|
Híreink          Szakmai linkek |
Hamis biztonságérzet és annak tűzvédelmi kockázatai V. - Mennyibe kerül a csökkent tűzbiztonság?2026. január 26. 08:26
Biztonságkeringő Közhely, hogy már a biztonság is nehezen megfogható fogalom, így a biztonságérzet még nehezebben alakítható egzakt fogódzók mentén. Hagyományosan a percepciónkra (elegáns környezet = biztonság) és szervezetekbe vetett bizalomra építünk. Ahogy jeleztük az USA-beli kutatások kimutatták, hogy a modern hotelek, szórakozóhelyek közönsége, az elegáns környezetet a biztonsággal azonosította. Nem vagyunk másként az építészeti tűzvédelemben sem. A hatalmas modern épületek képviselik ezt a biztonságérzetet. A valóság ezzel szemben más. A gazdaságosság, energiatakarékosság, környezetvédelem háromszögében születő egyre újabb építési technológiák, a hőszigetelt épületekbe bevitt éghetőanyagok (bútorok, járművek) tűzterhelése révén a kockázatok is új szintre léptek. Mindez azonban még nem épült be a biztonságérzetünkbe. Ami viszont régről beépült az a szakembereknek a szervezetekkel szembeni bizalma. Ez első körben a gyártók által kiadott teljesítménynyilatkozatokkal kapcsolatban jelenik meg, még akkor is, ha szabálytalanok, vagy szabályosak, de a korlátozásokat nem vesszük figyelembe, míg abszolút mértékben az állami szabályozással azonosítjuk a biztonságot. Mivel a tűzvédelem közvetlenül az emberi élettel összefüggő biztonságot hivatott garantálni, a gyártók pedig nem mindig rendelkeznek a kockázatokat érintő átfogó tudással ezért az EU az ellenőrzésre, minősítésre termékszinten akreditált, független un. tudásintenzív szervezeteket, minősítő intézeteket. Másrészt az EN szabványokkal és bennük a kötelező harmonizált szabványokkal igyekszik a kockázatokra reagálni. Sajnálatos módon a minősítések és az EU és benne a harmonizált szabványok még nem épültek be szervesen a biztonsággal kapcsolatos gondolkodásunkba.
Mi a biztonságérzet alapja? – Hiányai? A szabályozás nemzeti hatáskör, amit természetesen szakemberek alakítanak ugyanezzel a vázolt biztonsággal kapcsolatos érzettel és ugyanazokkal a kötöttségekkel, amit még az angol nyelvű EN szabványok is tovább árnyalnak. Ezzel együtt az államnak kulcsszerepe van a hatékony tűzvédelem biztosításában, mivel a tűzbiztonság alapvetően közérdek és csak ezután egyéni vagy vállalati felelősség. Ennek az állami szerepvállalásnak több szinten és formában is meg kell jelennie: 1. Szabályozás és jogalkotás Tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, irányelvek kidolgozása és folyamatos felülvizsgálata, korszerűsítése az új kockázatokhoz igazítva. Ehhez a bekövetkezett tűzesetek statisztikai adatainak, az egyedi esetek vizsgálati tapasztalatainak közreadása és szakmai elemzése alapvető fontosságú. Ezzel a hazai tendenciák feltérképezhetők, amihez csatlakozva az innovációval és az új veszélyforrások megjelenésével a szabályoknak is lépést kell tartaniuk. 2. Ellenőrzés és végrehajtás A tűzvédelmi hatóságok megfelelő szintű kontrollja, ellenőrzése és a szankciók visszatartó ereje elengedhetetlen. Ugyanakkor ehhez társulva a mérnöki szintű ellenőrzésnek és a biztosítói kockázatértékelésnek, valamint a céges belső ellenőrzésnek egy egységes rendszert alkotva lenne igazán hatékonysága. 3. Finanszírozás és közszolgáltatások biztosítása Tűzoltóság fenntartása és fejlesztése a gyors rendelkezésre állás és a beavatkozás hatékonyságának biztosításával. Mindez a kockázatok számszerűsítésével és az állandó és a kiugró időszakok erő-és eszköz szükségleteinek meghatározásával valósítható meg. Ehhez kapcsolódik a tűzvizsgálati tapasztalatok rendszerezett gyűjtése és beépítése a szabályozókba, valamint a tűzvédelemhez kapcsolódó kutatások és innovációk támogatása. 4. Oktatás és szemléletformálás Tűzvédelmi oktatás a köznevelésben és szakmai képzésekben, kampányok, lakossági tájékoztatás, gyakorlati útmutatók kidolgozása. 5. Példamutatás közintézményekben Állami, önkormányzati épületeknek példát kellene mutatniuk a tűzbiztonságukban is.
