|
Híreink          Szakmai linkek |
A finn szerződéses/önkéntes tűzoltók képzési rendszere – Mi tanulhatunk a finnektől?2026. október 10. 08:25
A finn modell lényegeFinnországban mintegy: 700 szerződéses tűzoltó-egység működik, kb. 45 000 taggal, ebből kb. 15 000 fő vesz részt tényleges riasztásokban. A rendszer kétféle szerződéses konstrukciót ismer:
Ez már önmagában érdekes a magyar ÖTE-rendszer számára, mert a finn modellben az önkéntesség és a professzionális mentési rendszer nem egymással párhuzamos, hanem egymásba integrált kapacitás. Mi a képzés legfontosabb sajátossága?A finn rendszer két külön képzési utat választ szét: Hivatásos tűzoltó: Kb. 1,5 éves professzionális képzés, amelyet a Kuopiói Emergency Services Academy vagy a Helsinki Rescue School biztosít. Szerződéses tűzoltó: A képzési rendszer közel hasonló terjedelmű, mint a hivatásos képzés, de kisebb hangsúlyt kap benne a sürgősségi egészségügyi ellátás, mivel a szerződéses tűzoltók nem dolgozhatnak mentőautókon. Ebből az is következik, hogy nem „alacsonyabb szintű tűzoltóképzésről” van szó, hanem eltérő feladatra szabott kompetenciáról. Háromszintű képzési ökoszisztémaA finn modell különösen jól strukturált:
A prezentáció egyik kulcsmondata:országosan egységes → regionálisan elérhető → helyileg alkalmazható. Milyen képzésekből áll a rendszer?A finn rendszer nem egyetlen „önkéntes tűzoltó tanfolyamot” jelent, hanem több egymásra épülő kompetencia létezik. Ezeknél a magyar gyakorlatban használt szakmai terminológiát próbáltam megnevezni, de az angol megnevezést is meghagytam.
Specializálódhat a tűzoltóságA finn modell nem azt várja el minden szerződéses tűzoltóságtól, hogy mindenhez értsen. Egy tűzoltóság kialakíthat speciális képességeket, például: nagy vízszállítás / vízellátás, kárelhárítás, drónművelet, állatmentés. A regionális mentési szervezet pedig szükség esetén nem egyszerűen „egy ÖTE-t” riaszt, hanem egy konkrét kompetenciát. Ez ma részben a speciális mentőszervezetekben meglévő hazai kompetencia elem, ami további érdekes magyar adaptációs lehetőségeket jelenthet. Pl. ÖT vízszállítás, drón + felderítés, viharkár-elhárítás, vízimentés, erdőtűz, logisztikai támogatás. Mindez persze csak akkor, ha az ÖTE nem egyesület, hanem ÖT és a riasztási rendszer része. Ebben az esetben az ÖTE-hálózat országos moduláris mentési kapacitássá válhat. A kompetencia nyilvántartásaA prezentáció szerint 2025-től bevezették a személyes kompetencianaplót és a peer assessment rendszert. A rendszerben:
Ez egy nagyon fontos paradigmaváltás: nem azt tartják nyilván, hogy „XY elvégezte a tanfolyamot”, hanem azt, hogy XY jelenleg milyen igazolt kompetenciával rendelkezik. A prezentáció szerint legalább 15 alkalom vagy 30 óra gyakorlat szükséges évente, továbbá egészségügyi vizsgálatok és fizikai alkalmassági tesztek is megjelennek a rendszerben. A finn „atyafiság” előnye – MagyarországonA finn modellből öt elem adaptálása lehet különösen érdekes számunkra. I. ÖTE-kompetenciaalapú rendszerA jelenlegi szemlélet: „Milyen kategóriájú az ÖTE?” helyett részben: „Milyen igazolt kompetenciákkal rendelkezik az ÖTE?” II. Egyéni digitális kompetenciakártyaA finn kompetencianapló magyar változata nagyon jól illeszthető lenne egy későbbi „Tűzoltói Digitális Kompetencia- és Beavatkozási Rendszerhez”. Ez persze macerás adminisztráció, de hatalmas vezetési adatbázis is egyben. Minden önkéntesnél látható lenne például: Alapkompetenciák
Speciális kompetenciák
Vezetői kompetenciák
Státusz
Így a jelenlegi statikus ÖTE-nyilvántartásból egy dinamikus országos mentési kapacitástérkép lenne kialakítható. III. ÖTE-k specializációjaAhelyett, hogy minden ÖTE-től ugyanazt a képességcsomagot várnánk el, a megyei/térségi rendszer kijelölhetne specializált ÖTE-ket. Így a kisebb településen működő ÖTE is lehetne országos vagy regionális jelentőségű speciális kapacitás. IV. „Nemzeti–regionális–helyi” képzési modellV. Felkészülés a jövő kockázatairaA finn prezentáció a jövő két nagy kihívását emeli ki: változó biztonsági környezet ÖsszegzveA finn előadás legfontosabb tanulsága, hogy az önkéntes tűzoltóságot nem létszámként, hanem dokumentált, fenntartható és riasztható kompetenciaként kell kezelni.
Ezt a hírt eddig 28 látogató olvasta. |
Niko Ara a CTIF konferencián a finn szerződéses/önkéntes tűzoltók képzési rendszerét mutatta be, de valójában ennél szélesebb kérdésről szólt az előadása. Hogyan lehet az önkéntes tűzoltói kapacitást egységes országos kompetenciarendszerben, regionális szervezéssel és helyi gyakorlattal működtetni? Niko Ara névjegye szerint erre van is rálátása, hisz amellett, hogy a Finn Nemzeti Mentési Szövetségben a tűzoltósági önkéntes tevékenységek fejlesztési vezetője, egyben a Padasjoki Önkéntes Tűzoltóság rajparancsnoka, és a Päijät-Häme-i Szerződéses Tűzoltóságok Egyesületének tagja.
