|
Híreink          Szakmai linkek |
Mennyibe kerül az államnak egy évnyi tűzkár?2026. július 27. 08:24
A tűzkár valódi áraA tűzkárok gazdasági terhének értékelése azért különösen nehéz, mert a közvetlen károkon túl számos közvetett veszteség is keletkezik, amelyeket a klasszikus statisztikák általában nem mutatnak ki. Az állami költségvetés szempontjából ugyanis a tűzeset nem csupán egy leégett épület vagy egy biztosítási ügy. A tűz ára valójában többrétegű. Ide tartozik:
Európai becslésekAz EU-ban egyre több kutatás próbálja számszerűsíteni a katasztrófák teljes gazdasági hatását. A nemzetközi szakirodalom és a World Fire Statistics Centre becslése szerint a tűzesetek éves társadalmi-gazdasági költsége megközelítheti a GDP 1%-át. Ez első olvasatra sokkoló számnak tűnhet, de ha figyelembe vesszük a közvetlen és közvetett veszteségeket, már kevésbé meglepő. Az Európai Unió GDP-je 2024-ben nagyságrendileg 17–18 billió euró volt. Ennek 1%-a hozzávetőleg 170–180 milliárd euró évente, vagyis mintegy 68–72 ezer milliárd forint. Természetesen ebben nem kizárólag az épülettüzek szerepelnek, hanem a teljes tűzkár-ökoszisztéma: lakástüzek, ipari tüzek, erdő- és vegetációtüzek, infrastruktúra-károk, valamint a másodlagos gazdasági hatások. A biztosítói kár csak a jéghegy csúcsaÉrdemes látni, hogy a biztosítói károk csupán a jéghegy csúcsát jelentik. A teljes tűzköltség jellemzően az alábbi elemekből áll: 1. Közvetlen vagyoni károk: leégett épületek, gépek, berendezések, készletek, járművek. 2. Üzletmenet-kiesés: leáll a termelés, elmarad a szolgáltatás, megszakad az ellátási lánc. 3. Állami beavatkozási költségek: tűzoltóság, mentők, rendőrség, hatósági vizsgálatok, kárfelmérés. 4. Humán költségek: halálesetek, sérülések, keresőképtelenség, pszichológiai trauma. 5. Társadalmi költségek: lakhatási problémák, szociális támogatások, munkahelyvesztés. 6. Környezeti károk: hulladékkezelés, bontás, újjáépítés, CO₂-kibocsátás, szennyezések. Magyarország helyzeteDe mit jelent ez Magyarországra vetítve? Itt fontos hangsúlyozni, hogy hazánkban a teljes tűzkárköltség nem ismert pontosan. Ennek oka, hogy jelenleg nincs olyan integrált adatgyűjtési rendszer, amely egységesen összekapcsolná:
Vagyis könnyen lehet, hogy a tényleges költség jelentősen magasabb annál, amit ma érzékelünk. A nemzetközi statisztikák és gazdasági modellek alapján a tűzesetek teljes társadalmi-gazdasági költsége jellemzően egy ország GDP-jének 0,7–1,0%-a körül alakul. Magyarország 2024. évi, mintegy 81 447,7 milliárd forintos GDP-jéből kiindulva ez azt jelenti, hogy a hazai tűzesetek becsült éves teljes költsége nagyságrendileg 600–800 milliárd forint, de a nehezebben számszerűsíthető externáliákkal együtt akár az 1000 milliárd forintot is megközelítheti vagy meghaladhatja. Mit jelent ez a mindennapokban?Ez az összeg önmagában nehezen értelmezhető, ezért érdemes lefordítani a mindennapi valóság nyelvére. 600–800 milliárd forintból Magyarországon több ezer új családi ház épülhetne, több tucat iskola valósulhatna meg, vagy akár több modern kórház teljes beruházási költsége is finanszírozható lenne. A legfontosabb azonban az, hogy a tűzkár költségeinek jelentős része nem jelenik meg közvetlenül a biztosítói statisztikákban. A biztosítás szerepe és korlátaiA biztosítók jó esetben is jellemzően csak a biztosított közvetlen vagyoni károk egy részét térítik meg. Nemzetközi tapasztalatok alapján a biztosítási fedezet a teljes társadalmi tűzkár mindössze 20–35%-át kompenzálja. Magyarországon ez az arány feltehetően még kedvezőtlenebb, mivel számos épület alulbiztosított vagy egyáltalán nem biztosított, és a közvetett károk jellemzően nem térülnek meg. Ki fizeti a maradékot?De akkor ki fizeti a maradékot? Végső soron az állam, a gazdaság és a társadalom. Ide tartoznak:
