|
Híreink          Szakmai linkek |
A Tűzvédelmi kockázatok felismerése, értékelése és kezelése – a Magyar Tűzvédelmi Akadémia szakmai napjának tanulságai2026. június 03. 08:53
Nagy probléma, hogy az elmúlt évtizedben a szabályozás nem követte le az új tűzvédelmi kockázatokat, amelynek következtében a létesítményekben mind létesítési, mind pedig használati oldalon is egyre nagyobb maradványkockázatok halmozódtak fel. Az előadás anyagok visszanézését a szervezők a jelenlévők számára utólag elérhetővé teszik majd. Akik nem tudtak jelen lenni az előadáson, de utólag szeretnének rá előfizetni, kérjük, szándékukat a tszvsz@tszvsz.hu email címen jelezzék! Miért volt szükség erre a konferenciára?A konferencia megszervezését a tűzvédelmi szakmai szervezetek közös felismerése, felelősségvállalása és figyelemfelhívó szándéka indokolta. Az elmúlt években az épített környezet, az alkalmazott technológiák, az energiarendszerek, valamint az épületek használati módjai olyan mértékű változáson mentek keresztül, amelyhez a tűzvédelmi szabályozás, az ellenőrzési rendszerek és sok esetben a szakmai gyakorlat sem tudott azonos ütemben alkalmazkodni. A szakmai szervezetek tapasztalatai szerint egyre több olyan maradványkockázat jelenik meg a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés során, amelyek ugyan nem feltétlenül sértenek konkrét jogszabályi előírásokat, mégis jelentősen befolyásolhatják a létesítmények valós tűzbiztonsági szintjét. Különösen igaz ez az új energetikai megoldások, a lítium-ion akkumulátorok, az elektromos járművek, a napelemes rendszerek, a könnyűszerkezetes építési módok, valamint a meglévő épületállomány átalakítása és funkcióváltása esetében. A konferencia célja ezért nem csupán az volt, hogy bemutassa a jelenlegi kockázatokat, hanem hogy ráirányítsa a figyelmet arra is: a tűzbiztonság nem azonos a jogszabályi megfeleléssel. A valódi biztonság megteremtéséhez és fenntartásához szükség van a kockázatok folyamatos felismerésére, értékelésére és kezelésére, valamint arra, hogy a szakma, a beruházók, az üzemeltetők, a biztosítók és a hatóságok közös nyelvet találjanak a valós problémák kezelésére. A rendezvény egyúttal a szakmai szervezetek közös üzenete is volt: a tűzvédelem területén egyre növekvő maradványkockázatokkal szembe kell néznünk, és ezek kezelése érdekében a jövőben a szabályalapú szemlélet mellett nagyobb hangsúlyt kell kapnia a kompetenciának, a rendszerszemléletnek és a kockázatalapú gondolkodásnak. Panelbeszélgetés: a kockázatok mögött álló rendszerszintű problémákA szakmai nap magában foglalt egy panelbeszélgetést is, amelyben a tűzvédelem különböző területeit képviselő szakemberek osztották meg tapasztalataikat és válaszoltak a feltett kérdésekre. A résztvevők véleményei alapján lesújtó kép rajzolódott ki a szabályozás helyzetéről valamint a BM OKF elmúlt időszakban a területet érintő tevékenységével kapcsolatban. Megállapították továbbá, hogy a nemzetközi gyakorlatban meghatározó szerepet betöltő biztosítási szektor Magyarországon mindeddig nem vált a tűzbiztonság alakításának meghatározó szereplőjévé. A panel résztvevői szerint a biztosítók kockázatértékelési tapasztalata, adatvagyona és ösztönző rendszere jelentős mértékben hozzájárulhatna a tényleges tűzbiztonsági szint javításához, azonban ez a lehetőség jelenleg csak korlátozott mértékben jelenik meg a hazai gyakorlatban. A panelbeszélgetés során elhangzott vélemények, valamint az egyes kérdésekre adott válaszok részletes elemzésére és értékelésére a szervezők egy külön cikkben térnek vissza. A mostani beszámoló célja elsősorban a konferencia főbb üzeneteinek összefoglalása, ugyanakkor már a panelbeszélgetés alapján is egyértelműen látszik, hogy a tűzvédelem előtt álló kihívások kezelése nem pusztán műszaki vagy szabályozási kérdés, hanem az egész szakmai ökoszisztéma közös felelőssége. