Híreink

Rendszerszintű megújulást sürget az MTEF a magyar tűzvédelemben

2026. november 16. 07:00

2026. november 12-én az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága előtt Dr. Gyapjas János PhD, a Magyar Tűzvédelmi Egyeztető Fórum (MTEF) koordinátora előadást tartott a magyar tűzvédelem korszerűsítéséről. Fő üzenete az volt, hogy a változó tűzkockázatokra nem elég külön intézkedésekkel válaszolni: a teljes tűzvédelmi rendszert összehangoltan, adatokra építve és a kockázatokkal arányosan kell fejleszteni.


Az előadás a MTEF által a bizottsághoz benyújtott két szakmai dokumentumot egészítette ki; a rövid idő miatt csak a legfontosabb problémák és összefüggések bemutatásával. Az alábbiakban ezek fő gondolatait és a hozzájuk kapcsolódó javaslatokat foglaljuk össze.

A tűzvédelem közös felelősség

A tűzvédelmi biztonság sok szereplő közös munkáján múlik. Részt vesznek benne a jogalkotók, a hatóságok, a tervezők, a kivitelezők, az üzemeltetők, a tűzoltók, a kutatók, az oktatási intézmények, a szakmai szervezetek és a lakosság is. A tűzoltói beavatkozás szerepe az életmentésben és a tűz megfékezésében elsődleges és nélkülözhetetlen. A rendszerszemlélet ezt nem csökkenti, hanem azt mutatja meg, hogy a teljes rendszernek kell támogatnia a tűzoltók munkáját. Az előadás központi kérdése ez volt: mi vár a tűzoltóra a helyszínen, és mit tehetünk azért, hogy kedvezőbb feltételek mellett dolgozhasson? A válasz nagy része a megelőzésben, a műszaki kialakításban, a biztonságos üzemeltetésben és a lakosság felkészítésében rejlik. A rendszer három pillére a tűzmegelőzés, a tűzoltás és a tűzvizsgálat. Ezek elválaszthatatlanok: a tűzvizsgálat tapasztalatainak vissza kell jutniuk a megelőzésbe, a szabályozásba, a képzésbe és a gyakorlatba.

A biztonságot fenn is kell tartani

A tűzvédelmi biztonság nem ér véget az épület átadásával. A szerkezeti állékonyságnak, a tűz- és füstterjedés korlátozásának, valamint a menekülés és a beavatkozás feltételeinek az épület teljes élettartama alatt meg kell maradniuk. Az átalakítások, a rendeltetés vagy a használat megváltozása és a tűzvédelmi rendszerek elhanyagolt karbantartása mind ronthatja a korábbi biztonsági szintet. Ezért a biztonság fenntartása ugyanúgy a megelőzés része, mint a helyes tervezés és kivitelezés.

Időbeli különbség a tűz fejlődése és a kiérkezés között

Kísérleti eredmények szerint korszerű berendezési tárgyakkal, kedvezőtlen feltételek mellett a teljes helyiségre kiterjedő tűz (flashover) már 3–5 perc alatt kialakulhat. Modellezett területi adatok szerint Magyarország lakosságának 64,07%-a él a 15 perces, 93,11%-a pedig a 25 perces tűzoltósági elérhetőségi zónában. Ezek nem a riasztástól a kiérkezésig eltelt idő országos statisztikái. A két adatot összevetve látszik, hogy a kritikus szakasz a tűzoltók érkezése előtt is bekövetkezhet. Ezért kiemelten fontos a korai tűzészlelés és -jelzés, a megfelelő menekülési lehetőség, a lakosság biztonságtudatossága, valamint a tűz kialakulását és terjedését korlátozó műszaki megoldások. A megelőzés nem helyettesíti a beavatkozást, de alapvetően befolyásolja annak eredményességét, és a tűzoltók számára is biztonságosabb feltételeket teremt. A gyorsabb beavatkozás pedig az önkéntes tűzoltóságok fejlesztésével érhető el a legnagyobb hatékonysággal.

