A TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség nyílt levelet küldött a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjének, amelyben megállapításaikat követően tizenhét kérdést tettek fel és kilenc javaslatot tettek. Az alábbiakban tesszük közzé a levelet.
NYÍLT LEVÉL a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjéhez
Tisztelt Főigazgató Úr!
Információink szerint az új belügyminiszter és a Belügyminisztérium több kérdésben is áttekinti a katasztrófavédelem működését. Ezzel összefüggésben szeretnénk felhívni a figyelmet néhány olyan szakmai kérdésre, amelyek véleményünk szerint meghatározó jelentőségűek a magyar tűzvédelem jövője szempontjából.
A magyar tűzvédelem területén működő szakmai szervezetek, tervezők, szakértők, kivitelezők, üzemeltetők, karbantartók, gyártók, beruházók és más szakemberek nevében fordulunk Önhöz. Az elmúlt években számos alkalommal tettünk szakmai javaslatokat és jeleztünk problémákat, amelyek jelentős részére nem érkezett érdemi válasz, illetve azok nem jelentek meg a szabályozásban.
A tűzvédelem elsődleges célja az emberi élet, az egészség, a vagyon és az épített környezet védelme. Ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a tűzbiztonságot érintő döntések a jövőben valós szakmai tapasztalatokra, gyakorlati ismeretekre, kockázatelemzésre és széles körű szakmai egyeztetésekre épüljenek, ellentétben a jelenlegi gyakorlattal, amely az esetek többségében a szakmai szervezetek jelzésével, sok esetben a tiltakozásával szembe ment!
A tűzvédelmi követelményeket a mindennapi gyakorlatban elsősorban nem a hatóságok, hanem a szakmagyakorlók alkalmazzák. Ők találkoznak azokkal a problémákkal, hiányosságokkal és új technológiákkal, amelyek a szabályozás folyamatos fejlesztését indokolják. Ennek ellenére a szakmai szervezetek által jelzett problémák jelentős része hosszú évek óta megoldatlan maradt.
Különösen aggasztónak tartjuk, hogy az épített környezetben egyre több olyan tűzbiztonsági kockázat jelenik meg, amelyet sem a tulajdonosok, sem az üzemeltetők, sem a használók nem ismernek fel megfelelően.
Az épületek használata és a bennük folytatott tevékenység az élettartamuk során jelentősen megváltozhat, miközben a tényleges tűzbiztonsági állapot rendszeres felülvizsgálata sok esetben nem történik meg. Számos esetben jelentős használati vagy technológiai változtatások valósulhatnak meg hatósági kontroll nélkül, ami új kockázatokat eredményezhet.
Az Ön irányítása alatti időszakkal kapcsolatban az alábbi kérdések fogalmazódnak meg:
Milyen szakmai indokok alapján kerültek elutasításra vagy figyelmen kívül hagyásra az elmúlt években a szakmai szervezetek által közösen megfogalmazott javaslatok?
Miért nem került sor az Országos Tűzvédelmi Szabályzat átfogó szakmai felülvizsgálatára annak ellenére, hogy a szakmai szervezetek és a munkacsoportok a problémákat, kockázatokat és ellentmondásokat évek óta folyamatosan jelezték?
Miért nem jelentették meg a szakmai egyeztetések során már 6 éve elkészült használati szabályokat tartalmazó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet?
Milyen szakmai indokok alapján csökkentek a szakmai szervezetek aggályai és ellenvéleményei ellenére az egyes területeken a tűzvédelmi szabályozási, ellenőrzési és felülvizsgálati követelmények?
Mi indokolta a tűzvédelmi célú berendezések ellenőrzésére, felülvizsgálatára és karbantartására vonatkozó előírások enyhítését a szakmai szervezetek aggályai és a valós kockázatok ellenére?
Hogyan hasznosulnak a tűzvizsgálatok tapasztalatai a szabályozás, az oktatás és a megelőzés fejlesztésében? Miért nem kapnak visszacsatolásokat a Munkacsoportok, szakmai szervezetek, biztosítók?
Mivel indokolja a piacfelügyeleti és egyéb ellenőrzési eljárások meggyengülését, ellehetetlenülését?
