Híreink

TÜV jelentés: Romlott a tűzvédelmi berendezések működésbiztonsága

2026. augusztus 24. 12:30

Ilyen hazai vizsgálati jelentés hiányában nézzük, hogy milyen a tűzvédelmi berendezések működésbiztonsága Németországban? A TÜV által kiadott Baurechtsreport 2026 az épületgépészeti és biztonsági berendezések rendszerszintű romlását mutatja. Az adatok alapján szinte minden harmadik ellenőrzött berendezés súlyos hibákkal küszködik.


Helyzet és kép

A jelentés 66 023 ismételt és 11 900 első ellenőrzés adatait dolgozta fel. Eszerint az ellenőrzött berendezések jó egyharmada (35,9%) „jelentős hibával” rendelkezett az elmúlt évben, ami drasztikus, 9 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest (2024: 26,9%). További 37,2%-uknál kisebb hibákat állapítottak meg. Csupán a berendezések alig több mint egynegyede (26,9%) volt teljesen hibátlan. Különösen magas a hibaarány a tűzoltó berendezéseknél, valamint a biztonsági tápegységeknél és biztonsági világítási rendszereknél. Több központi biztonsági rendszer hibaaránya már most jelentősen meghaladja a 30%-ot. Ezzel párhuzamosan számos területen csökken a hibátlan rendszerek aránya.

A vizsgálat két különböző ellenőrzésfajta adatait dolgozza fel, 11 900 un, első ellenőrzés az üzembe helyezés előtt vizsgálta a berendezéseket, 66 023 esetben pedig a későbbi működés során.

 

Üzembe helyezés előtti első ellenőrzések

A probléma már az építkezési fázisban jelen van. Az első ellenőrzések során talált súlyos hibák aránya a korábbi évek viszonylag stabil szintjéről (2021: 17,0%; 2024: 19,7%) drasztikusan megugrott, és 2025-ben elérte a 26,3%-ot. Ez azt mutatja, hogy sok hiba már a tervezés és a kivitelezés során keletkezik.

  • Hibátlan: 36,7%
  • Csekély hiányosság: 37,0%
  • Jelentős hiányosság: 26,3

A romlás fő okai

A tervezési és kivitelezési fázisban megjelenő hibák okai közé soroltak: a rendszerintegrációs és interfész-problémák, a fokozódó műszaki komplexitás melletti szakemberhiány, a költség- és időnyomás miatti elkapkodott munkálatok, valamint a tervezési pontatlanságok és elavult helyszíni tervek.

  • Az újonnan épülő épületek műszaki komplexitása folyamatosan nő.
  • A karbantartásra és állagmegóvásra fordított keretek költségnyomás alatt állnak.
  • A rendszerek üzemeltetése egyre speciálisabb szakértelmet igényel.
  • Hibák lépnek fel a különböző technikai rendszerek közötti csatlakozási pontokon (interfészeknél).
  • Hiányoznak a megfelelő személyi erőforrások.

Az egyes rendszerek hibaadatai

A) Riasztórendszerek

Akusztikus, optikai és hangalapú vészjelzők

  • Üzembe helyezés előtt (623 vizsgált berendezés): 33,7% hibátlan, 38,2% csekély, 28,1% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (2 944 vizsgált berendezés): 20,0% hibátlan, 44,7% csekély, 35,3% jelentős hiányosság.

B) Tűzjelző rendszerek 

  • Üzembe helyezés előtt (3 504 vizsgált berendezés): 36,4% hibátlan, 38,5% csekély, 25,1% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (11 414 vizsgált berendezés): 24,6% hibátlan, 45,0% csekély, 30,4% jelentős hiányosság.

C) Szén-monoxid (CO) figyelmeztető rendszerek

Többnyire mélygarázsokban és parkolóházakban

  • Üzembe helyezés előtt (64 vizsgált berendezés): 59,4% hibátlan, 25,0% csekély, 15,6% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (1 150 vizsgált berendezés): 58,2% hibátlan, 21,6% csekély, 20,2% jelentős hiányosság.