Az önkéntes tűzoltó egyesületek komplex fejlesztése

Az önkéntes tűzoltó egyesületek (ÖTE-k) értékes helyi kapacitást jelentenek, különösen ott, ahol a hivatásos tűzoltóságok nehezebben érhetők el, vagy ahol a vegetációtüzek fokozott veszélyt jelentenek. Fejlesztésük nem egyszerűen eszközbeszerzési vagy finanszírozási kérdés, hanem hosszú távú képességfejlesztési feladat. Ennek része az állomány és az utánpótlás biztosítása, a képzés, a technikai és infrastrukturális feltételek javítása, a fenntartható működés és a hivatásos tűzoltósággal való együttműködés. Az ÖTE-k a közösségi tűzmegelőzésben és a helyi felkészülésben is szerepet vállalhatnak. A fejlesztést differenciáltan, a helyi kockázatokra alapozva érdemes megtervezni. A cél nem az egyesületek vagy az eszközök számának növelése, hanem fenntartható és mérhető képességek kialakítása.

Változó környezeti feltételek

A klímaváltozás, a szélsőséges időjárás, a tartós szárazság és a növényzet változása új feladatok elé állítja a tűzvédelmet. A hazai erdő- és vegetációtüzek tapasztalatai, különösen a 2022 óta érzékelhető fokozott kitettség, azt mutatják, hogy a tűzveszélyt nem lehet csupán a korábbi események gyakorisága alapján kezelni. Különös figyelmet igényelnek a vegetációval érintkező lakott területek, az úgynevezett WUI-zónák (Wildland–Urban Interface), ahol a természeti tűz közvetlenül veszélyezteti az épületeket, az infrastruktúrát és a lakosságot. A vegetációtüzek kezelése így a települések rezilienciájának is része, ezért ágazatközi együttműködést, a helyi kockázatok ismeretét és a közösségek bevonását igényli.

A problématérképtől a nemzeti stratégiáig

Az MTEF egyik legfontosabb javaslata egy országos tűzvédelmi problématérkép elkészítése. Ez nem csak a tűzesetek földrajzi megjelenítése lenne. Egységes keretben kezelné a tűzeseti és tűzvizsgálati tapasztalatokat, az elérhetőségi és beavatkozási adatokat, az épületállományt, a települési sajátosságokat, valamint az ipari, környezeti és vegetációs kockázatokat. A térkép megmutatná a legnagyobb veszélyeztetettségeket, a rendszer hiányosságait, és azokat a területeket, ahol a fejlesztés a legnagyobb biztonsági eredményt hozhatja. Erre épülhetne egy szakmai konszenzuson alapuló nemzeti tűzvédelmi stratégia, amely meghatározná a célokat, a prioritásokat, a felelősségi köröket, az ütemezést és a mérhető eredményeket.

Fokozatos, kockázatalapú fejlesztés

A javaslat három, egymásra épülő időtávot határoz meg:

  • Rövid táv (0–12 hónap): az országos problématérkép elkészítése közös tényalapként.
  • Középtáv (1–3 év): a nemzeti tűzvédelmi stratégia kidolgozása széles szakmai egyeztetéssel.
  • Hosszú táv (3–10 év): a célzott fejlesztések végrehajtása és eredményességük rendszeres visszamérése.

Az ismert és sürgető kockázatok kezelését nem kell a stratégia elkészültéig halasztani. A hosszabb távú fejlesztéseket viszont érdemes egységes szakmai keretbe rendezni.

Közös szakmai munka

A magyar tűzvédelem korszerűsítését egyetlen szervezet vagy ágazat sem tudja egyedül megvalósítani. A tájékoztató ezért országos szakmai párbeszédet kezdeményezett, és javasolta más ágazatok bevonását is: az erdőgazdálkodásét, az agráriumét, az építésügyét, a településfejlesztését, a környezetvédelemét, valamint az oktatás és a kutatás szereplőiét. Az MTEF szakértelmével, kutatási eredményeivel és adataival kíván hozzájárulni ehhez a munkához. A korszerűsítés egyik mércéje az, hogy az intézkedések mennyiben segítik a tűzoltók munkáját, mennyire növelik a biztonságukat, és mennyire javítják az életmentés és a kárelhárítás hatékonyságát. Az előadás záró üzenete: „Ne a következő nagy tűz mutassa meg, mire nem készültünk fel. Tegyünk közösen a biztonságunkért.”

Vissza

Ezt a hírt eddig 159 látogató olvasta.