Híreink Szakmai linkek Szaknévsor |
Mi olvasható a Védelem júniusi számában?2019. május 23. 09:23
Tanulmány Kotormán István Acél építési termékek tűzvédelmi jellemzői II. – a tűzállósági teljesítményjellemző meghatározása Modern épületeinkben az acél sok helyen megjelenik. Az előző részben (Védelem 2019/2-25. oldal) az acél alapanyagú építési termékek tűzvédelmi jellemzőit és azok meghatározását mutatta beszerzőnk. A folytatásban a tűzállósági teljesítményjellemző meghatározását három példán keresztül tanulmányozhatjuk.
Magyar Zoltán Tűzvédelem: tervezés és használat – Egy megépült csarnok tapasztalatai I. Szerzőnk az Aktuál Bau Kft. műszaki igazgatójaként a beruházó és a kivitelező szemével egy megépült csarnok tűzvédelmi tervezési, kivitelezési tapasztalatait osztja meg olvasóinkkal. A történet három csomópontja: beépített oltóberendezés, tartószerkezet, füstszakaszolás. A beruházó – tervező –kivitelező – üzemeltető négyesének koordinációját, szempontjait figyelembe vevő sikeres együttműködés általánosítható tapasztalatait egy konkrét projekten keresztül ábrázolja.
Szabályozás Wagner Károly OTSZ 5.1 – Kockázati és tűzveszélyességi osztályba sorolás, robbanás elleni védelem Az OTSZ 5.0 egyik fő újdonsága a kockázati osztályok bevezetése volt, ami együtt járt a tűzveszélyességi osztály alkalmazásának szűkítésével: a létesítmény, épület, szabadtér, tűzszakasz és helyiség vonatkozásában a tűzveszélyességi osztályok megszűntek, csak az anyagok esetében áll fenn továbbra is a tűzveszélyességi osztályba sorolás szükségessége. Az épületek tűzvédelmi tervezésének egyik kiindulási pontja a kockázati osztály és a mértékadó kockázati osztály megállapítása. Ennek megfelelően a felülvizsgálat fontos részét képezte annak értékelése, hogy a kockázati osztályok a követelményrendszeren belüli szerepüknek megfelelően alkalmazhatóak-e?
Péter András Tűzterjedés elleni védelem, építményszerkezeti és rendeltetéstől függő követelmények - a változások hatásai a tervezésre Az építési termékek, építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzőinek szakszerű és megbízható meghatározása, illetve biztosítása hangsúlyos szerepet játszik az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülésében. Az OTSZ emiatt a szerkezet, termék tűzvédelemben elfoglalt jelentőségétől függően határozza meg a tűzvédelmi jellemzők elvárt szintjét. A jogszabály felülvizsgálata során a munkacsoport elsősorban a gyakorlati tapasztalatokra, a kiadott eltérési engedélyekre támaszkodott. A cikk a rendelettervezet főbb elemeit ismerteti.
Fókuszban Együttműködés a tervezésben – fordulópont? A tűzvédelmi tervezés viszonylag új szakterület, s valójában az új OTSZ és a kapcsolódó TvMI-k megjelenése óta alakult valóban önálló mérnöki tevékenységgé. A mérnöki felelősség mellett egyre növekszik a tűzvédelmi tervezés szerepe és egyre többen látják, hogy a bonyolultabb épületeknél projektalakító tényezőként jelenik meg a tűzvédelem.
Nagy Katalin Tűzvédelmi koncepció és az egyensúly a tűzvédelmi tervezésben A tűzvédelmi koncepció megalkotása és következetes alkalmazása a tűzvédelmi szempontból biztonságos épület alapja. Ebben az építész tűzvédelmi tervező a karmester, felel az épületterv tűzvédelmi összhangjáért. Ugyanakkor a változtatásokról, köztük a szimulációról, az építész tűzvédelmi tervező sokszor nem tud, így a szervetlen beavatkozások rontják az épület biztonságát, aláássák a tervezői felellőséget. Mindezek csak mátrixszerű együttműködésben, a felelősség pontos elhatárolásával javíthatók – írja szerzőnk.
Mohai Ágota Együttműködés a tűzjelző berendezés és az építész tűzvédelmi tervező között Milyen adatokra, információkra van szüksége a tűzjelző berendezés tervezőjének? Milyen tények befolyásolják a munkáját? Mit kellene meghatározni az építész tűzvédelmi tervezőnek?
Bárányosné Ábrahám Rita A beépített oltóberendezés tervezők szakági kapcsolatai a gyakorlatban Az együttműködés, a koordináció és információcsere a beépített oltóberendezés tervezésének is kulcskérdése. Sok esetben még a különböző oltórendszereket is más-más tervezi, a tervezési folyamatba is változó időpontban kapcsolódnak be. Milyen tények befolyásolják a tevékenységét?
Nagy Katalin Együttműködés és egyeztetés a hő-és füstelvezetésben Az építész tűzvédelmi tervező (TUÉ) felelős az egész épület tűzvédelméért felelős, miután egyben a hő-és füstelvezetés, mint részterv – hazai specialitásként – is a feladatai közé tartozik az egyeztetéssel könnyű dolga van. Megspórolhatja a konzultációt és időben értesül minden változásról. Szóval minden rendben?