Az emberi élet társadalmi értékeÉs van egy olyan veszteség, amelyet a legnehezebb számszerűsíteni: az emberi élet elvesztése. Különösen fontos az emberi élet gazdasági értékelése. Bár erkölcsileg érzékeny kérdésről van szó, a közgazdaságtan régóta alkalmazza a statisztikai életérték, vagyis a Value of Statistical Life (VSL) módszertanát. Ennek célja nem az emberi élet „beárazása”, hanem annak modellezése, hogy egy társadalom mekkora erőforrást hajlandó fordítani a halálozási kockázat csökkentésére. Az OECD-alapú modellek szerint egy emberi élet társadalmi értéke több százmillió forintos nagyságrendű. Ha csak a 2025-ös hazai tűzeseti haláleseteket vizsgáljuk — 127 halott —, azok társadalmi-gazdasági vesztesége önmagában 60–190 milliárd forint közé becsülhető. És ebben még nincsenek benne:
A megelőzés értékeA legfontosabb kérdés ezért nem az, hogy mennyibe kerül a tűz. Hanem az, hogy mennyit ér meg számunkra a megelőzés? A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a megelőzésbe fektetett minden egységnyi forrás többszörösen megtérül. Korszerű szabályozással, jobb auditrendszerrel, harmadik feles ellenőrzéssel, kockázatalapú tervezéssel és magasabb szakmai kompetenciával jelentős károk előzhetők meg. A tűzvédelemre fordított költséget ezért nem szabad puszta adminisztratív vagy beruházási teherként kezelni. Ez valójában gazdaságvédelmi befektetés. Minden megelőzött tűzeset:
A biztosítás nem rendez mindentFontos ugyanakkor egy gyakori tévhitet is tisztázni: sokan hajlamosak azt gondolni, hogy ha egy tűzkárt biztosítás fedez, akkor a gazdasági veszteség lényegében rendezettnek tekinthető. Ez azonban messze nincs így. A biztosítók jó esetben is jellemzően csak a biztosított közvetlen vagyoni károk egy részét térítik meg, ráadásul a kifizetés mértékét gyakran befolyásolja az alulbiztosítottság, az önrész, a mentesülési okok, a gondatlanság vagy a szerződéses kizárások köre. Még ideális esetben sem térülnek meg azonban azok a károk és költségek, amelyek az államot és a társadalmat terhelik. Ilyenek például:
A közpénz szerepeVagyis a biztosítási kártérítés csupán a teljes tűzkár egyik — sokszor meglepően kicsi — szeletét fedi le. Különösen igaz ez Magyarországon, ahol az épületállomány jelentős része részben vagy teljesen alulbiztosított, bizonyos vagyonelemek pedig egyáltalán nem biztosítottak. Ilyen esetekben a veszteség jelentős része végső soron a tulajdonosokra, az államra vagy közvetetten az egész társadalomra hárul. Ezért amikor a tűzkár gazdasági terhéről beszélünk, nem elegendő a biztosítói kifizetéseket vizsgálni. A valódi kérdés az, hogy mekkora teljes társadalmi költséget okoz egy-egy tűzeset, és ebből mennyi az a rész, amely láthatatlanul, de valójában közpénzből vagy társadalmi erőforrásokból kerül finanszírozásra. Ez az összeg nem egyetlen költségvetési soron jelenik meg, hanem szétszórtan terheli az egészségügyet, a katasztrófavédelmet, az önkormányzatokat, a szociális ellátórendszert, a gazdaságot és végső soron az adófizető társadalmat. Vagyis a tűzkár nemcsak biztosítási kérdés. A tűzkár jelentős része közvetlenül vagy közvetetten közpénzből, társadalmi erőforrásból és gazdasági veszteségként kerül megfizetésre, amely megfelelő szabályozási környezettel és edukációval jelentős mértékben csökkenthető lenne.
Lestyán Mária
Ezt a hírt eddig 105 látogató olvasta. |
A tűzesetekről legtöbbször emberi tragédiák, látványos károk vagy biztosítási kifizetések kapcsán beszélünk. Ritkábban tesszük fel azonban a kérdést: valójában mennyibe kerül a tűz a társadalomnak és az államnak? A válasz röviden: sokkal többe, mint amennyit elsőre gondolnánk. A tűzesetek rejtett gazdasági terheit mutatjuk be az EU statisztikái alapján.
