|
Híreink          Szakmai linkek |
Közös erdőtűzoltási gyakorlaton készültek fel önkéntes tűzoltók Baranyában2026. május 15. 12:06
A megváltozott időjárási viszonyok, az egyre hosszabb száraz időszakok és a növekvő számú szabadtéri tűzeset miatt egyre nagyobb szükség van speciális erdőtűzoltási felkészültségre Magyarországon is. A klímaváltozás hatásai következtében a vegetációtüzek gyakoribbá és kiterjedtebbé válnak, így a tűzoltó szervezetek képességeinek folyamatos fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a beavatkozók időben és hatékonyan tudjanak fellépni egy-egy gyorsan terjedő erdőtűz ellen. Ennek a kihívásnak a jegyében szervezett erdőtűzoltási képességfejlesztő „műhelyt” a Palkonya-Újpetre Német Nemzetiségi Önkéntes Erdőtűzoltó Egyesület május 9-én. A házigazda egyesület Facebook-bejegyzése szerint a nap során oktatóteremben, „laborban” és „élőben” egyaránt foglalkoztak a tűzterjedelmi prognózissal és az erdőtűzoltási taktikákkal a résztvevők. LACES: az erdőtűzoltók biztonságaAz erdőtűzoltás során a beavatkozók biztonsága kiemelt jelentőségű, hiszen a vegetációtüzek a tűzoltói munka legkockázatosabb területei közé tartoznak. Ennek a kockázatnak a kezelésére dolgozta ki Paul Gleason amerikai tűzoltóparancsnok 1991-ben az LCES néven ismertté vált biztonsági protokollt, amely négy alapelemre épül: Lookouts (figyelők), Communications (kommunikáció), Escape routes (menekülőútvonalak) és Safety zones (biztonsági zónák). A rendszer lényege, hogy a tűzvonalon dolgozó minden tűzoltó számára e négy elemnek folyamatosan rendelkezésre kell állnia, és a helyzet változásával együtt újra kell értékelni őket. A protokollt később – egy 1995-ös albertai halálos baleset tapasztalatai alapján – kanadai szakemberek kiegészítették az „A” betűvel, amely az Anchor points (kb. bázisterületek, szó szerint „horgonypontok”) rövidítése. Ezek olyan, a tűz terjedését természetes módon gátló pontok (például már leégett terület, vízfolyás vagy útvonal), amelyekből kiindulva a tűzoltási munkálatok biztonságosan megkezdhetők, csökkentve a beavatkozók bekerítésének kockázatát. Az így kialakult LACES rendszer ma az erdőtűzoltók biztonságának nemzetközileg széles körben alkalmazott alapelvét képezi, és olyan közös szakmai nyelvet biztosít, amely az ehhez hasonló nemzetközi vagy hazai együttműködéseket is megkönnyíti. A gyakorlaton a szervezők mellett részt vett a Szentendre Város Önkéntes Tűzoltó Egyesület 13 fős csapata, a Határszél Egyesület, valamint a Villány ÖTE is. A szentendrei egyesület beszámolója szerint a résztvevők elméleti oktatás után szimulációs gyakorlatokon és valós oltási feladatokon keresztül ismerkedhettek meg az erdőtűzoltás alapvető taktikáival, többek között a kéziszerszámos oltási technikákkal, a védősáv kialakításával, a víz nélküli oltási módszerekkel, valamint a kommunikáció és koordináció kérdéseivel. (Itt az ún. A rendezvényen jelen voltak a BM OKF, a Baranya Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Siklósi Katasztrófavédelmi Kirendeltség részéről. A Palkonya-Újpetre ÖTE külön kiemelte Torma Csaba, a Siklós HTP polgári védelmi felügyelőjének segítségét, aki a gyakorlathoz használt domborzati terepasztal összeállításában működött közre.
Az ilyen kezdeményezések különösen fontosak, hiszen az önkéntes tűzoltó egyesületek megkerülhetetlen szerepet játszanak Magyarország tűzvédelmében, miközben, paradox módon, jogilag nem minősülnek beavatkozónak. Ennek ellenére a hivatásos egységek munkájának támogatása mellett a helyi közösségek számára sok esetben ők jelentik az első reagáló erőt egy-egy káreset során, így szakmai felkészültségük közvetlenül érinti a települések biztonságát. A különböző egyesületek közötti tapasztalatcsere és közös gyakorlás és az egyesületek helyzetének jogi rendezése ezért nem csupán szakmai, hanem közbiztonsági kérdés is.
Források:
Fotók: Palkonya-Újpetre Német Nemzetiségi Önkéntes Erdőtűzoltó Egyesület FB / Szentendre Város Önkéntes Tűzoltó Egyesület FB Ezt a hírt eddig 60 látogató olvasta. Kapcsolódó képek:
|