D) Tűzoltó berendezések / Sprinklerek

  • Üzembe helyezés előtt (551 vizsgált berendezés): 38,5% hibátlan, 29,9% csekély, 31,6% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (4 716 vizsgált berendezés): 40,6% hibátlan, 29,0% csekély, 30,4% jelentős hiányosság.

E) Szellőzőrendszerek

beleértve a túlnyomásos füstmentesítő rendszereket

  • Üzembe helyezés előtt (1 674 vizsgált berendezés): 38,2% hibátlan, 34,2% csekély, 27,6% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (15 011 vizsgált berendezés): 44,2% hibátlan, 30,1% csekély, 25,7% jelentős hiányosság.

F) Hő- és füstelvezető berendezések

  • Üzembe helyezés előtt (1 040 vizsgált berendezés): 45,9% hibátlan, 26,0% csekély, 28,1% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (9 168 vizsgált berendezés): 41,5% hibátlan, 33,1% csekély, 25,4% jelentős hiányosság.

G) Biztonsági világítás

  • Üzembe helyezés előtt (1 920 vizsgált berendezés): 43,5% hibátlan, 36,0% csekély, 20,5% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (10 954 vizsgált berendezés): 45,1% hibátlan, 35,0% csekély, 19,9% jelentős hiányosság.

H) Biztonsági áramellátás / Szükségáram

A jelentés kiemelt hangsúlyt fektet erre a területre, mivel a hibák aránya aggasztóan növekszik.

  • Üzembe helyezés előtt (1 070 vizsgált berendezés): 31,6% hibátlan, 40,3% csekély, 28,1% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (4 344 vizsgált berendezés): mindössze 18,2% hibátlan, 46,6% csekély, 35,2% jelentős hiányosság.

I) Erősáramú berendezések (villamos felülvizsgálatok)

  • Üzembe helyezés előtt (1 454 vizsgált berendezés): 43,8% hibátlan, 33,6% csekély, 22,6% jelentős hiányosság.
  • Ismételt vizsgálat (6 322 vizsgált berendezés): 51,4% hibátlan, 32,0% csekély, 16,6% jelentős hiányosság.

Fő tanulságok

  1. A biztonsági áramellátás a legkritikusabb pont: Az ismételten vizsgált berendezések csaknem 82%-ánál találtak valamilyen hiányosságot (35,2% jelentős). A "nyugalomban lévő" (ritkán használt) rendszerek karbantartása és rendszeres terheléses tesztelése gyakran elmarad.
  2. Romló trendek: Mind az első, mind az ismételt vizsgálatok esetében nőtt a jelentős hiányossággal rendelkező berendezések aránya az elmúlt évekhez képest (pl. az összes ismételt vizsgálatnál a jelentős hibák aránya a 2021-es 28,9%-ról 2025-re 35,9%-ra emelkedett).
  3. Karbantartási és üzemeltetői hiányosságok: A hibák döntő része nem a tervezésből, hanem az elmaradt karbantartásokból, a nem megfelelő szervizelésből és a szakszerűtlen üzemeltetésből adódik.

A TÜV-Verband három fő javaslata

  1. Az ellenőrzések és a karbantartás kötelező megerősítése: Németország-szerte egységes szabványok szerint kell elvégezni és dokumentálni a felülvizsgálatokat.
  2. A hibák következetes felszámolása: A feltárt súlyos hibákat az üzemeltetőknek azonnal ki kell javítaniuk, amit független utóellenőrzéssel szükséges igazolni.
  3. Az épületek jobb felkészítése a válsághelyzetekre: Növelni kell az épületek ellenállóképességét (rezilienciáját) működő vészáramrendszerekkel, tiszta felelősségi körökkel és rendszeresen tesztelt vészhelyzeti forgatókönyvekkel.

 

Bízzunk benne, hogy nálunk jobb a helyzet?

 

Forrás:

Baurechtsreport 2026 Ergebnisse der Prüfungen gebäudetechnischer Anlagen

TÜV-Verband e. V.

www.tuev-verband.de

 

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 53 látogató olvasta.