Miért nem valósult meg a tűzvédelmi tervezés és szakértés egységes, átlátható és más mérnöki szakterületekkel összhangban álló, egyenlő versenyjogi feltételeket biztosító szabályozása?
Készült-e az elmúlt öt évben független értékelés a katasztrófavédelem szervezeti működéséről, szakmai felkészültségéről és fejlesztési szükségleteiről, mely például a kompetencia hiányokat és rendszerszintű problémákat felfedhette volna?
Mivel indokolja a nagylétszámú elmozdításokat a kiemelt szakmai kompetenciával és szakértelemmel rendelkező kollégák körében?
Hogyan kapcsolódnak össze a tűzoltás, a tűzmegelőzés és a tűzvizsgálat során szerzett tapasztalatok a jelenlegi rendszerben?
Mi indokolta a civil szakmai szervezetekkel folytatott rendszeres szakmai egyeztetések visszaszorulását vagy formálissá válását?
Mi az oka annak, hogy a külső szakmai tudás és tapasztalat bevonása az oktatásba, képzésbe és szakmai továbbképzésekbe az elmúlt években erősen korlátozottá vált vagy ellehetetlenült?
Miért akadályozták egy átfogó, hosszú távú tűzvédelmi stratégia megalkotását Magyarország számára?
Mivel magyarázhatók a tűzeseti statisztikák kedvezőtlen alakulásai, különösen a halálos áldozatok és sérültek számának növekedése az elmúlt években?
Mi indokolta a tűzvédelem és tűzbiztonság területének vezetése alatti érdekképviseletének folyamatos meggyengülését és ennek következtében a tűzvédelmi terület folyamatos alulmaradását az egyes szaktárcák érdekeinek érvényesítése során?
Milyen szakmai egyeztetések előzték meg azokat a döntéseket, amelyekkel kapcsolatban a szakmai szervezetek jelentős része eltérő álláspontot képviselt?
Meggyőződésünk, hogy ezek a kérdések túlmutatnak egyetlen szervezet működésén. Magyarország tűzbiztonsága közös ügy, amelynek alakításában a hatóságok, a szakmai szervezetek és a szakmagyakorlók együttműködésére van szükség.
Ennek érdekében egy új szemléletű vezetés mellett az alábbi intézkedések megfontolását javasoljuk:
Állandó országos tűzvédelmi szakmai konzultációs fórum létrehozása.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat teljes körű szakmai felülvizsgálatának megindítása nyilvános egyeztetési folyamat keretében.
A használati szabályokat tartalmazó Tűzvédelmi Műszaki Irányelv kiadása és rendszeres aktualizálása.
Egy országos tűzvédelmi stratégia elkészítése 10–15 éves időtávra, mérhető célokkal és ütemezett fejlesztési programokkal.
A tűzvizsgálati tapasztalatok rendszeres, anonim szakmai publikálása és visszacsatolása a szabályozás, az oktatás és a megelőzés számára.
A szakmai szervezetek bevonásának intézményesítése a szabályozás-előkészítés és a műszaki irányelvek kidolgozásának folyamatába.
A tűzvédelmi tervezői és szakértői rendszer átláthatóságának és egységességének felülvizsgálata, teljes önkormányzatiságának biztosítása.
A létesítmények rendszeres tűzvédelmi auditjának és kockázatértékelésének szakmai vizsgálata és szükség szerinti bevezetése.
Az elmúlt időszakban felhalmozott, minden területet érintő és jelentős károkat okozó kompetenciahiányok csökkentése érdekében képzési akcióterv kidolgozása.
Meggyőződésünk, hogy a magyar tűzvédelem fejlődésének egyik alapfeltétele a hivatásos állomány és a civil szakmai közösség közötti nyílt, kölcsönös tiszteleten alapuló szakmai párbeszéd és együttműködés helyreállítása.
A kérdésekre történő válaszkeresésen túlmutatóan kezdeményezzük a tűzvédelem területén működő szakmai szervezetekkel folytatott rendszeres, érdemi szakmai egyeztetések mielőbbi helyreállítását.