Híreink

Organización de Bomberos Americanos – Nemzetközi együttműködésből tűzoltói kompetencia

2026. november 04. 15:06

Egy másik földrészre is betekinthettünk Philip C. Stittleburg, az OBA igazgatótanácsának tagja segítségével a CTIF Önkétes Tűzoltói bizottságának 2026. október 1-jén hazánkban tartott konferenciáján. A szervezet olyan nemzetközi együttműködési rendszert épít, amelyben a szakmai integráció, a képzés, a standardizálás, a digitális tudásmegosztás és a közösségi megelőzés egymást erősítő elemekként jelennek meg.


OBA: Amerikai Tűzoltók Szervezete – több ország, egy szakmai tér

Az OBA alapvető sajátossága, hogy nem egyetlen ország tűzoltósági rendszerét képviseli. A szervezet nemzeti tűzoltó-szervezetek együttműködésére épül, és 16 országot kapcsol össze. A szervezetnek az adott országok helyi, tartományi vagy országos tűzoltó-parancsnokságai és szövetségei a tagjai.

Aktív tagintézmények

  • Argentína
  • Chile
  • Ecuador
  • Kolumbia
  • Mexikó
  • Nicaragua
  • Panama
  • Paraguay
  • Peru
  • Uruguay
  • Venezuela
  • Amerikai Egyesült Államok (USA)
  • Guatemala

Csatlakozott tagok

  • Brazília
  • Spanyolország
  • Svédország

Az OBA saját működését három kulcsszóval határozza meg: INTEGRATE – TRAIN – STANDARDIZE vagyis: integrálni – képezni – standardizálni.

Az integráció a tűzoltó szervezetek közötti kapcsolatok erősítését és a közös problémák megfogalmazását jelenti. A képzés biztosítja a szakmai fejlődést. A standardizálás pedig azt a célt szolgálja, hogy az eltérő szervezeti és nemzeti rendszerek között is kialakuljanak közös szakmai alapok.

A modell egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a nemzetközi együttműködés akkor válik valódi műveleti értékké, ha tudásban, képzésben és közös szakmai standardokban is megjelenik.

OBA Virtual Academy

Az OBA rendszerének egyik legérdekesebb eleme a Virtual Academy, vagyis a virtuális képzési platform. A rendszer célja, hogy a tűzoltók számára földrajzi és szervezeti korlátoktól függetlenül hozzáférhetővé tegye a speciális szakmai tudást és a folyamatos továbbképzést.

Az előadó szerint a platformnak több mint 250 000 regisztrált felhasználója van.

A képzési kínálat kifejezetten a modern tűzoltási és katasztrófavédelmi kihívásokra reagál. Többek között megjelennek:

  • lítium-ion akkumulátorok és elektromos járművek tüzei,
  • WUI- és vegetációtűz-taktika,
  • tűzoltói daganatos megbetegedések megelőzése,
  • HazMat-beavatkozás,
  • drónok alkalmazása,
  • légzőkészülékek karbantartása és telemetriája,
  • vízködtechnológia,
  • új ipari vegyi anyagokkal kapcsolatos beavatkozás.

Ez a képzési rendszer egy fontos szemléletváltást is jelez. A tűzoltó szakmai tudása nem tekinthető egyszer megszerzett és végleges állapotnak. A kompetencia folyamatosan változó tudás- és készségállapot. Az új technológiák új ismereteket, az új kockázatok új taktikai megoldásokat, a tapasztalatok pedig folyamatos korrekciót igényelnek.

Mikrotanulás – Mi fán terem?

Az OBA tapasztalatai szerint az önkéntes tűzoltók képzésének egyik legfontosabb eszköze az online képzés, ezek teljesítési aránya 74–80 százalék között alakul. Az előadás ezt többek között a rövid mikromodulokkal, a mobil hozzáféréssel, az önálló tanulási lehetőséggel, a strukturált tanúsítási rendszerrel és a videóalapú, interaktív oktatással kapcsolja össze.

Ez az önkéntesek számára különösen fontos, mert az önkéntes számára a képzés egyik legnagyobb korlátja gyakran nem a motiváció, hanem az idő. Munka, család és szolgálat mellett egy többnapos vagy többhetes képzés megszervezése nehéz. A rövid, célzott digitális modulok viszont lehetővé teszik, hogy az elméleti felkészülés egy része a tűzoltó számára megfelelő időpontban történjen.