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÓKA kompetencia szerepe a valós tűzbiztonságbanA rendezvényt Dr. Bérczi László PhD tűzoltó dandártábornok, igazságügyi tűzvédelmi szakértő előadása nyitotta meg, amely a kompetenciahiány és a tűzvédelmi kockázatok kapcsolatát vizsgálta. Előadásában hangsúlyozta, hogy a modern épületek és technológiák által létrehozott kockázatok kezeléséhez már nem elegendő a szabályok ismerete, hanem szükség van a szerkezetek, anyagok és rendszerek működésének mélyebb megértésére is. Külön kitért a lítium-ion akkumulátorok rohamos terjedésére, az energiatárolási rendszerekre és az elektromobilitásra, amelyek új típusú tűzvédelmi felkészültséget igényelnek. Előadásának egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a valós tűzbiztonság alapja a folyamatosan fejlesztett szakmai kompetencia, ennek hiányában pedig könnyen kialakulhat a hamis biztonságérzet. A kockázatalapú tűzvédelmi szemlélet nemzetközi háttereKirály András és Dr. Takács Lajos Gábor előadása a kockázatalapú tűzvédelmi értékelés történeti és nemzetközi hátterét mutatta be. A biztosítási szektor évszázadok alatt kialakított kockázatelemzési módszerein keresztül vezették le, hogy a modern tűzvédelmi tervezés miért nem alapulhat kizárólag előírásokon. Bemutatták, hogy a kockázat értékelése valójában a bekövetkezés valószínűségének és a következmények súlyosságának együttes vizsgálata. Rámutattak arra is, hogy a kockázatalapú megközelítés sok esetben szigorúbb követelményeket támaszthat, mint a minimális jogszabályi megfelelés, ugyanakkor képes valósabb képet adni egy létesítmény tényleges biztonsági szintjéről. Rendszerszemlélet nélkül nincs valós kockázatkezelésHeizler György előadásának középpontjában az egymásra épülő kockázatok és a rendszerszemlélet állt. Gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogy a tűzesetek kialakulása és következményei ritkán vezethetők vissza egyetlen hibára. Sokkal jellemzőbb, hogy több kisebb hiányosság, döntés vagy mulasztás láncolata vezet súlyos eseményhez. Kiemelte az idő tényezőjének meghatározó szerepét, a menekülési idő és a tűzoltói beavatkozás közötti összefüggéseket, valamint azt, hogy az épület, a beépített rendszerek, a szervezet, a használat és a beavatkozó erők egyetlen összetett rendszert alkotnak. Az előadás egyik fontos üzenete az volt, hogy a tűzvédelem eredményessége mindig a rendszer leggyengébb elemén múlik. A helyi sajátosságok szerepe a tűzvédelmi kockázatokbanDr. Gyapjas János előadása arra hívta fel a figyelmet, hogy a tűzvédelmi kockázatok értékelése során nem hagyhatók figyelmen kívül a helyi adottságok. Bemutatta a tűzoltóság vonulási távolságának jelentőségét, a vegetáció és a lakott területek kapcsolatából eredő veszélyeket, valamint saját kutatásainak eredményeit. Külön foglalkozott a vadon-település átmeneti zónák (WUI – Wildland Urban Interface) problémájával, amely nemzetközi szinten egyre nagyobb figyelmet kap. Előadása rámutatott, hogy a tűzvédelmi kockázatok kezelése nem kizárólag épület szinten történik, hanem települési és térségi összefüggésekben is értelmezendő. Barnamezős beruházások és a felelősség kérdéseReiner Róbert előadásában a barnamezős és rozsdaövezeti fejlesztések sajátos tűzvédelmi problémáit mutatta be. Ismertette a jogszabályi környezetet, valamint azokat a tervezői és beruházói felelősségi kérdéseket, amelyek az egykori ipari területek újrahasznosítása során felmerülnek. Rámutatott arra, hogy a meglévő épületállomány átalakítása során gyakran nem egyértelmű, hogy hol húzódik a határ a kockázat felismerése és a kockázat kezelése között, illetve milyen felelősség terheli a különböző szereplőket. Az előadás különösen aktuális volt a rozsdaövezeti fejlesztések növekvő szerepe miatt. Az energetikai átállás új tűzvédelmi kihívásaiDecsi György az energetikai modernizáció és az energiatárolás tűzvédelmi kockázatait elemezte. Előadásában bemutatta a lítium-ion akkumulátorok működését, a hőmegfutás folyamatát, valamint az elektromos