Híreink

Kiberbiztonsági útmutató a tűzvédelemhez

2026. október 22. 12:40

A kiberbiztonság ma már nem csupán informatikai kérdés, hanem a tűzvédelmi rendszerek megbízhatóságának, működőképességének és üzembiztonságának része. Ezért fontos a CoESS és az Euralarm közös, Cybersecurity Guidelines for the Security and Fire Safety Industry című kiadványa, amely gyakorlati útmutatást ad ahhoz, hogyan kell a kiberbiztonságot beépíteni a tűzvédelmi rendszerek teljes életciklusába.


Miért fontos ez a tűzvédelemben?

A tűzjelzők, a beléptetőrendszerek, a videómegfigyelés, a távfelügyelet és az épületfelügyeleti rendszerek egyre gyakrabban kapcsolódnak hálózatokhoz, felhőszolgáltatásokhoz és távoli karbantartási rendszerekhez. Emiatt egy informatikai sérülékenység a fizikai biztonságot is veszélyeztetheti.

A kiadvány három alapvető kockázatot emel ki:

  • A rendszer működésének megzavarása: például a riasztások továbbításának vagy a rendszer alapvető funkcióinak akadályozása.
  • Az adatok manipulálása vagy kiszivárgása: például a riasztási események, a kameraképek vagy a személyes adatok érintettsége.
  • A hálózaton belüli tovaterjedés: a támadó egy gyengén védett eszközön keresztül más rendszerekhez is hozzáférhet.

Ezért a kiberbiztonságot nem elegendő csak a tűzjelző központ vagy az informatikai hálózat szintjén kezelni. A teljes összekapcsolt rendszer biztonságát kell vizsgálni.

A kiberbiztonság öt életciklus-szakasza

A kiadvány a rendszerek életútját öt egymásra épülő szakaszra bontja. A 4–5. oldalon szereplő ábrák minden szakasznál külön bemutatják a kockázatokat és a szükséges védelmi intézkedéseket.

1. Termék – Product

A gyártónak már a termék tervezésekor gondoskodnia kell a biztonságos működésről. Ide tartozik a hozzáférés-szabályozás, a hitelesítés, a biztonságos frissítés, a naplózás, a titkosított kommunikáció és a sérülékenységek kezelése.

2. Tervezés – Project design

A rendszert a védelmi célok, a kockázatok és a környezeti feltételek alapján kell megtervezni. Vizsgálni kell a helyi technológiai hálózatok, az informatikai infrastruktúra és a felhőszolgáltatások közötti kapcsolatokat is.

3. Telepítés és karbantartás – Installation & maintenance

Meg kell változtatni a gyári alapjelszavakat, megfelelő jogosultságokat kell beállítani, korlátozni kell a hálózati hozzáféréseket, és rendszeresen telepíteni kell a biztonsági frissítéseket. A karbantartásnak a kiberbiztonsági állapot ellenőrzésére is ki kell terjednie.

4. Távfelügyelet – Monitoring

Védeni kell a felügyeleti központ informatikai és technológiai hálózatait, korlátozni kell a fizikai és távoli hozzáféréseket, továbbá naplózni és figyelni kell a szokatlan tevékenységeket.

5. Riasztáskezelés és intézkedés – Alarm response

A riasztás hitelességét, az eseményadatok sértetlenségét és a kommunikáció megbízhatóságát is védeni kell. Egy manipulált vagy késleltetett riasztás a helyszíni intézkedést is veszélyeztetheti.

Mit kell tenni a szervezeteknek?

A dokumentum a technikai megoldások mellett kiemelt szerepet tulajdonít a szervezeti irányításnak és az emberi tényezőnek. Külön ajánlásokat fogalmaz meg a vállalkozások, a munkatársak és az ügyfelek számára.

Terület

Legfontosabb intézkedések

Szervezeti irányítás

Felelősök és hatáskörök meghatározása; kiberbiztonsági szabályzatok kialakítása

Eszközleltár

Az informatikai (IT) és az üzemi-technológiai (OT) eszközök, kapcsolatok és sérülékenységek nyilvántartása

Kockázatkezelés

Rendszeres kockázatértékelés, incidenskezelési és üzletmenet-folytonossági tervek

Munkatársak

Rendszeres oktatás, tudatosságnövelés, jelszó- és adathozzáférési szabályok

Beszállítók és ügyfelek

Felelősségek, frissítések, közös tesztek és helyreállítási feladatok szerződéses rögzítése

Helyreállítás

Biztonsági mentések, visszaállítási eljárások és rendszeres próbák

A kiadvány az ISO/IEC 27000 szabványsorozatot is hasznos keretként említi az információbiztonság irányításához.

