Híreink

A finn szerződéses/önkéntes tűzoltók képzési rendszere – Mi tanulhatunk a finnektől?

2026. október 10. 08:25

Niko Ara a CTIF konferencián a finn szerződéses/önkéntes tűzoltók képzési rendszerét mutatta be, de valójában ennél szélesebb kérdésről szólt az előadása. Hogyan lehet az önkéntes tűzoltói kapacitást egységes országos kompetenciarendszerben, regionális szervezéssel és helyi gyakorlattal működtetni? Niko Ara névjegye szerint erre van is rálátása, hisz amellett, hogy a Finn Nemzeti Mentési Szövetségben a tűzoltósági önkéntes tevékenységek fejlesztési vezetője, egyben a Padasjoki Önkéntes Tűzoltóság rajparancsnoka, és a Päijät-Häme-i Szerződéses Tűzoltóságok Egyesületének tagja.


A finn modell lényege

Finnországban mintegy: 700 szerződéses tűzoltó-egység működik, kb. 45 000 taggal, ebből kb. 15 000 fő vesz részt tényleges riasztásokban.

A rendszer kétféle szerződéses konstrukciót ismer:

  • mintegy 500 egyesületi alapú tűzoltóság, ahol az egyesület szerződik a regionális mentési szervezettel;
  • mintegy 200 egyéni szerződéses konstrukció, ahol a személy közvetlenül a mentési szervezettel áll munkaviszonyban/szerződéses kapcsolatban.

Ez már önmagában érdekes a magyar ÖTE-rendszer számára, mert a finn modellben az önkéntesség és a professzionális mentési rendszer nem egymással párhuzamos, hanem egymásba integrált kapacitás.

Mi a képzés legfontosabb sajátossága?

A finn rendszer két külön képzési utat választ szét:

Hivatásos tűzoltó: Kb. 1,5 éves professzionális képzés, amelyet a Kuopiói Emergency Services Academy vagy a Helsinki Rescue School biztosít.

Szerződéses tűzoltó: A képzési rendszer közel hasonló terjedelmű, mint a hivatásos képzés, de kisebb hangsúlyt kap benne a sürgősségi egészségügyi ellátás, mivel a szerződéses tűzoltók nem dolgozhatnak mentőautókon.

Ebből az is következik, hogy nem „alacsonyabb szintű tűzoltóképzésről” van szó, hanem eltérő feladatra szabott kompetenciáról.

Háromszintű képzési ökoszisztéma

A finn modell különösen jól strukturált:

  • ORSZÁGOS → tananyag, követelmények, oktatói rendszer
  • REGIONÁLIS → képzések, tanfolyamok, oktatói hálózat
  • HELYI → betanulás, heti gyakorlat, mentorálás, folyamatos gyakorlás.

A prezentáció egyik kulcsmondata:országosan egységes → regionálisan elérhető → helyileg alkalmazható.

Milyen képzésekből áll a rendszer?

A finn rendszer nem egyetlen „önkéntes tűzoltó tanfolyamot” jelent, hanem több egymásra épülő kompetencia létezik. Ezeknél a magyar gyakorlatban használt szakmai terminológiát próbáltam megnevezni, de az angol megnevezést is meghagytam.

Angol elnevezés

Magyar elnevezés

Időtartam

Basic Rescue Operations

Alapszintű mentési műveletek

~81 óra

First Aid

Elsősegélynyújtás

~27 óra

Road Traffic Rescue

Közúti baleseti mentés

~27 óra

Fire Suppression Techniques

Tűzoltási technikák

~68 óra

CBRNE

RBV-veszélyhelyzeti beavatkozás

~41 óra

First Response Unit

Első beavatkozói egység képzése

~54 óra

Emergency Vehicle Driver

Megkülönböztető jelzést használó sürgősségi jármű vezetése

~14 óra

Smoke Diving

Füstben történő behatolás és mentés

~54 óra

Hazardous Materials

Veszélyesanyag-beavatkozás

~41 óra

Working at Height

Magasban végzett munkavégzés és mentés

~27 óra

Surface Water Rescue

Felszíni vízi mentés

~27 óra

Crew Leader

Rajparancsnoki képzés

~135 óra

Specializálódhat a tűzoltóság

A finn modell nem azt várja el minden szerződéses tűzoltóságtól, hogy mindenhez értsen.

