Híreink

Negyvenezer tűzoltó a rák ellen

2026. február 16. 08:06

A rák a tűzoltók egyik legnagyobb ellensége: a kutatások szerint a tűzoltók körében a rákos megbetegedések aránya többszöröse a népesség egészéhez mérve. Az Egyesült Államokban országos kutatás indult, hogy megértsék és feltérképezzék az okokat és a következményeket – ez a kezdeményezés pedig most új mérföldkőhöz ért, hiszen idén februárban a kutatásra jelentkezett tűzoltók száma átlépte a 40 ezret.


A rák mint legfőbb ellenség

A ráktípusok kockázati növekménye a tűzoltók körében a teljes lakossághoz mérten:

  • a hererák és a mezotelióma 100%,
  • a mielóma multiplex: 53%,
  • a bőrrák: 39%
  • a melanóma: 31%
  • a prosztatarák: 28%
  • a leukémia: 14%.

Minden tűz után órákkal a levegőben maradó mérgező anyagok, a bőrre tapadt korom, a védőruhába beszívódott karcinogének – mind-mind olyan rejtett ellenségek, amelyek csak évek múlva támadnak.

Az Egyesült Államokban indult átfogó egészségügyi programban az ún. Tűzoltók Rákos Megbetegedéseinek Regisztere (National Firefighter Registry for Cancer) idén februárba lépte át a 40 ezres regisztrációs számot. Ez az USA történetének egyik (ha nem a) legnagyobb kohorszvizsgálata, amelynek során azt vizsgálják, hogy egy vizsgált csoport (a kohorsz) és egy kontrollcsoport az évek vagy akár évtizedek során hogyan viszonyul egymáshoz.

Egy ilyen átfogó kutatás eredményei rendkívül fontosak lehetnek az okok és következmények pontos feltérképezéséhez.

 

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A Nemzeti Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Intézet (NIOSH) által életre hívott regiszter nem egyszerű adatgyűjtés. Minden résztvevő tűzoltó kitölt egy részletes kérdőívet a szolgálati történetéről, a bevetéseiről, arról, hogy milyen típusú tüzeket oltott, mennyi időt töltött füstben, és milyen védőfelszereléseket használt. Ezeket az adatokat aztán a kutatók összekapcsolják az állami rákregiszterek információival.

A regiszter nyitott minden amerikai tűzoltó előtt: hivatásosak, önkéntesek, aktívak, nyugdíjasok egyaránt csatlakozhatnak. Fontos kitétel, hogy nem kell hozzá rákos diagnózis, sőt, a kutatóknak azokra a tűzoltókra is szükségük van, akik egészségesek, hogy összehasonlíthassák őket azokkal, akik később megbetegszenek.

 

A Grenfell-trauma öt évvel később

A téma nem elvont tudományos kérdés, vannak erre euirópai példák is. 2017 júniusában lángokba borult a londoni Grenfell Tower, a 24 emeletes toronyház, ahol 72 ember halt meg. Évekkel később a derült ki, hogy minden negyedik, az oltásban részt vevő tűzoltó számolt be komoly egészségügyi következményekről – tizenegyen pedig rákos megbetegedésről (ez az összes megbetegedés 8%-a).

Sok tűzoltó órákig dolgozott a szennyezett felszerelésében, és belélegezte a mérgező füstöt. Az épület törmelékében kétszáz méteres körzetben karcinogén anyagok halmozódtak fel. A legújabb kutatások azt mutatják: ha a tűzoltó orrába vagy torkába korom jut, vagy ha négy óránál tovább viseli a szennyezett ruháját, akkor kétszer nagyobb az esély a rákos megbetegedésre.

 

A belélegzett veszélyek

Azt tudjuk, hogy a füstben a leggyakoribb gázok

  • a szén-monoxid (CO),
  • a hidrogén-klorid (sósav, HCl),
  • a hidrogén-cianid (kéksav, HCN),
  • a részlegesen oxidált termékek, pl. aldehidek, formaldehid (HCHO).
  • ammónia (NH3), kén-oxidok (SOx), nitrogén-oxidok (NOx), foszgén (COCl2), PAK (policiklikus aromás szénhidrogének), dioxinok és furánok.

A legnagyobb veszély a korom. Ezek a finom részecskék magukba gyűjtik a rákkeltő anyagokat, és a tűz után órákkal, sőt napokkal is a levegőben maradnak. A korom bőrre tapad, belélegezhető, ruhákba szívódik. Minden egyes bevetés után potenciális karcinogén bomba.

A biomassza – tehát növények, fák, nád – égésekor különösen veszélyes részecskék szabadulnak fel. A PM 2,5-ös méretű, azaz 2,5 mikronnál kisebb részecskék mélyen behatolnak a tüdőbe, onnan pedig bejutnak a véráramba. Ezek a részecskék alkotják az összes szennyezés 80-90 százalékát.

 

A védelem új korszaka

A 40 000 regisztrált tűzoltó adatai alapján a kutatók végre részletesen elemezhetik, hogy különböző szerepkörökben, régiókban, tűztípusok esetén milyen különbségek vannak a kockázatokban. És ami ennél is fontosabb: célzott ajánlásokat tudnak kidolgozni.

A legfontosabb tanulságok máris egyértelműek:

  • Légzésvédelem mindig, mindenütt. Nem csak a lángok oltása közben, hanem órákkal később is, az utómunkálatok alatt. Amikor a tűzoltók úgy gondolják, hogy "már biztonságos", akkor is veszélyes anyagok lehetnek a levegőben.
  • Azonnali dekontamináció. A bevetés után kötelező tusolás, a védőruha azonnali cseréje. Ha valaki négy óránál tovább viseli a szennyezett felszerelést, az már veszélyes lehet.
  • Tiszta szertár, tiszta jármű. A dízel-kipufogógázok, a tűzoltó járművekben felgyülemlett szennyeződések, a nem megfelelően tárolt eszközök mind-mind hozzáadódnak az expozícióhoz.

A Tűzoltók Rákos Megbetegedéseinek Regiszterének gyors növekedése azt mutatja, hogy az amerikai tűzoltók komolyan veszik a problémát. Minél több adat gyűlik össze, annál pontosabb képet kapunk arról, hogy mit lehet és mit kell tenni. A cél nem kevesebb, mint az, hogy a jövő tűzoltói ne azért veszítsék el az életüket, mert másokét mentették.

 

Források:

  • Carey, Bill (2026): National Firefighter Registry for Cancer tops 40,000 enrollments. FireRescue1, February 13, 2026.
  • NIOSH: National Firefighter Registry for Cancer. Centers for Disease Control and Prevention.
  • LeMasters, G. K., et al. (2006): Cancer Risk Among Firefighters: A Review and Meta-analysis of 32 Studies. JOEM, Vol. 48, No. 11.

(Fotó: Markó László tű. tőrm.)

Vissza

Ezt a hírt eddig 262 látogató olvasta.


Kapcsolódó információk: