|
Híreink          Szakmai linkek |
Azonos küldetés, azonos kockázatok, azonos kompetencia2026. november 09. 08:05
A Németországi tűzoltók képzését Erwin Baumann, a Hesseni Állami Tűzoltó Akadémia igazgatója mutatta be. Ebből a német tűzoltóképzési rendszer tanulságait próbáljuk a magyar önkéntes tűzoltás számára bemutatni. Márpedig Németországban mintegy:
működik. A prezentáció szerint a hivatásos állomány a teljes tűzoltói létszámnak csak mintegy 4%-a, miközben a beavatkozások körülbelül 35%-át végzi. A 2026-os CTIF szakmai rendezvényen bemutatott német–hesseni modell egyik legfontosabb üzenete egyszerűen fogalmazható meg: az önkéntes és a hivatásos tűzoltó között a foglalkoztatási jogviszony jelent különbséget, nem pedig az a szakmai felelősség, amely egy káreset során rájuk hárul. A veszély nem tesz különbséget a szolgálati jogviszonyok között. Az előadás ezt a „Same Mission – Same Risks” elvvel támasztja alá: a feladatok és a kockázatok alapvetően közösek, ezért a kompetenciák meghatározásánál sem célszerű pusztán a foglalkoztatási státuszból kiindulni. Az önkéntesség a rendszer egyik tartópilléreA bemutatott német adatok jól érzékeltetik az önkéntes tűzoltás jelentőségét. Hessenben a tűzoltóságoknak a bemutatott rendszer szerint tíz perces beavatkozási időn belül kell biztosítaniuk a megfelelő erőt. Ez a követelmény önmagában is megmutatja, hogy az önkéntes tűzoltóság nem kiegészítő, „másodlagos” erőforrásként értelmezhető, hanem a rendszer tényleges működőképességének része. Ez a gondolat Magyarországon is különösen fontos lehet, ahol az önkéntes tűzoltó egyesületek és az önkormányzati, illetve egyéb önkéntes tűzoltó szervezetek a helyi tűzbiztonság és a mentő tűzvédelem fontos szereplői. Nem a státusz, hanem a feladat határozza meg a kompetenciát. A német képzési modell másik meghatározó eleme a funkcióalapú képzés. A képzési követelmények alapvetően abból indulnak ki, hogy:
A képzés így nem egyszerűen azt kérdezi: „hivatásos vagy önkéntes?”, hanem azt: „Milyen beavatkozási feladatra kell kompetensnek lennie?” Ez a szemlélet a „Same Mission – Same Competence” elvben jelenik meg. A bemutatott rendszerben a képzés moduláris, és a modulok az egyes feladatokhoz, funkciókhoz és kompetenciákhoz kapcsolódnak. Moduláris képzés – közös szakmai alapA német rendszer egyik érdekes sajátossága, hogy a hivatásos és az önkéntes tűzoltók számára számos alapvető képzési modul azonos. Az előadás példaként többek között az alábbi képzéseket mutatja be:
A képzés egyes elemei tehát nem a tűzoltó jogállásához, hanem az ellátandó feladathoz kapcsolódnak. Ez a megoldás egyúttal lehetővé teszi, hogy a kompetencia fokozatosan, modulról modulra épüljön fel. A hivatásos és önkéntes képzés között elsősorban az idő a különbségA bemutatott rendszer egyik legfontosabb gyakorlati felismerése, hogy az önkéntes tűzoltók képzésének legnagyobb korlátja nem feltétlenül a motiváció vagy a tanulási képesség. A legszűkösebb erőforrás az idő. A hivatásos tűzoltónál a képzés a munkakör része. Az önkéntes tűzoltó azonban ugyanazt a képzést munka, család és magánélet mellett teljesíti. Ezért a német modell nem feltétlenül a kompetenciakövetelmények csökkentésében keresi a megoldást. Inkább a képzés megszervezését próbálja hatékonyabbá tenni. A bemutatott rendszerben a hivatásosok a modulokat jellemzően egymás után, intenzívebben teljesítik, míg az önkéntesek számára a képzési folyamat hosszabb idő alatt, akár legalább két év alatt épül fel. Egyes önkéntes képzési modulok később a hivatásos képzésben is elismerhetők. Ez fontos üzenet: nem feltétlenül kevesebbet kell tanítani az önkéntesnek, hanem más módon kell lehetővé tenni ugyanazon kompetencia megszerzését. Közös szabályok, közös taktikai nyelvA kompetencia önmagában azonban nem elegendő. Nagyobb káreseteknél több tűzoltóság, különböző szervezetek és különböző szolgálati státuszú beavatkozók dolgoznak együtt. Ezért különösen fontos az úgynevezett közös szakmai nyelv. A német rendszerben ezt többek között a Feuerwehr-Dienstvorschriften, azaz a FwDV-k biztosítják. Az előadás példaként említi:
