A tűzvédelem helye az új kormányzati feladatmegosztásban – BM, VTM, KBM, ÉKFM
2026. május 20. 08:24
Ha már madártávlati táblázatból megnéztük, repüljünk közelebb a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet alapján mely miniszterek hatáskörébe tartoznak a katasztrófavédelem, a tűzvédelem, az ezzel kapcsolatos építészeti, tervezési, szabályozási, irányítási feladatok. Ebben a BM mellett a VTM és a KBM szerepe kiemelkedő, de az ÉKFM is jelentős. Összefoglalónk a rendelet alapján mutatja be az általunk azonosíthatónak ítélt feladat- és hatásköröket.
1. BELÜGYMINISZTER – A KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS TŰZVÉDELEM ELSŐDLEGES FELELŐSE (BM)
A rendelet szerint a belügyminiszter a Kormány „élet- és vagyonbiztonság védelméért, valamint a katasztrófák elleni védekezésért” felelős tagja. Ennek körében:
Jogalkotási és szabályozási feladatai
A miniszter előkészíti a jogszabályokat:
a katasztrófavédelemről,
a katasztrófák elleni védekezés irányítási rendszeréről,
a polgári védelem feladatairól és szervezetéről,
a tűz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokról,
az ipari balesetek megelőzéséről és elhárításáról,
a kritikus infrastruktúrák védelméről.
Irányítási és koordinációs feladatai
ellátja a hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi koordinációt,
működteti a nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszereket,
kapcsolatot tart a NATO reziliencia szerveivel,
irányítja a védelmi igazgatási értesítési feladatokat.
Szervezeti irányítás
A rendelet melléklete alapján a belügyminiszter irányítja a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az alá tartozó szervek működését.
2. A VIDÉK- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI MINISZTER (VTM)
A vidék- és településfejlesztési miniszter szerepe részben hatósági, részben területfejlesztési és önkormányzati jellegű a katasztrófavédelem és tűzvédelem rendszerében.
A rendelet egyik lényeges új eleme, egyben jelentős koncepcióváltásra utal, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által lefolytatott ügyek kivételével a tűzvédelmi hatósági ügyek ide kerültek.
Felel:
a helyi önkormányzatokért,
településüzemeltetésért,
területfejlesztésért,
tűzvédelmi hatósági ügyekért
(a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által lefolytatott ügyek kivételével),
iparbiztonsági hatósági ügyekért.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
az országos, hivatásos katasztrófavédelmi szerv (jelenleg BM OKF) továbbra is a klasszikus katasztrófavédelmi rendszer része;
ugyanakkor az általános tűzvédelmi és iparbiztonsági hatósági ügyek egy része közigazgatási/települési oldalról a VTM-hez kapcsolódik.
A kapcsolódás fő területei
helyi tűzvédelmi igazgatás,
települési reziliencia,
önkormányzati védelmi rendszerek,
települési veszélyelhárítás.
Tűzvédelmi hatósági ügyek
A VTM hatásköre különösen kapcsolódhat:
helyi létesítmények tűzvédelmi engedélyezéséhez,
települési és önkormányzati objektumok megfelelőségéhez,
használatbavételi és üzemeltetési kérdésekhez,
helyi közigazgatási tűzvédelmi eljárásokhoz.
A rendelet azonban kivételt tesz:
ha az eljárást a hivatásos katasztrófavédelmi szerv folytatja le, akkor az továbbra is a BM-rendszerhez tartozik.
Iparbiztonsági ügyek
A VTM-hez került:
bizonyos iparbiztonsági hatósági ügyek, különösen a települési, területfejlesztési és önkormányzati összefüggésekben.
Ez kapcsolódhat például:
veszélyes üzemek elhelyezéséhez,
települési kockázatkezeléshez,
iparterületek fejlesztéséhez,
önkormányzati infrastruktúra-biztonsághoz.
Az országos iparbiztonsági koordináció ugyanakkor továbbra is a belügyi-katasztrófavédelmi rendszer része marad.
Területfejlesztés és településüzemeltetés
A VTM:
előkészíti a területfejlesztési jogszabályokat,
koordinálja a térségi fejlesztési koncepciókat,
felel a településüzemeltetésért.
Ez közvetlenül összefügg:
a veszélyeztetett térségek fejlesztésével,
ár- és belvízi kockázatok kezelésével,
kritikus infrastruktúrák telepítésével,
a lakosságvédelmi és evakuációs szempontokkal,
a települési rezilienciával.
Önkormányzati és helyi védelmi rendszer
Mivel a VTM: a helyi önkormányzatokért, valamint azok törvényességi felügyeletéért is felel, ezért szerepe van:
a helyi veszélyelhárítási tervek,
települési védelmi feladatok,
önkormányzati tűzvédelmi kötelezettségek,
helyi infrastruktúra-védelem igazgatási koordinációjában is.
3. KÖZLEKEDÉSI ÉS BERUHÁZÁSI MINISZTER
Szerteágazó és sok kapcsolódással rendelkező feladat olvasható ki a rendeletből, ebből, tűzvédelmi szempontból, leginkább az építési szabályozás, a közlekedés és az állami beruházások emelhetők ki.