járművek, energiatároló rendszerek és mikromobilitási eszközök által létrehozott új veszélyforrásokat. Kiemelte, hogy az energiaátmenet olyan tűzvédelmi kihívásokat hozott létre, amelyekre sem az épületállomány, sem a társadalom nincs még teljes mértékben felkészülve. Az előadás hangsúlyozta, hogy a jövő tűzvédelmi szabályozásának és gyakorlatának alkalmazkodnia kell ezekhez a gyors technológiai változásokhoz. A kivitelezés, mint kiemelt kockázati időszakLestyán Mária előadása a kivitelezés alatti tűzvédelmi kockázatokra és azok kezelésére fókuszált. Rámutatott arra, hogy a kivitelezési időszak az épületek életciklusának egyik legsebezhetőbb szakasza, miközben erre a legkevésbé felkészült a rendszer. Bemutatta az elvárt biztonsági szint fogalmát, valamint azt, hogy a kivitelezés során milyen tényezők befolyásolják a tényleges tűzvédelmi helyzetet. Külön kitért az új építési technológiák, anyagok és használati módok megjelenésére, amelyekkel a jelenlegi szabályozás sok esetben nem tud lépést tartani. Az előadás hangsúlyos eleme volt a szerepkörök és felelősségek tisztázásának szükségessége, valamint a kivitelezési folyamat során jelentkező rendszerhatások felismerése. Az üzemeltetés jelentősége a biztonság fenntartásábanAdamecz Tímea előadása arra mutatott rá, hogy a tűzvédelem valódi próbája nem a tervezés vagy a kivitelezés során, hanem az üzemeltetés éveiben következik be. Bemutatta, hogy egy megfelelően megtervezett és kivitelezett épület biztonsági szintje gyorsan leépülhet, ha az üzemeltető nem fordít megfelelő figyelmet a karbantartásokra, felülvizsgálatokra, az átalakítások kezelésére vagy a személyi tényezőkre. Az előadás hangsúlyozta a vezetői hozzáállás, a szervezeti kultúra és az emberi tényezők meghatározó szerepét a tűzvédelmi kockázatok alakulásában. Nem tartunk lépést a változásokkalA szakmai nap záró előadását Jankus Bence tartotta, aki a tűzvédelmi döntések és megoldások beruházásokra, valamint költségekre gyakorolt hatását vizsgálta. Előadásában bemutatta, hogy a tűzvédelem valójában az építési folyamat minden szakaszában jelen van, a telekválasztástól és a koncepcióalkotástól kezdve egészen az üzemeltetésig. Kiemelte, hogy a szereplők közötti együttműködés hiánya, a nem megfelelő információáramlás és a későn meghozott döntések jelentős többletköltségeket és kockázatokat eredményezhetnek. Az előadás egyik fontos következtetése az volt, hogy a tűzvédelmi szempontokat már a beruházások legkorábbi szakaszában integrálni kell a döntéshozatali folyamatokba. Közös tanulságokA szakmai nap előadásai eltérő nézőpontokból közelítették meg a tűzvédelmi kockázatok kérdését, mégis egy közös üzenet rajzolódott ki: a mai tűzvédelmi kihívások már nem kezelhetők kizárólag jogszabályi megfelelésként. Az új technológiák, a változó használati módok, az energetikai átállás, a barnamezős fejlesztések és a komplex építési folyamatok olyan kockázatokat hoznak létre, amelyek felismerése és kezelése csak megfelelő kompetenciával, rendszerszemlélettel és a teljes életciklusra kiterjedő gondolkodással lehetséges. A rendezvény egyértelműen rámutatott arra, hogy a jövő tűzvédelmének középpontjában nem pusztán az előírásoknak való megfelelés, hanem a tényleges biztonsági szint megértése, fenntartása és folyamatos fejlesztése áll. Köszönjük minden szakmai szervezet támogatását, valamint az előadók magas színvonalú előadásait!
MAGYAR TŰZVÉDELMI AKADÉMIA
Ezt a hírt eddig 87 látogató olvasta. |
A Magyar Tűzvédelmi Akadémia 2026. május 27-én rendezte meg „A tűzvédelmi kockázatok felismerése, értékelése és kezelése” című szakmai napját. Célja, hogy a tűzvédelem különböző területein megjelenő kockázatokat ne elszigetelt problémaként, hanem egymással összefüggő rendszerként mutassa be. Az előadások a kompetencia, a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés problémáitól az új technológiák és beruházási folyamatok által generált kihívásokig terjedtek.