Egy tűzoltóság kialakíthat speciális képességeket, például: nagy vízszállítás / vízellátás, kárelhárítás, drónművelet, állatmentés. A regionális mentési szervezet pedig szükség esetén nem egyszerűen „egy ÖTE-t” riaszt, hanem egy konkrét kompetenciát.

Ez ma részben a speciális mentőszervezetekben meglévő hazai kompetencia elem, ami további érdekes magyar adaptációs lehetőségeket jelenthet. Pl. ÖT vízszállítás, drón + felderítés, viharkár-elhárítás, vízimentés, erdőtűz, logisztikai támogatás. Mindez persze csak akkor, ha az ÖTE nem egyesület, hanem ÖT és a riasztási rendszer része. Ebben az esetben az ÖTE-hálózat országos moduláris mentési kapacitássá válhat.

A kompetencia nyilvántartása

A prezentáció szerint 2025-től bevezették a személyes kompetencianaplót és a peer assessment rendszert.

A rendszerben:

  • minden személy látja saját kompetencianaplóját;
  • rögzítik a kompetenciák lejáratát;
  • alapértelmezésben 36 hónapos érvényességi idő szerepel;
  • rögzítik a gyakorlatot, a tűzoltóságot és az értékelőt;
  • a gyakorlatokon és tényleges beavatkozásokon demonstrált kompetenciát értékelik;
  • az értékelés lehet:
    • teljesítette,
    • fejlesztendő,
    • nem vett részt.

Ez egy nagyon fontos paradigmaváltás: nem azt tartják nyilván, hogy „XY elvégezte a tanfolyamot”, hanem azt, hogy XY jelenleg milyen igazolt kompetenciával rendelkezik.

A prezentáció szerint legalább 15 alkalom vagy 30 óra gyakorlat szükséges évente, továbbá egészségügyi vizsgálatok és fizikai alkalmassági tesztek is megjelennek a rendszerben.

A finn „atyafiság” előnye – Magyarországon

A finn modellből öt elem adaptálása lehet különösen érdekes számunkra.

I. ÖTE-kompetenciaalapú rendszer

A jelenlegi szemlélet: „Milyen kategóriájú az ÖTE?” helyett részben: „Milyen igazolt kompetenciákkal rendelkezik az ÖTE?”

II. Egyéni digitális kompetenciakártya

A finn kompetencianapló magyar változata nagyon jól illeszthető lenne egy későbbi „Tűzoltói Digitális Kompetencia- és Beavatkozási Rendszerhez”. Ez persze macerás adminisztráció, de hatalmas vezetési adatbázis is egyben.

Minden önkéntesnél látható lenne például:

Alapkompetenciák

  • tűzoltás
  • műszaki mentés
  • elsősegély

Speciális kompetenciák

  • erdőtűz
  • magasból mentés
  • veszélyes anyag
  • drón
  • vízimentés

Vezetői kompetenciák

  • rajvezető
  • szakaszvezető
  • művelettámogatás

Státusz

  • érvényes
  • lejáró
  • megújítandó
  • inaktív.

Így a jelenlegi statikus ÖTE-nyilvántartásból egy dinamikus országos mentési kapacitástérkép lenne kialakítható.

III. ÖTE-k specializációja

Ahelyett, hogy minden ÖTE-től ugyanazt a képességcsomagot várnánk el, a megyei/térségi rendszer kijelölhetne specializált ÖTE-ket. Így a kisebb településen működő ÖTE is lehetne országos vagy regionális jelentőségű speciális kapacitás.

IV. „Nemzeti–regionális–helyi” képzési modell

V. Felkészülés a jövő kockázataira

A finn prezentáció a jövő két nagy kihívását emeli ki: változó biztonsági környezet
(összeomlott épületek, különleges veszélyhelyzetek, fokozott felkészültség) és a klímaváltozás (nagyobb erdőtüzek, árvizek, viharok, hosszabb és egyidejű műveletek), nálunk ezek mellett még más kihívások is várhatók, de a lényege, hogy ebben a gondolkodási modellben az ÖTE nem pusztán „tűzoltó egyesület”, hanem a helyi reziliencia egyik infrastruktúrája.

Összegzve

A finn előadás legfontosabb tanulsága, hogy az önkéntes tűzoltóságot nem létszámként, hanem dokumentált, fenntartható és riasztható kompetenciaként kell kezelni.

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 28 látogató olvasta.