Építésgazdaság, építésügyi szabályozás és településrendezés
Az építésügy közvetlenül kapcsolódik a tűzvédelmi és katasztrófavédelmi követelmények érvényesítéséhez az épületek, tervek és hatósági eljárások során.
Építésgazdaság A miniszter: összehangolja az építésügyi feladatellátást, és irányítja az építőipari és építőanyag-ipari ágazati feladatokat.
Építésügyi szabályozás és hatósági ügyek A miniszter: előkészíti az építésügyi és építészeti-műszaki tevékenységre vonatkozó jogszabályokat, irányítja az építésügyi hatóságok tevékenységét, felügyeli az építésügyi nyilvántartási rendszereket.
Ez a kör közvetlenül érinti:
az épületek tűzvédelmi követelményeit,
az építési engedélyezés tűzvédelmi aspektusait,
a tervezési és létesítési szabályokat.
Településfejlesztés és településrendezés A miniszter előkészíti a jogszabályokat: a településfejlesztésről, a településrendezésről, a településtervezésről, az építmények elhelyezésének szakmai követelményeiről.
Állami beruházások és építési biztonság
A beruházási feladatkör kapcsolódik: nagy állami létesítményekhez, közlekedési és közműberuházásokhoz, speciális biztonsági követelményekhez.
Itt a kapcsolat:
tűzvédelmi tervezés,
menekítési rendszerek,
alagútbiztonság,
füstmentesítés,
katasztrófavédelmi engedélyezés,
iparbiztonsági megfelelőség.
Kapcsolódás:
műszaki és beruházási oldal a miniszterhez,
az engedélyezési és beavatkozási oldal a BM-hez.
Közlekedés
a közlekedési infrastruktúrák biztonsága,
a veszélyes áruk szállítása,
a kritikus infrastruktúrák védelme,
az állami beruházások műszaki biztonsága,
valamint a veszélyhelyzeti mobilitás és helyreállítás területén jelenik meg.
Közlekedésbiztonság és veszélyes áruk szállítása
A miniszter felel: a közlekedésért, közlekedési infrastruktúráért, vasúti, közúti, vízi és légi közlekedési szakpolitikáért.
Ez közvetlenül kapcsolódik:
a veszélyes áruk (ADR/RID/ADN) szállításához,
közlekedési balesetekhez,
alagutak, hidak, pályaudvarok tűzvédelméhez,
tömeges közlekedési események biztonságához.
A feladatmegosztás jellemzően:
a közlekedési szabályozás és infrastruktúra → közlekedési miniszter,
a veszélyhelyzeti beavatkozás és mentés → BM.
Kritikus infrastruktúrák védelme
A közlekedési infrastruktúrák: autópályák, vasúti hálózatok, repülőterek, kikötők, logisztikai csomópontok a kritikus infrastruktúrák körébe tartoznak.
A miniszter: fejlesztési, üzemeltetési, beruházási, műszaki szabályozási oldalról felel ezekért.
A katasztrófavédelmi kapcsolat:
üzembiztonság,
redundancia,
evakuációs útvonalak,
veszélyhelyzeti hozzáférés,
infrastruktúra-helyreállítás,
reziliencia-tervezés.
Veszélyhelyzeti logisztika és helyreállítás
Katasztrófahelyzetben kulcsfontosságú: az utak járhatósága, a vasúti kapcsolatok, hidak és közművek működése, a mentési útvonalak biztosítása.
A közlekedési és beruházási miniszter rendszere ezért részt vesz:
helyreállítási koordinációban,
ideiglenes infrastruktúrák kialakításában,
közlekedési korlátozások szakmai kezelésében,
stratégiai szállítási kapacitások biztosításában.
Alagutak, mélylétesítmények és speciális tűzvédelem
A közlekedési infrastruktúrák speciális tűzvédelmi rendszereket igényelnek: vasúti és közúti alagutak, mélygarázsok, repülőtéri létesítmények, intermodális csomópontok.
Kapcsolódó feladatok:
kiürítési modellek,
füstterjedési számítások,
oltóvíz-rendszerek,
veszélyhelyzeti kommunikáció,
műszaki biztonsági szabványok.
Honvédelmi és polgári védelmi mobilitás
A közlekedési hálózatok: honvédelmi, polgári védelmi, evakuációs szempontból is kritikusak.
Ezért a miniszter feladatai kapcsolódnak:
védelmi mobilitáshoz,
stratégiai szállítási útvonalakhoz,
válsághelyzeti közlekedésszervezéshez,
lakosságkimenekítés logisztikájához.
A KBM és a BM között szoros feladatmegosztás feltételezhető
Közlekedési és beruházási miniszter
Belügyminiszter
építészeti és műszaki tűzvédelmi szabályozás
infrastruktúra-tervezés,
beruházás,
közlekedési rendszerek,
műszaki biztonság,
kritikus infrastruktúrák fejlesztése,
helyreállítás és logisztika.
operatív katasztrófavédelem,
tűzoltás,
műszaki mentés,
veszélyhelyzeti beavatkozás,
iparbiztonsági ellenőrzés,
lakosságvédelem.
