Híreink

A Delibláti-homokpuszta tüze üzenet nekünk is

2026. augusztus 27. 07:03

Magyarország is segítséget nyújt a Delibláti-homokpuszta tüzének oltásában, amelynél az első lángokat 2026. július 21-én észlelték a természetvédelmi területen. A helyzet augusztus 5-én vált kritikussá, amikor a tűz teljesen kicsúszott az ellenőrzés alól, és körbevette a tűzoltókat. Bár a nemzetközi légi és szárazföldi egységek segítségével a frontvonalakat sikerült stabilizálni, a mélyben izzó parázs és a viharos szél miatt a tűzoltás még napjainkban is aktívan zajlik.


Károk és értékek

A tűz a kezdeti gócok megjelenése óta már több mint egy hónapja tart. Az intenzív, lakott területeket is veszélyeztető katasztrófahelyzet augusztus eleje óta folyamatos. Ez persze azt a szemléletünket is mutatja, hogy az anyagi javakat tekintjük a legfontosabb megvédendő értéknek.

Pedig a kedd este tizenkét hivatásos tűzoltóból és négy speciális járműből álló Kecskemétről Szerbiába indult magyar csapat, Európa legnagyobb egyedi sztyeppei, erdőssztyeppei és erdei élőhelyének megvédésére szegődött, ahol már mintegy 4 ezer hektár területet perzselt fel a tűz.

A méretét jelzi, hogy a Delibláti-homokpuszta Európa legnagyobb homokos területe, amelynek teljes kiterjedése körülbelül 35 000 hektár (348 km²), ebből a természetvédelmi rezervátumban tomboló heves tűzvész során eddig közel 4000 hektárnyi terület égett le. A leégett területből több mint 3100 hektár kifejezetten erdő. Ez a homokpuszta teljes erdőállományának mintegy 7-8%-át teszi ki.

Növényvilág

Hatalmas értékről van szó! Az eredeti és természetes növényzetet a Delibláti-homokpusztán a pannon homoki sztyepprét és erdőssztyepp növényközösségei alkotják, amelyeket ma már nagyrészt kiszorítottak a mesterséges fenyő- és akácültetvények. A zárt és nyílt homoki gyepeken olyan fűfélék és lágyszárúak (Magyar csenkesz, Kunkorgó árvalányhaj, Homoki mogyoróhólyag, Homoki nőszirom) és számos őshonos faféle maradt. Kiemelkedő értéket képvisel a bánáti bazsarózsa és a sztyeppei bazsarózsa, valamint több mint húszféle orchideafaj.

Erdők

A történeti erdősítések során betelepített akác, fekete- és erdeifenyő, valamint nyárfák és tölgyek határozzák meg a fás vegetációt. A tűlevelű ültetvények magas aránya növelte az erdőtüzek kockázatát.

Ami az erdőket illeti ezek mesterséges erdősítések, amelyek óta akác, fekete- és erdeifenyő, valamint nyárfák és tölgyek határozzák meg a fás vegetációt. A tűlevelű ültetvények magas aránya és a hőség tovább növelte az erdőtüzek kockázatát.

Erre jött rá a kosava vidék jellegzetes, viharos délkeleti szele, amely rendkívüli sebességgel vitte át a szikrákat a gyúlékony fenyvesek lombkoronái között.

Ez az erős szél folyamatosan örvénylett és változtatta az irányát. Ezért a lángok rövid idő alatt szinte minden égtáj felé szétterjedtek.

Általában, de ilyenkor különösen fontos a helyszínt jól ismerő önkéntes tűzoltóságok jelenléte. Közepes szélben a normál vegetáció 20 perc múlva, már 600 m – 1,4 km-ig terjedhet, 30 perc múlva már 2,1 km-re. A fenyveseknél a nagy szélnél koronatűz ugrással számolhatunk, aminél 2-3 km-es terjedéssel számolhatunk. Ezt tovább árnyalhatja a tűz hője által okozott helyi kéményhatás.

Elpusztult talaj

A beszámolók szerint a lángok helyenként olyan forrók és intenzívek voltak, hogy a növények gyökérzete akár 30 centiméteres mélységig is károsodott. Ennek következtében nemcsak a felszíni növényzetet, hanem a ritka élőhelyek talaját is súlyosan pusztította a tűz. Olyan súlyosan, hogy szakemberek szerint a mély gyökérkárok miatt a természetes megújulás önmagában nem elegendő; évtizedekig tartó talaj-helyreállításra és aktív rekultivációra lesz szükség. Ezt a károsodást a

homokbuckák dűnéi között a megélénkülő légáramlatok helyi mikro-kéményhatások is növelték, mert a szél folyamatosan friss oxigénnel táplálta a parazsat, és a laza homok alatti mély izzó gócokat újra és újra lángra lobbantotta a felszínen.

Vadvilág

Az őzek és a vaddisznók többségének sikerült elmenekülnie a lángok elől, mivel a füstöt korán érzékelve a déli, védettebb zónák vagy a környező mezőgazdasági táblák felé húzódtak. Számukra a legnagyobb problémát a természetes élőhelyük és táplálékbázisuk hirtelen megsemmisülése jelenti, ami miatt a faluhelyek közelébe kényszerülnek.

A fák odvaiban élő pelék, mókusok, valamint a felszínen fészkelő rágcsálók zárt csapdába kerültek a sűrű fenyvesekben.

A tűz a talajszinten fészkelő ritka madárfajok (például a parlagi sas és a különböző poszátafélék) fészkelőhelyeit és idei fészekaljait teljesen elpusztította.

A legtragikusabb csapás a homokpuszta egyedi rovarvilágát és hüllőit (pl.: a rákosi viperát és a homoki gyíkokat) érte. A tűz extrém hőmérséklete a talaj felső 10–20 centiméteres rétegét is átforrósította, így a föld alatti járatokba menekülő állatok sem élték túl a katasztrófát.

Mi ez a kosava?

A kosava egy kifejezetten heves, lökésszerű és viharos erejű helyi szél, amelynek átlagos sebessége 40–60 km/h között mozog, de a legerősebb széllökései Bánátban rendszeresen meghaladják a 100–130 km/h-s (24–36 m/s) orkánerejű fokozatot. A tűzoltóknak azt is figyelembe kell venni, hogy a kosava sebessége a kora hajnali és reggeli órákban (5:00 és 10:00 között) a legintenzívebb, délutánra némileg veszít az erejéből.

Ez a szél ugyanis a Kárpátokból indul, és a Duna folyását követve délkeletről északnyugati irányba tör előre. Amikor eléri a Szurdok-szorost (Al-Duna), a hegyek természetes módon összenyomják a légtömegeket. Ez a fúvóka-hatás drasztikusan felgyorsítja a szelet, amely így pont a Dél-Bánátra és a védtelen Delibláti-homokpusztára zúdul rá teljes erejével.

Ilyen szélnél és vegetációnál változó sebességű tűzterjedésre kell felkészülni.

A szakirodalom szerint, hagyományos vegetációban közepes szélnél 30−70 m/min, nagy szélnél 80−150+ m/min. Fenyveseknél közepes szélnél: 20 – 45 m/min, nagy szélnél 50 – 100+ m/min.

Mindez azt is jelenti, hogy a természeti értékek védelmére és a növekvő klímakockázatokra nekünk is új szemlélettel kell felkészülni. A beavatkozás legfontosabb feltétele az időtényező csökkentése. Ebben az érintett területeken mi sem állunk jól.

Vissza

Ezt a hírt eddig 115 látogató olvasta.