Fenyvesi Zsolt Együttműködés a tervezésben – Irodaházi esetelemzések és megoldások Egy izgalmas együttműködési „játékban” dolgoztak a Balatonföldváron megrendezett X. TMKE konferencia résztvevői, amikor a konferencia gyakorlati részében egy irodai épület 2-2 közel azonos jellegű, de mégis más fiktív irodai terület kialakítására vonatkozó alaprajzból kiindulva kellett megoldást találniuk. Szerzőnk tapintatos, de határozott irányításában a bőrükön tapasztalhatták a különböző szakágak közötti együttműködés, információcsere előnyeit.
Reiner Róbert Az átalakítás körében és mértékében – példák és megoldások Szerzőnk tűzvédelmi tervezőként nap, mint nap találkozik érdekes tűzvédelmi feladatokkal, ezek a tervezők, a hatóság és a beruházók számára számos tanulsággal szolgálhatnak. Ezek közül, néhány példán keresztül mutatja be a működésüket, és hogy milyen megoldások születtek.
Ténykép Polonkai Katalin Tűzmegelőzési tevékenység – 2018. A tűzvédelmi hatósági tevékenységet a hatósági és szakhatósági eljárások jog- és szakszerűsége, valamint a tudatos és következetes tervezés és végrehajtás jellemezte. A tűzbiztonság növelése érdekében 2018-ban hangsúlyossá vált a megelőző jellegű hatósági fellépés napi szintű feladatellátásba történő beépítése.
Tűzoltás – műszaki mentés Kovács Zoltán Vegetációégetési gyakorlat – éghető biomassza kiégetése A mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban keletkezett hulladék napjainkban is jelentős probléma forrása. Az éghető biomassza csökkentésének célját szolgáló tűzgyújtást a nemzetközi szakirodalomból átvett az előégetés vagy a kiégetés (angolul: burnout) fogalmak írják le a legjobban. Az ilyen, a tűzmegelőzés részeként, vagy akár a tűzoltás során alkalmazható kiégetéssel foglalkozik szerzőnk. A gyakorlat és így a cikk sem tér ki az ellentűzre.
Balázs Róbert Nádastűz a berekben Mintegy 270 hektáron égett a nádas, április 4-én, Fonyód külterületén. Változó, viharos szél, nehezen járható utak, nagy éghető anyagtömeg jellemezte a kiérkezéskor a helyzetet.
Vizsgálat Vénosz Miklós, dr. Haramura Edit Kéménytüzek és a kéménysepréshez kapcsolódó szabályozás A BM OKF 2013. január 1-jétől látja el a kéményseprőipari közszolgáltatás hatósági felügyeletét. 2016. július 1-jével a katasztrófavédelem vette át a kéményseprőipari tevékenység végzését. Milyen okokból keletkeztek és hogyan terjedtek át a kéménytüzek? Hogyan alakult ki az új szabályozásban a tevékenység?
Megelőzés Bónusz János Robbanásveszély – Robbanásveszélyes térségek zóna besorolása A robbanásveszélyes és veszélyes munkaterületek számbavétele után az éghető gázok, gőzök viselkedéséről és az abban felmerülő ellentmondásokról valamint a robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolásról olvashatunk szerzőnktől. Folytatásunkban a robbanásveszélyes térségek zóna besorolását vizsgáljuk.
Lestyán Mária Mikor kell tűzvédelmi szakági tervezés? I. A megváltozott engedélyezési eljárás, az építési engedélyezési eljárás nélkül végezhető munkák nyomán sok tévhit kering. Mikor kell tűzvédelmi szakági tervezőt bevonni a tervezésbe? – ezeket a kérdéseket veszi sorra szerzőnk.
Fórum POLON-ALFA komplex rendszerek a gázérzékelésben A legszigorúbb uniós előírásoknak, szabványoknak megfelelő CDG 6000 gázérzékelő központ máris a piac egyik legjobbjának számít ár-érték aránya, műszaki paraméterei és megbízhatósága alapján.
Adorján Attila Egészségügyi kockázatok a tűzoltásban „Egészségügyi kockázatok tűzoltóknál és első beavatkozóknál” címmel, a Dräger szervezésében zajlott egy szimpózium 2019. április 16–17-én Szlovéniában. Szerzőnk ennek kapcsán vizsgálja meg az „egészséges tűzoltó” kérdéskörét, a potenciális veszélyeket és az ezekre adható válaszokat.
Technika Ozsváth Ádám Rosenbauer L32A-XS tűzoltó létraszer a BorsodChem-nél A funkció és a biztonság szempontjából is impozáns, a Rosenbauer legújabb megoldásait tudó létraszert adtak át 2019 márciusában a BorsodChem Létesítményi Tűzoltóságnak. A MAN alvázra gyártott gépjárművet egy EURO 6-os 290 lóerős motor hajtja.
História Veres György Céhek – tűzoltói szolgálatban II. Mi vezetett a mai tűzoltóságok kialakulásához? A múltat ismerve jobban értjük a jelent is, ezért a Római Birodalom tűzvédelmének bemutatása (Védelem 2018/2-3. szám) után a középkorban kialakuló céhek szerepét vázolja cikkünk 2. része, amely egyben Dr. Roncsik Jenő – akinek dolgozatára épül a cikk – előtti tisztelgés is. Hogyan vettek részt a céhek a tűzoltásban? Mi volt a feladatuk? Milyen eredményeket értek el? Mi lett a megszűnésük után?
Védelem Katasztrófavédelmi Szemle – előfizetés Ezt a hírt eddig 1280 látogató olvasta. |