Híreink

Tűz a bagolai hulladéklerakóban – Miért nem mutattak ki egészségre káros értéket, holott a kockázat valós?

2026. április 29. 07:54

„Egészségre káros értéket sehol sem mutattak ki" – ezzel a megnyugtatónak szánt félmondattal zárult a hivatalos tájékoztató a bagolai hulladéklerakóban közel húsz órán át tomboló tűzről. A megállapítás formálisan helytálló, mégis félrevezető: a katasztrófavédelmi mobil labor éppen azokat a szennyezőanyagokat nem méri, amelyek egy ekkora depótűznél a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelentik.


„Négyszáz négyzetméteren ég a szemét, a bagolai hulladéklerakóban. A nagykanizsai, a letenyei, a pacsai és a zalakarosi hivatásos tűzoltók a vármegyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett öt habsugárral oltják a lángokat. A helyszínre Zalaegerszegről és Nagyatádról vízszállító is érkezett, valamint a vármegyei mobil labor, amely folyamatos méréseket végez, de egészségre káros értéket sehol sem mutatott ki. (2026-04-25 19:53)”

Ennyi a hivatalos tájékoztató! Ebből akár arra is következtethetünk, hogy nincs itt semmi látnivaló, nem nagy ügy.

Amit az adatokból láthatunk, hogy

  • közel 20 órán át zajlott a beavatkozás,
  • öt hivatásos tűzoltóság (nagykanizsai, a letenyei, a pacsai, a zalakarosi, a nagyatádi) valamint,
  • a hivatalos tájékoztatóban nem szereplő letenyei, murakeresztúri és szőkedencsi önkéntes tűzoltók vettek részt a beavatkozásban.
  • Az egységek munkáját munkagépek is segítették.
  • A fotókon a füst világos színű.
  • Egészségre káros értéket sehol sem mutattak ki.

Ha a szakirodalmi adatokat nézzük ez egy kifejezetten komoly szeméttelepi tűz, amelynél kb. 1200-1600 m³ izzó/égő hulladéktestről beszélhetünk, amelynek jelentős része mélyben izzó depótűz. Ezért is tartott ennyi ideig a tűzoltás.

Ebből az izzó égésből az oxigénhiányos környezet miatt több mérgező anyag keletkezik, mint nyílt lángnál. A világos füsttől sem lehetünk nyugodtak, mert gyakran sok finom port (PM2.5), valamint vízgőzt és szerves aeroszolokat tartalmaz. Márpedig a legveszélyesebb komponensek pont láthatatlanok vagy világosak. A felszálló finom por különösen veszélyes, mert mélyen a tüdőbe jut és akár a véráramba is bekerülhet. A toxikus gázok már csak habot jelentik a tortán.

Közvetlen lakókörnyezet a térkép alapján nem látható, de a 61-es út kb. 60 méterre lehet. Viszont a közvetlen vonzáskörzet 0–2 km közötti zónába tehető, ahol bizony az egészségügyi kockázat fennállhat, különösen az erre érzékenyeknél (asztmás, szív‑ és érrendszeri betegek, kisgyerekek, idősek), mivel már határérték alatti szinten is van egészségügyi hatás. Ez a hatás nem igényel azonnali kitelepítést, de egészségügyileg mégis jelentős lehet.

Konkrét egészségügyi hatások rövidtávon: az ideglenes, határérték alatti szintű szennyezőanyag kitettség is okozhat tüneteket: szem‑ és torokirritáció, köhögés, fejfájás, légszomj érzés, különösen érzékeny csoportoknál.

A környezeti hatásokat se felejtsük ki.  

A pernye és a nehézfémek

  • lerakódhatnak a talajba, 
  • a vízbe a csapadékkal bemosódhatnak,
  • ökoszisztémában a növények levelein lerakódik, majd az állatokon keresztül bejut a táplálékláncba.

Egy ilyen tűz tehát nem csak a közvetlen környezetet, hanem egy teljes térséget érintő légszennyezési eseménynek számít. 

Semmiképpen nem az a cél, hogy riadalmat keltsünk, de az esemény adatainak és tényeinek kicsinyítésével éppen a reális védekezés lehetőségeitől fosztjuk meg az érintetteket.

 

Mit tud mérni a Katasztrófavédelmi mobil labor (KML)?

Talán érdemes lenne korrekten azt is elmondani, hogy a KLM a mérgező gázok (CO, SO₂, NOx, klór stb.), a robbanásveszélyes gázok és az oxigénszint mérésében jó. A mérés gyors, pontszerű, nem mér komplex szennyezőket (pl. dioxin, nehézfém részletesen). A KLM mérése az azonnali mérgezési veszélyre koncentrál, ez alapján lehet dönteni pl. kitelepítésről, lezárásról.

A levegőminőség-mérő ezzel szemben szálló por (PM10, PM2.5), nitrogén-dioxid (NO₂), ózon (O₃), kén-dioxid (SO₂), szén-monoxid (CO) gyakran: benzol, egyéb VOC-ok és akár nehézfémek (ólom, kadmium stb.) és PAH-ok (pl. benzo[a]pirén) mérésére is alkalmas. 

A KML eredménye tehát csak egy rész‑kép a valóságos egészségügyi és környezeti hatásról; azt nem cáfolja, hogy határérték alatti, de hosszú távú, kumulatív expozíció is okozhat kockázatot. Ezért fontos a pontos tájékoztatás és az átlátható kockázatértékelés.

 

(FOTÓ: Kómár Ferenc tűzoltó alezredes - Nagykanizsa HTP, Gazdag Tamás tűzoltó alezredes - Zala KMSZ / BM OKF)

További híradások:

https://zala.katasztrofavedelem.hu/25939/hirek/296435/tuzoltoi-beavatkozasok-2026-04-25-szombat

https://telex.hu/belfold/2026/04/25/akkora-tuz-van-egy-hulladekfeldolgozo-telepen-nagykanizsanal-hogy-egesz-hetvegen-oltjak

https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2026/04/bagolai-hulladekfeldolgozo-telep-tuz-zala

Vissza

Ezt a hírt eddig 123 látogató olvasta.


 

Kapcsolódó képek:

Tűz a bagolai hulladéklerakóban – Miért nem mutattak ki egészségre káros értéket, holott a kockázat valós?
Tűz a bagolai hulladéklerakóban – Miért nem mutattak ki egészségre káros értéket, holott a kockázat valós?
Tűz a bagolai hulladéklerakóban – Miért nem mutattak ki egészségre káros értéket, holott a kockázat valós?