Közös kapcsolódási területek
veszélyes áruszállítás,
közlekedési balesetek,
alagúttüzek,
kritikus infrastruktúra-védelem,
evakuációs rendszerek,
reziliencia,
válságlogisztika,
nagyberuházások biztonsági követelménye
4. ÉLŐ KÖRNYEZETÉRT FELELŐS MINISZTER FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE (ÉKFM)
Feladat- és hatásköre több ponton közvetlenül kapcsolódik a katasztrófavédelemhez, tűzvédelemhez és iparbiztonsághoz.
a vízgazdálkodás,
a természetvédelem,
a környezetvédelem,
a hulladékgazdálkodás,
a klímaadaptáció,
valamint az erdő- és vegetációtüzek megelőzése területén.
Környezet- és természetvédelmi kapcsolódás
A rendelet szerint az élő környezetért felelős miniszter felel többek között:
a környezetvédelemért,
természetvédelemért,
vízgazdálkodásért,
vízvédelemért,
hulladékgazdálkodásért,
klímapolitikáért.
Ezek közvetlenül kapcsolódnak:
ipari balesetek környezeti következményeihez,
veszélyes anyagok kezeléséhez,
környezeti kárelhárításhoz,
árvízi és belvízi védekezéshez,
aszály- és erdőtűz-kockázatokhoz,
veszélyhelyzeti környezetvédelmi monitoringhoz.
Vízgazdálkodás és árvízvédelem
Az egyik legerősebb kapcsolódási pont a vízügyi és árvízvédelmi rendszer. A miniszter:
irányítja a vízgazdálkodási és vízügyi feladatokat,
felel az árvíz- és belvízvédelem szakpolitikai rendszeréért,
koordinálja a vízkárelhárítási feladatokat.
Ez a gyakorlatban a katasztrófavédelemmel közös:
operatív védekezést,
veszélyhelyzeti koordinációt,
lakosságvédelmet,
kitelepítési és mentési feladatokat jelent.
Erdő- és vegetációtüzek
Az élő környezetért felelős miniszter feladatköre kapcsolódik: az erdőgazdálkodáshoz, természetvédelmi területek kezeléséhez, vegetációkezeléshez, klímaadaptációhoz.
Ez összefügg:
az erdőtüzek megelőzésével,
tűzterjedési kockázatok csökkentésével,
természetvédelmi területek tűzvédelmével,
tűz utáni ökológiai helyreállítással.
Az operatív tűzoltás a BM rendszerhez tartozik, de:
a megelőző környezetgazdálkodás,
vegetációkezelés,
ökológiai rehabilitáció már az élő környezetért felelős miniszterhez kapcsolható.
Veszélyes anyagok és iparbiztonság
Kapcsolódási pont: veszélyes hulladékok, szennyezések, ipari kibocsátások, vegyi kárelhárítás.
Katasztrófavédelmi esemény esetén:
a BM/OKF végzi az operatív beavatkozást,
míg az élő környezetért felelős miniszter rendszeréhez tartozik:
a környezeti monitoring,
helyreállítás,
szennyezésvizsgálat,
rekultiváció,
környezetvédelmi hatósági intézkedés.
Klímaadaptáció és reziliencia
A rendelet klímapolitikai és fenntarthatósági feladatokat is ad az élő környezetért felelős miniszternek. Ez kapcsolódik:
extrém időjárási eseményekhez,
hőhullámokhoz,
aszályokhoz,
villámárvizekhez,
erdőtűz-kockázatokhoz,
települési rezilienciához.
Itt a kapcsolat:
stratégiai és megelőzési jellegű,
míg a BM rendszere inkább operatív reagálási szerepet lát el.
ÖSSZEFOGLALVA
Belügyminiszterhez (BM)
országos operatív katasztrófavédelmi rendszer,
tűzoltás, tűzoltóság
polgári védelem,
országos iparbiztonság és beavatkozás,
veszélyhelyzeti koordináció és irányítás.
Közlekedési és Beruházási miniszterhez (KBM)
építészeti és műszaki szabályozás,
településrendezés,
épületek tűzvédelmi követelményei,
építésügyi normák.
Vidék- és településfejlesztési miniszterhez (VTM)
helyi és közigazgatási oldal,
tűzvédelmi és iparbiztonsági hatósági ügyek egy része,
Ha már madártávlati táblázatból megnéztük, repüljünk közelebb a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet alapján mely miniszterek hatáskörébe tartoznak a katasztrófavédelem, a tűzvédelem, az ezzel kapcsolatos építészeti, tervezési, szabályozási, irányítási feladatok. Ebben a BM mellett a VTM és a KBM szerepe kiemelkedő, de az ÉKFM is jelentős. Összefoglalónk a rendelet alapján mutatja be az általunk azonosíthatónak ítélt feladat- és hatásköröket.