Az azonos szabályrendszer nemcsak a képzés egységességét szolgálja. Egy nagyobb eseménynél lehetővé teszi, hogy a különböző tűzoltóságok ugyanazokat a fogalmakat, eljárásokat és taktikai alapelveket használják. A közös kompetencia így a közös beavatkozási nyelv alapjává válik. A digitalizáció nem a képzés kiváltása, hanem a hozzáférés javításaA német előadás külön hangsúlyt helyez a digitalizáció szerepére. Az önkéntesek képzésében a blended learning, az elektronikus tananyagok, az LMS-rendszerek, a VR-szimulációk és a szcenárióalapú oktatás olyan eszközök lehetnek, amelyek csökkentik a jelenléti képzés időigényét. A cél azonban nem az, hogy a gyakorlati képzést „kiváltsák”. A digitalizáció feladata inkább az, hogy: az elméleti tudás megszerzése rugalmasabbá, a gyakorlati idő pedig célzottabbá váljon. Ez különösen fontos az önkéntes tűzoltók esetében, akiknek a rendelkezésre álló ideje korlátozott. Az előadás szerint a digitalizáció célja nem a kompetenciaszint csökkentése, hanem annak támogatása, hogy az önkéntesek a szükséges kompetenciát a korlátozott idő ellenére is megszerezzék. Mit jelenthet mindez Magyarország számára?A német modell nem másolható egyszerűen Magyarországra. A magyar jogi, szervezeti és finanszírozási környezet eltérő. Ugyanakkor több olyan alapelvet tartalmaz, amely az önkéntes tűzoltó egyesületek fejlődésében közvetlenül hasznosítható. 1. Az önkéntes státusz és a kompetencia szétválasztása Az egyik legfontosabb szemléletváltás lehetne annak egyértelmű rögzítése, hogy: az önkéntes tűzoltó nem „alacsonyabb szintű” tűzoltó, hanem más jogviszonyban és más időkeretben végzi a feladatát. A kompetenciát ezért elsősorban a betöltött funkcióhoz kellene kötni. 2. Funkcióalapú ÖTE-kompetenciarendszer A magyar önkéntes rendszerben érdemes lenne olyan kompetenciamodellt kialakítani, amely például az alábbi szinteket különíti el: alapkompetencia → beavatkozói kompetencia → speciális kompetencia → vezetői kompetencia → oktatói kompetencia → szakértői kompetencia. Ezen belül külön meghatározható lenne például:
A tűzoltó így nem egyszerűen „képzett” vagy „nem képzett” lenne, hanem aktuális és igazolt kompetenciákkal rendelkezne. Ezekre már részben van törekvés, de a szemlélet alapvetően eltérő. 3. Egyéni digitális kompetenciaprofil A következő lépés egy országos vagy szervezeti szintű digitális kompetencia-nyilvántartás lehetne. Egy ilyen rendszer megmutathatná:
Ez már túlmutatna a hagyományos képzési nyilvántartáson: a beavatkozási képesség aktuális állapotát írná le. A német modell egyik legfontosabb magyarországi tanulsága talán az, hogy nem elegendő azt tudni, hány önkéntes tűzoltó van egy szervezetben. Azt is tudni kell: milyen feladatra, milyen időablakban és milyen aktuális kompetenciával áll rendelkezésre. Ez lehetővé tenné egy olyan dinamikus ÖTE-képességtérkép kialakítását, amely egy település vagy térség esetében nem csupán az egyesületek számát mutatja, hanem például: létszám + kompetencia + készenlét + eszköz + elérhetőség + gyakorlati aktivitás + specializáció. Ez már közvetlenül kapcsolható lenne egy adatvezérelt és digitális tűzvédelmi modellhez. A képzés jövőjeA német modell egyik legfontosabb tanulsága nem az, hogy milyen konkrét óraszámokat kell Magyarországon alkalmazni. Sokkal inkább az, hogy újra kell gondolni a képzés szerkezetét. Az önkéntes tűzoltók számára:
Mindez lehetőséget adhatna arra is, hogy az önkéntesek képzésében a jelenlegi „mindenki mindent tanuljon” logika fokozatosan kiegészüljön a „mindenki azt a kompetenciát szerezze meg, amelyre ténylegesen szükség van” elvével. A német tapasztalatok alapján egy magyar ÖTE-kompetenciamodell például az alábbi logikára épülhetne: 1. Közös alapkompetencia Minden szinthez tartozhatna: képzés → gyakorlás → értékelés → kompetencia-nyilvántartás → időszakos megújítás. Ez a rendszer összekapcsolható lenne a digitális tűzoltási tervvel, a tűzeseti információs modellel és a beavatkozást támogató információs rendszerrel is. ÖsszegzésA német előadás legfontosabb üzenete nem egy konkrét képzési program vagy óraszám, hanem egy szemléletváltás: Az önkéntes nem amatőr. Az önkéntesség a tűzoltó foglalkoztatási státuszát írja le, nem pedig a szakmai kompetenciájának szintjét. Magyarországon ennek a gondolatnak különösen az önkéntes tűzoltó egyesületek fejlődésében lehet jelentősége.
Ezt a hírt eddig 93 látogató olvasta. |
A tűzoltóságok működésében Európa-szerte egyre fontosabb kérdéssé válik, hogyan biztosítható azonos szakmai színvonal mellett a hivatásos és az önkéntes tűzoltók felkészültsége. A kérdés különösen aktuális azokban az országokban, ahol a mentő tűzvédelem jelentős részben önkéntes erőkre épül. A közelmúltban hazánkban lezajlott CTIF-konferencia előadásai közül most a német tűzoltóképzéssel kapcsolatos tapasztalatokat mutatjuk be.
