Híreink

Létszámfejlesztés és a területek veszélyességi kategóriába sorolása

2007. január 31.

A hivatásos tűzoltók létszámfejlesztéséről és a területek besorolása alapján a tűzoltóságok kategóriába sorolásáról szólt leginkább az az értekezletet, amelyet az OKF tanácstermében tartottak 2007. január 26-án. Mindez persze szorosan összekapcsolódott a készenléti szolgálatot ellátó tűzoltók heti munkaidőkeretének csökkentésről, valamint a stratégiai célok végrehajtásáról szóló vitával.


Dr. Tatár Attila altábornagy bevezetőjében röviden ismertette az elmúlt év fő statisztikai adatait. Értékelése szerint a statisztika alapján megállapítható, hogy az időjárás megváltozásával jelentősen nőtt a tűzoltóságok műszaki mentési feladatainak száma. Az ország jelentős területén volt szükség a belvíz okozta károk felszámolására, ezért ebben az időszakban a műszaki mentések nagy százaléka vízeltávolításra és kárenyhítésre (kitelepítés, gátépítés stb.) irányult. Az árvízi védekezésben nagy erőkkel és jelentős eszközállománnyal vettek részt a tűzoltóságok.
 
Mindez része annak a beavatkozási átrendeződésnek, amely már több éve megfigyelhető. Erre a fejlesztésnek is reagálnia kell.
 
A reagálás több síkon zajlik. Elsőként a jogszabályváltozásokat említette, majd áttérve a finanszírozás kérdésére kijelentette az új elvek szerint a hatékonyság elve alapján csak azon eszközök finanszírozására kerül sor, amely az adott parancsnokság munkájához elengedhetetlen. Ehhez pedig mérhető paraméterek alapján a veszélyességhez kell igazítani kapacitásokat. Ennek érdekében előzetes eszközfelmérést, így a létszám, technikai, műszaki állomány felmérést tartottak, majd egy bizottság dolgozta ki a javaslatokat.
 
A javaslatokról élénk vita bontakozott ki az elmúlt hónapban.
 
A munkaidő-csökkentésről elmondta, hogy a két probléma (nevezetesen a munkaidő csökkentés és a kategória kialakítás) egybekötése szükséges a torzulások elkerülése érdekében. Ennek ellenére a kiadott létszám kvótákon nem változtatnak, de korrekcióra mindenképp szükség van.
 
A kategória kialakítás értékelése érdekében hatástanulmány készül. Ezután május végére kívánják módosítani a két vonatkozó miniszteri rendeletet.
 
Szűcs Tamás ezredes a települések – területek – tűzoltóságok kategória besorolásával kapcsolatos Bizottsági munkáról adott tájékoztatójában ismertette azokat a gazdasági társadalmi változásokat, majd az 1995-ös tűzoltósági erő-, eszközszükségletének meghatározását követő beavatkozási elmozdulásokat, valamint a köztestületi tűzoltóságok megalakulásának következményeit.
 
Megítélése szerint a fő célokban a bizottság egyetértésre jutott!
 
A munka menete így zajlott:
·         I. lépés a működési terület besorolása;
·         Döntés: Normál terhelésre kell tervezni;
·     Végrehajtandó feladatok:
o         Település veszélyeztetettségének besorolása,
o         Működési terület veszélyeztetettségi besorolása,
o         Tűzoltóságok kategóriáinak megállapítása.
·         A települések besorolásának veszélyességi tényezői
o         Döntés született csak olyan paraméterek alkalmazhatók, melyek mindenhol egzakt módon meghatározhatók (lakosságszám, terület nagysága), illetve korrekciós tényezők alkalmazása (ipar, idegenforgalom);
·         Működési területek besorolása
o         Különböző koncepciók születtek (HÖTOSZ, LÖTOSZ, MTSZ), valamint több külföldi példát (német, osztrák, cseh) is tanulmányoztak.
o         A működési területek veszélyeztetettsége a települések veszélyeztetettségének összegzése alapján kialakuló mutató.
o         A működési terület besorolását adó mutatóhoz kell hozzárendelni a terület biztonságos védelméhez szükséges tűzoltói kapacitást.
 
Györgyfi Sándor alezredes a munkabizottság HÖTOSZ által delegált tagja ismertette a tűzoltóságok kategória besorolásának menetét. (Lásd: előadása anyagát letölthető formában)
Az új kategória besorolást próbaszámítások előzték meg
 
Alapelvként kezelték, hogy a kategória sávhatárok várható tartománya alapján hatásvizsgálat készüljön a sávhatáron lévő tűzoltóságoknál. Milyen lesz a változtatás hatása a vonulási időre, a segítségnyújtás lehetőségére?
 
Sőt tolerencia határ kialakítására törekedtek, így az éves felülvizsgálat során a kategória visszasorolást nem a sávhatár elérésekor, hanem a tolerancia határ túllépése esetén kell érvényesíteni.
 
Létszámigény
o         A Bizottság megállapította, hogy a 28/1996-os BM rendeletben a HÖT-ök részére rendszeresített készenléti létszám (6.750 tűzoltó) maradéktalanul biztosítja a valós tűzvédelmi veszélyeztetettség alapján elkészített új szervezési kategória besorolást.
o         Ahol kategórianövelés lesz, ott tartalék létszám igény keletkezik. Az így keletkező igényt a visszasorolt HÖT-öknél felszabaduló létszám nem biztosítja.
o         A HÖTOSZ javasolta a II. kategóriás tűzoltóságok kötelezően készenlétben tartandó létszámánál a fél raj 3 főre való csökkentésének engedélyezését. Ezáltal akkora tartalék igény csökkenés lenne, mely szinte teljes mértékben biztosítja az előre sorolt HÖT-ök igényét. Az OKF képviselője a kérést elfogadta, így 179 fő került a tervezetben átcsoportosításra.
 
Mi történik kategória váltáskor?
 
·         HÖT kategória előre sorolás
o         A kategória sávhatárt meghaladó értékek esetén a finanszírozás függvényében az adott HÖT előresorolása végrehajtható.
o         Előresoroláskor a szükséges tartalék létszám növekményt kell finanszírozni.
o         A kiképzés miatt 4 hónap a magasabb kategóriába lépés ideje
 
·         HÖT kategória visszasorolás
o         Amennyiben HÖT pontszáma a sávhatár alá a tolerancia sávot meghaladó mértékben csökken, úgy végre kell hajtani az alacsonyabb kategóriába sorolást.
o         2007-ben HÖT visszasorolása létszámleépítés nélkül megvalósítható, de a munkaidő csökkentés miatti tervezett létszámemelése nem hajtható végre, vagy nem építhető be a 2008-as normatív finanszírozott létszámba, csak a fluktuáció pótlására.
 
·         Az új besorolás hatása
o         Ahol tűzoltósági kategória csökkenés következne be, a hatályos RST és a HÖT által megadott adatszolgáltatások alapján hatásvizsgálat lett elvégezve.
o         A mentő tűzvédelemben ezekben az esetekben a védelem szintje nem csökkent jelentősen.
o         A jelenlegi állapot szerint országos viszonylatban a 13 alacsonyabb kategóriába kerülő parancsnoksággal szemben, a 17 magasabb kategóriába sorolt parancsnokság jelentős biztonsági szint növekedéssel jár.
 
Leidinger István  a LÖTOSZ képviseletében pódiumra kerülve megerősítette, hogy az Önkéntes Tűzoltóságok belépésével átstruktúrálódott az ország tűzvédelme. Egy előtanulmány elkészítésével megállapították, hogy - az összes települést útvonaltervezővel vizsgálva - javult az ország tűzvédelme. Szerinte változatlanul szükséges annak deklarálása, hogy hány perc legyen a kiérkezési norma.
 
Megítélése szerint a HÖT-k decentralizálásával lehet elérni az ország tűzvédelmének javítását, az újabb rajok a meglévő tűzoltóságokra telepítése nem javít a helyzeten.
Másrészt szerinte tévedés azt hinni, hogy az önkéntes tűzoltóságok működtetése olcsóbb, mint a hivatásos tűzoltóságoké, az eszközök, javítások ára ugyanannyi, a jelentős különbség a bér jellegű kiadásoknál mutatkozik.
 
Más oldalról látni kell, hogy a kategória besorolás egyben ellentmondásos helyzetet is eredményez. Ez az ellentmondás abban áll, hogy a rosszul ellátott területeken az un. fehér foltokon az önkormányzat létrehozza a kis ÖT-t, akkor megindul a más HÖT-ktől történő területrablás.
 
