|
Híreink          Szakmai linkek |
Állítások és választások – Milyen a hazai tűzvédelem?2026. június 24. 08:17
Valódi szakmai törésvonalakat érintenekA kérdések, állítások – bár egy játékosabb gondolkodásra késztetésre készültek – a hazai tűzvédelem legfontosabb vitapontjairól szólnak:
Ezért a válaszokból valóban kirajzolódik egy szakmapolitikai irányultság. Bizonyosan másként is lehetett volna egy-egy állítást megfogalmazni, de tudatosan, néha kicsit provokatívan, több oldalról közelítik ugyanazt a problémát. 1. „A hazai tűzvédelem centralizált, bürokratikus, korszerűtlen, nem EU-kompatibilis.” Meglepő, hogy kb. 93% legalább részben egyetért ezzel. Vagyis a válaszadók döntő többsége rendszerszintű problémát érzékel. Nem pusztán egyes szabályokkal vagy intézményekkel van elégedetlenség, hanem a működési modell egészével. Mit jelenthet ez a gyakorlatban? Talán leginkább a túlzott központosítást; a lassú és következetlen szabályozási reakciókat; nagy adminisztratív terhet; és a teljesítményalapú, kockázatalapú európai megközelítések korlátozott alkalmazását. Ebből az igényelt változások is kiolvashatók
2. „Az OTSZ korszerű elvek mentén született szabályozás, megfelelően biztosítja a mérnöki módszerek alkalmazását.” A többség inkább egyetért ezzel, de jelentős fenntartásokkal. Ebből az olvasható ki, hogy a válaszadók nem magával az OTSZ alapfilozófiájával elégedetlenek. Inkább azt látják, hogy az elméleti keretek korszerűek, de a gyakorlati alkalmazás problémás. A probléma valószínűleg nem az OTSZ-ben, hanem:
3. „A TvMI-k a korszerű tűzvédelem letéteményesei, a mai változásokra rugalmasan reagálva épülnek be a szabályozásba.” Ebben azért elég megosztott a szakemberek véleménye, de enyhén pozitív többségben vannak az egyetértők. Ha jól értelmezzük, akkor a szakma elismeri a TvMI-rendszer jelentőségét, de nem tekinti egyértelmű sikernek. Ami az ott elhangzottakból kitűnt a fő okok az új technológiák késedelmes megjelenése, és a TvMI-k kvázi kötelező alkalmazása. Amit várnak: nyíltabb szakmai konzultáció, az európai jó gyakorlatok gyorsabb átvétele. 4. „A TvMI-k konzerválják az előíró tűzvédelmet…” Ezzel a válaszadók közel háromnegyede egyetért. Ezért ez az egyik legerősebb üzenet a felmérésből. A válaszadók jelentős része úgy látja, hogy a TvMI-k: bár hivatalosan ajánlások, a gyakorlatban kötelező jelleggel működnek. Mindez a gondolkodás helyett gyakran: előírás-követést, és innovációs korlátokat jelent. Amit várnak:
5. „A szabályozás alapvetően létesítéscentrikus…” Ezzel kb. 90% egyetért. Vagyis a válaszadók szerint a magyar rendszer elsősorban az építés időpontjára koncentrál. Hiányzó szempontok: üzemeltetés; karbantartás; életciklus-költségek; energiahatékonyság; a funkcióváltások kezelése. A helyszínen hozzászólók a szükséges változások között említették üzemeltetésközpontú szabályozást; digitális elemek arányának növelését; az időszakos teljesítményellenőrzéseket. Ez jól illeszkedik, ahhoz a megközelítéshez, ami EU-ban egyre inkább érvényesül:
6. „A szabályozás alapvetően korszerű, mert a tervezéstől a használatig mindent szabályoz.” Az állításra inkább elutasító vagy bizonytalan válaszok születtek. Tehát, a válaszadók nem érzik úgy, hogy a teljes életciklus megfelelően lefedett lenne. Ez gyakorlatilag megerősíti az előző állítás eredményét: a szabályozás ugyan sok területet érint, de nem integrált életciklus-szemléletű. 7. „A biztosítók nem lettek a hazai tűzvédelem szereplői.” Ez a másik legerősebb konszenzus, amivel a válaszolók közel 93% egyetért. A válaszadók szerint Magyarországon a biztosítók: nem alakítják a tűzvédelmi követelményeket; nem ösztönzik érdemben a magasabb biztonsági szintet; nem épültek be a kockázatkezelési rendszerbe. 8. „Az OKF vezetése szakszerűen és hatékonyan szabályozta a tűzvédelmet és irányította a tűzoltóságot.” Ezt az állítást erős többségi elutasítás kísérte. A válaszolók jelentős része változást vagy más működési modellt tartana kívánatosnak. (Jelzem, hogy ez még a régi vezetés alatt készült felmérés.) Összesítve: a jelenlegi rendszer fő problémái 1. Túlszabályozott és centralizált működés – A rendszer erősen központi irányítású, bürokratikus és lassan reagál. 2. Az OTSZ alapjai jók, de a gyakorlati működés nem 3. A TvMI-rendszer kettős szerepet tölt be – Egyszerre segíti a szakmát és korlátozza az innovációt. 4. Hiányzik az életciklus-szemlélet – A hangsúly továbbra is a létesítésen van, nem az üzemeltetésen és a teljes működési időszakon. 5. Hiányzik a piaci kockázatkezelés – Ez a biztosítók hiányát jelzi. 6. Bizalomhiány tapasztalható – Az OKF szerepének megítélése egyértelműen kritikus. A szakmai közösség jelentős része egy kevésbé centralizált, kevésbé előírásközpontú, nagyobb mérnöki szabadságot biztosító, életciklus- és kockázatalapú, a biztosítókat is integráló tűzvédelmi rendszer felé mozdulna el. Ez pedig közelebb áll a nyugat-európai performance-based fire safety modellekhez, mint a hagyományos, erősen előíró jellegű szabályozási rendszerekhez. Heizler György
Ezt a hírt eddig 92 látogató olvasta. |
Egy beszélgetéshez készült és a hallgatók részére is közreadott állítások eredményeit tesszük közzé, amely a válaszadók véleményét mutatja be a hazai tűzvédelem különböző kérdéseiről. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem reprezentatív kutatás, hanem egy szakmai közeg véleménylenyomata. Éppen ezért nem a százalékok abszolút értéke a legérdekesebb, hanem a kirajzolódó mintázat. Ez pedig elég egyértelmű!