Ezáltal a személyes képzési idő nagyobb része fordítható arra, amit online nem lehet megfelelően pótolni: a gyakorlásra, a csapatmunkára és a műveleti döntésekre.

Digitális és a gyakorlati képzés nem versenytárs

Az OBA modellje nem az online képzést állítja a gyakorlati képzés helyére. A szervezet jelenléti képzésein a programok között tűzoltás, veszélyesanyag-beavatkozás, műszaki mentés, USAR, kulturális örökségvédelem és egyéb kritikus műveleti területek szerepelnek.

Ezeket négy fő terület köré szervezik:

  • technikai műveletek,
  • vezetés és irányítás,
  • többszervezetes gyakorlatok,
  • valósághű szimulációk.

Ezzel a digitális oktatás nem a gyakorlati képzés alternatívája, hanem annak előkészítője és kiegészítője. Az elméleti tudás digitálisan megszerezhető és frissíthető, a tényleges beavatkozási kompetencia azonban továbbra is gyakorlást, tapasztalatot és értékelést igényel.

Képzési ösztöndíj

Ahhoz, hogy az önkéntesek hozzáférjenek a képzéshez az OBA erre ösztöndíjrendszert alkalmaz. Eddig 3800 ösztöndíjat biztosítottak a résztvevőknek.

Standardizálás

Az OBA harmadik pillére a standardizálás. A különböző országok tűzoltóságai eltérő jogi, szervezeti és képzési környezetben működnek. Ezért nem a teljes szervezeti harmonizáció a cél, hanem a közös műveleti minimumok kialakítása, amely főleg közös szakmai nyelvet és összehangolható képességeket jelent.

Ez különösen jelentős a: HazMat, USAR, vegetációtűz, műszaki mentés, vezetés-irányítás, kommunikáció, interoperabilitás területén.

A tűzoltóság társadalmi küldetése

Philip C. Stittleburg előadása túlmutatott a tűzoltói képzésen, mert bemutatta a szervezet egyik jelentős programját a Fire Prevention and Risk Reduction Programot, amely a gyermekek és közösségek tűzmegelőzési és veszélyhelyzeti tudatosságának fejlesztését célozza.

A programban a tűzoltók iskolákban és közösségi intézményekben tartanak gyakorlati foglalkozásokat, ahol a hangsúly nem az előadáson, hanem az interaktív tanuláson van:

  • önvédelem,
  • otthoni és iskolai megelőzés,
  • veszélyhelyzeti magatartás,
  • segélyhívás,
  • védőfelszerelések megismerése,
  • tűzoltói bemutatók.

A program jelentős méretű: az előadás 1173 oktatási intézményt, több mint 800 workshopot, 175 részt vevő tűzoltóságot és mintegy 600 tűzoltó-oktatót említett.

Ezzel a tűzoltóság a megelőzésben, a kockázattudatosság kialakításában és a társadalom felkészítésében is szerepet vállal.

A vezetői utánpótlás fejlesztése

Az OBA külön programot működtet a női tűzoltók vezetői fejlődésének támogatására, amelynek célja a vezetői készségek fejlesztése, a női vezetők arányának növelése, a szakmai fejlődés és egy regionális vezetői hálózat kialakítása.

A programban szerepel többek között: parancsnoki döntéshozatal, csapatvezetés, kommunikáció, konfliktuskezelés, helyszíni vezetés, intézményi irányítás, mentorálás, tapasztalatcsere.  Eddig 78 női résztvevő szerzett végzettséget nyolc országból, akik helyi szinten további több mint 200 nőt mentoráltak.

Mit tanulhatunk az OBA modelljéből?

  1. Digitális ÖTE-tudásbázis: rövid, mobilról is elérhető tananyagokkal és szakmai videókkal.
  2. Mikrotanulás: kisebb, célzott képzési modulokkal, amelyek az önkéntesek időbeosztásához igazíthatók.
  3. Közös szakmai minimumok: az együttműködéshez szükséges eljárások, terminológia és kompetenciák összehangolásával.
  4. Közösségi megelőzés: az ÖTE-k szerepének erősítésével a települési veszélyhelyzeti felkészítésben.
  5. Vezetői és mentori utánpótlás: a szakmai tudás mellett a vezetési, kommunikációs és oktatói kompetenciák fejlesztésével.

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 41 látogató olvasta.