Példaként említette, hogy a LÖTOSZ nem javasolta a Zirci ÖT megalakulását. Inkább a terület Veszprémhez csatolását javasolta egy kihelyezett őrssel megoldva a problémát. Ehhez a Veszprémi polgármester akkor nem járult hozzá.
 
Rajnai Zsolt alezredes felhívta a figyelmet, hogy a tűzoltóság egységes elvek alapján szervezett rendvédelmi szerv. Ezért kell egységes elvek alapján dönteni a kategóriákról, nem csupán a saját érdekeink szerint. Ma a lakosság nem ugyanazt a szolgáltatási szintet élvezi az ország különböző területein. A visszajelzések alapján pedig a szövetség döntő többsége a változás mellett van.
 
Gombor István a LÖTOSZ teljes mértékben támogatja az OKF elképzelését, amelyet a bizottságban dolgozva maguk is alakítottak. Fontosnak érezte megerősíteni, hogy a kiérkezési idő a szomszédos országokban van 8-12 perces, ahová mindenképp el kell jutnia hazánknak is.
 
A konzultáció során számos a témában negatívan érintett tűzoltó parancsnok szólalt fel így Józsa J. a ceglédi  HÖT létszámproblémáinak (12 betege van) figyelembe vételét kérte számon, s az anyagi nehézségeikre hívta fel a figyelmet. (Lévai K., Karcag: Retkes I. Kiskunfélegyháza, Faragó E. Kecskemét)
 
Faragó úr mindezek mellett arra is kitért, hogy az eddigiek jelentős előrelépésnek minősíthetők, még ha neki érintettként - mint, olyan parancsnok, akinek a területén 5 önkéntes tűzoltóság van – több kérdésben különvéleménye van.
 
Más oldalról problémának értékelte, hogy a megelőzési létszámfejlesztésre nem került sor, s 2000-ben a HÖT-k jelentős része önkormányzati határozatot kapott, a gazdasági feladatokat lássa el a tűzoltóság, így a tényleges szolgálatot végzők létszámából csíptek le.  
 
Mások a besorolással kapcsolatban újabb szempontok figyelembevételét javasolták, így Mácsai Antal Tolna megyei igazgató az autópálya és a mezőgazdasági területek; Pintér J. Zalaegerszegi parancsnok a vagyon értékét; Somogyi L. Pétfürdői parancsnok a Seveso-s intézményeket, Faragó E. kecskeméti parancsnok – némi értetlenséget generálva – kecskeméti repülőtér figyelembe vételét javasolta. Arra hivatkozva, hogy a tűzvédelmi törvényben a Honvédség kikerült a kivételek közül.
 
Némi izgalmat ezután már csak az a kis szellemi pengeváltás okozott, amely Koroknai Péter Mezőkövesdi parancsnok és Szűcs Tamás főosztályvezető között zajlott. A parancsnok úr ugyanis kérte, hogy az OKF papíron küldjön döntést a magasból mentő 1 kezelős működtetéséről, mivel így nem tudja vállalni a felelőséget. Szűcs úr visszakérdezett: előtte hány fővel működött a létra? A válasz: egy fővel, mert csak így tudták kiadni a szabadságokat.
 
A vita során kiderült, hogy a többség által elfogadott és a döntő módon befolyásoló tényezők figyelembevételével kialakított rendszert alapvetően jónak tartják az érintettek is.
 
Babák Lászlófőosztályvezető tájékoztatása szerint a kategóriaváltás befolyásolja a 2008-as költségvetést. Fontos a feszültség oldása annak figyelembevételével, hogy tűzoltó elbocsátására nem kerül sor. A jelenlegi 500 fő felvétele után várhatóan 179 főnél lesz változás, ebből 2008-ra, 144 fő valóban többletként fog szerepelni, ez azonban a parancsnokságok között kezelhetőnek látszik.
 
Hoffmann Imre dandártábornok vita összefoglalójában a kialakult konszenzusra helyezte a hangsúlyt. A Sevesoval kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy ez esetben létesítményi tűzoltóság létrehozása szükséges. Egy felvetésre reagálva közölte: nincs napirenden a hatósági létszám fejlesztése.
Letölthető anyagok:

Vissza

Ezt a hírt eddig 1478 látogató olvasta.