tűzvédelem elvárt biztonsági szinten való tartásáért, üzemeltetéséért felelős személyek, szereplők hiányos kompetenciái miatt nem megfelelő tűzbiztonság állapítható meg az életciklus egyes fázisaiban. Az épületekben emiatt instabil tűzvédelmi helyzet alakul ki, amely tűzesetek kialakulását eredményezi. Az épületek komplex tűzvédelme nem valósul meg, a tűzvédelmi koncepciót pedig a jelenleg alkalmazott mérnöki módszerek tovább differenciálják, ami a komplexitás ellen hat! Az épületek egyre bonyolultabbak és egyre több okos megoldást tartalmaznak, melyek megfelelő kezelésére sem a hivatásos-, sem a civil tűzvédelmi terület szereplői nincsenek felkészülve, értékelésükhöz, alkalmazásukhoz nem rendelkeznek megfelelő tűzvédelmi mérnöki kompetenciával, innovatív és rendszerelvű mérnöki szemlélettel.” Köszönöm a beszélgetést! hegy 2025. október
A cikk első része itt olvasható. Lestyán Mária szakdolgozata a témában ide kattintva tölthető le. Ezt a hírt eddig 134 látogató olvasta. |
Hogyan áll a hazai tűzbiztonság? Ez volt az előző beszélgetés központi kérdése. Ez egyfajta diagnózis volt. Újabb kérdés, hogy vannak-e megoldási javaslataik? Illetve, hogy ezek a javaslatok hogyan illeszthető be a nagy egészbe? Interjú – Lestyán Máriával, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnökével.