Milyen uniós szabályozásokat emel ki?

A 6–7. oldal a releváns európai jogszabályokat és azok szerepét foglalja össze.

NIS2 irányelv – (EU) 2022/2555

A kiadvány szerint a hatálya alá tartozó szervezeteknél kockázatkezelési, incidensjelentési és irányítási kötelezettségeket határoz meg. A beszállítói lánc biztonsága miatt a tűzvédelmi és biztonságtechnikai szolgáltatók számára is jelentős lehet.

Kiberrezilienciáról szóló rendelet – CRA, (EU) 2024/2847

A digitális elemeket tartalmazó termékek gyártóival szemben támaszt kiberbiztonsági követelményeket. A dokumentum hangsúlyozza a biztonságos tervezést, a sérülékenységek kezelését és a termék életciklusán át biztosított biztonsági frissítéseket.

Kiberbiztonsági jogszabály – (EU) 2019/881

Az uniós IKT-kiberbiztonsági tanúsítási keretet alapozza meg; a kiadvány ezt a termékek és szolgáltatások biztonságának igazolásával kapcsolja össze.

További szabályok

A GDPR, a rádióberendezésekről szóló irányelv és az MI-rendelet szintén releváns lehet, a konkrét terméktől, szolgáltatástól és felhasználási területtől függően.

Fontos: Az, hogy egy adott magyar tűzjelző rendszer, távfelügyeleti szolgáltató vagy üzemeltető mely követelmények hatálya alá tartozik, külön vizsgálatot igényel.

Mely szabványokat ajánlja figyelembe venni?

A 9. oldalon a kiadvány több szabványcsaládot is megnevez.

  • ISO/IEC 27000: információbiztonsági irányítás.
  • IEC 62443: ipari kommunikációs hálózatok és üzemi-technológiai rendszerek biztonsága; a dokumentum szerint elektronikus tűzvédelmi és vagyonvédelmi rendszerek védelmére is alkalmazható.
  • ETSI EN 303 645: fogyasztói IoT-eszközök alapvető kiberbiztonsági követelményei.
  • EN 18031 sorozat: rádióberendezések közös biztonsági követelményei.
  • A CRA-hoz kapcsolódó készülő szabványok: a digitális elemeket tartalmazó termékek kiberrezilienciájának részletes követelményei.

A szabványok felsorolása nem jelenti azt, hogy valamennyi szabvány minden tűzvédelmi rendszerre automatikusan vagy kötelezően alkalmazandó.

Mit jelent mindez a magyar tűzvédelem számára?

A kiadványból az következik, hogy a tűzvédelmi rendszereket nem lehet kizárólag a hagyományos műszaki megbízhatóság alapján értékelni. Azt is vizsgálni kell, hogy a rendszer kiberincidens esetén képes-e megőrizni a biztonsági funkcióit, és helyreállítható-e a működése.

Ez különösen fontos a következő rendszereknél:

  • tűzjelző és tűzátjelző rendszerek;
  • hő- és füstelvezetés, túlnyomásos füstmentesítés és ezek vezérlései;
  • sprinkler- és egyéb automatikus oltórendszerek vezérlései;
  • beléptető- és menekülési útvonalakat érintő rendszerek;
  • épületfelügyeleti rendszerek (BMS);
  • távoli karbantartás, felhőalapú szolgáltatások és távfelügyelet.

A lényeg nem az, hogy minden tűzvédelmi berendezést informatikai rendszerként kezeljünk, hanem az, hogy az összekapcsolt rendszerek kiberbiztonsági hibája ne válhasson életvédelmi vagy tűzoltói beavatkozást veszélyeztető hibává.

Összegzés

A CoESS–Euralarm útmutató szemléletváltást javasol: a kiberbiztonságot a termékfejlesztéstől a tervezésen, telepítésen és karbantartáson át a távfelügyeletig és a riasztáskezelésig, a teljes életciklusban kell kezelni. Ehhez egyszerre szükséges a megfelelő műszaki védelem, a szervezeti felelősség, a képzés, a beszállítói együttműködés és a helyreállítási képesség.

A magyar tűzvédelmi gyakorlatban ennek egyik legfontosabb következménye az lehet, hogy a tűzvédelmi megfelelőség, a funkcionális biztonság és a kiberbiztonság összefüggéseit közösen kell vizsgálni – különösen ott, ahol a tűzvédelmi rendszerek hálózati kapcsolatban állnak az épület más rendszereivel.

Forrás: Euralarm

Vissza

Ezt a hírt eddig 37 látogató olvasta.