Mi a hamis biztonságérzet ára? Az elmúlt időszakban a magyarországi jogszabályi változások – véleményem szerint – nem ellensúlyozták a növekvő kockázatokat! Két a biztonságtól független fogalom került a rendszerbe: a bürokrácia csökkentés és a versenyképesség növelése. Az elsőbe tartozik (pl. mikor nem szükséges tűzvédelmi szabályzatot vagy kivitelezési dokumentációt készíteni), a másodikba (pl. a karbantartási idők 6 hónapról 12 hónapra történő növelése). Ezek egyrészt a tűzvédelem bürokratikus és versenyképességet csökkentő szerepét sugallják, másrészt további hamis biztonságérzetet keltenek az épületek tulajdonosaiban, üzemeltetőiben, használóiban, és hosszú távon, negatív módon kihathatnak az épületek tűzbiztonságára, a keletkező tüzek és károk nagyságára, a sérültek és elhunytak számára és ezzel összefüggéseben az államot terhelő költségekre is.
Mennyibe kerül a csökkent tűzbiztonság? A tűz elleni védekezés az államra jelentős költségeket ró, melyek hatékony tűzmegelőzéssel csökkenhetőek lennének. Egy 2021-es kimutatás szerint Magyarország 0,3 % -ot költ a teljes kiadásokból a tűzvédelmi szolgáltatásokra, ami nem tartalmazza a tűzesetekkel összefüggő összes államot terhelő költséget. tűzvédelmi kiadások a teljes kormányzati költés százalékában (2021) / Forrás: Eurostat
A hamis biztonságérzet nem csak egy veszélyes pszichológiai állapot, hanem közvetlen pénzügyi kockázat állami oldalról is. Ha az állam nem helyez kellő hangsúlyt a tűzmegelőzésre, a tűzvédelmi szabályozási környezet valós kockázatokhoz igazodó korszerűsítésére, a követelmények betartását elősegítő, támogató előírások kidolgozására, tájékoztatásra, a beavatkozói állomány és szerek fejlesztésére, stb. a költségei is évről évre nőni fognak. 1. A megelőzés elsődlegessége – „Olcsóbb megelőzni, mint oltani”A megfelelő szabályozási környezet mellett elengedhetetlen a tűzvédelmi követelmények szigorúbb ellenőrzése is. A papíralapú megfelelés helyett rendszeres, független helyszíni ellenőrzések bevezetése a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés fázisában. 2. A kockázatok csökkentésére nem éghető és tűzálló anyagok használatának ösztönzése Pl. építőipari támogatások, zöld besorolás feltételeként a valódi tűzvédelmi teljesítmény figyelembevétele. Tűzgátló rendszerek kötelező karbantartásának és szigorúbb hatósági ellenőrzés a tűzvédelmi célú berendezések működőképességéről. Nagyon sok tűzvizsgálati tapasztalat árulkodik ilyen hiányosságokról. 3. Oktatás, tudatosság, képzés Tűzvédelmi oktatás beépítése az építőipari, tervezői és műszaki képzésekbe. A lakossági szemléletformálás és a vállalati tűzvédelmi kultúra fejlesztése. 4. Szabályozási és finanszírozási ösztönzők Új tűzbiztonsági minősítés bevezetése (minta az energiaosztály) és biztosítási kedvezmények biztonságosabb épületek után. 5. Innováció támogatása Okos tűzvédelmi rendszerek, gépi érzékelés, gyors reagálású dróntechnológiák fejlesztésének állami támogatása. 6. Költséghatékonyabb reagálás és erőforráselosztás
Összefoglalva Az állami, társadalmi tűzvédelmi költségek akkor csökkenthetők tartósan, ha a figyelem a tűzoltásról a megelőzésre helyeződik át, és ha a szereplők nem a minimális jogi megfelelésre, hanem a valódi biztonságra törekednek. Ez hosszú távon nemcsak életeket, anyagi javakat, hanem milliárdokat is megmenthetne. Sajnos a jelenlegi trendek a tűzvédelem területén pont az ellenkező irányba hatnak, vagy elvonva, vagy egyéltalán rá sem világítva a figyelmet a kockázatos területekre. Az OTSZ előírásai nem igazodnak az új tűzvédelmi kockázatokhoz, az épületek tulajdonosai, bérlői, üzemeltetői és használói pedig egyre kevésbé vannak tisztában a betartandó tűzvédelmi követelményekkel. Az OTSZ használati szabályai elavultak, a tűzvédelmi szabályzatokra vonatkozó előírások rendszere pedig alkalmatlan a céljának a betöltésére. Nincs hosszú távú tűzvédelmi stratégiánk, mely a közérdek alapján határozná meg azokat a célokat és kereteket, melyek mentén a tűzvédelem nem maradhatna mindig alul az egyes szakpolitikai vagy bürokrácia csökkentésre irányuló döntésekkel való versenyben.
Lestyán Mária Ezt a hírt eddig 52 látogató olvasta. |
Szerzőnk az előző részekben végigtekintette azokat a körülményeket, amelyek tűzvédelmi szempontból hamis biztonságérzetet keltenek és negatívan hatnak az épületek tűzbiztonságára. Mi az egyén, a gyártó, a kereskedő, a tervező, az építő felelőssége? Most nézzük meg, hol van az államnak szerepe a kockázatok azonosításában és kezelésében, az egyes lépéseknek milyen következményei lehetnek?
