Híreink

Tűzkármentesítés tűz után – Mi fán terem?

2023. június 27. 07:00

A tűzoltók, de különösen a károsult cégek tűzvédelmi szakemberei sokat tehetnek a már bekövetkezett károk továbbterjedésének megakadályozása és egyértelmű csökkentése érdekében. Ez a tűz után praktikusan a tűzkármentesítési folyamatok szakszerű alkalmazásával érhető el.


Gyorsan reagálni

Miután a tűzesetek során a hagyományos építőanyagok mellett sok műanyagalapú építőanyag és még több ilyen termék van az épületekben, a felületeken nagymennyiségű káros anyag rakódik le. Ezek a káros anyagok kémiai reakcióba lének az épületfelületekkel.

Ilyenkor az elsődleges intézkedések közül ki kell emelni:

  • a terület lezárását (nedvesség és szagok terjedése ellen),
  • az oltóanyag összegyűjtését, felszívatását,
  • a korróziókárok csökkentése érdekében (fémfelületek) a levegő nedvességtartalmának 35% alá csökkentése,
  • gépek, berendezések kikapcsolását (víz, gáz, elektromos rendszer),
  • a nem károsult gépek, berendezések takarását (fóliázás),
  • számítástechnikai adatok mentését,
  • akták, könyvek, archív anyagok mentését.

Az elsődleges intézkedéseket követően a teendők javasolható sorrendje:

  • a koromlerakódások eltávolítása,
  • oltóanyag és oltóvízkárok korlátozása,
  • a törmelékek eltávolítása,
  • a betonmentesítés végrehajtása a kloridterhelés korlátozásával,
  • a károsodott felületek tisztítása,
  • szagtalanítás,
  • a veszélyes anyagterhelés az előírt szint alá csökkentése.

 

Mitől mentesítés?

A tűzkármentesítést négy feladatelem komplex rendszereként értelmezik.

  1. Célzott azonnali vagy elsődleges intézkedések
  2. Megfelelő biztonsági intézkedések
  3. Innovatív mentesítési eljárások
  4. Konzekvens környezet- és munkavédelem

 

Közvetlen kárfajták

A pirolízis termékek képződése szempontjából a zárt terekben kezdődő tüzek 90%-a svélégésként (parázsló, izzó égésként) indul, amely valamilyen nyílás megnyílásával (ajtó, ablak) megy át nyílt égésbe.

Az épülettüzeknél négyfajta kárral számolhatunk:

  1. termikus károk (hő, láng)
  2. korom és égéstermék károk
  3. oltóanyag és oltóvízkárok
  4. szagkárok

 

Korom – oltóanyag – szagok

Amit az égésjellemzőkből megállapíthatunk, hogy milyen anyagok égtek. A természetes anyagok égésénél a száraztól a zsíros koromig terjedő lerakódásokat tapasztalhatunk.

A halogéntartalmú műanyagok égésénél a fémfelületek korróziójára is számítanunk kell, beleértve a betonban lévő vasat is. Ezen túl toxikus anyagok: dioxinok, furánok, PCB és PAK jelenlétével kell számolni.

Az oltóanyagok közül az oltóporok az ammónium foszfát tartalom miatt jelentenek veszélyt, illetve a finommechanikai és számítástechnikai berendezésekben okozhatnak károkat. A protein tartalmú oltóhabok vízben oldódó tojásfehérjéket tartalmaznak, ez szélsőséges esetben vérmérgezés veszélyt jelenthet. Az oltóvízben el nem égett anyagok (korom, hamu) és a svélégésből származó veszélyes anyagok ugyancsak megtalálhatók.

A szagok tartósan képesek megmaradni. Ezeket két kategóriába sorolják. A svéltüzekkel és az oltóvízzel összefüggő szagkárokra. Az eltávolításukkal kapcsolatos feladatok sokrétűek, de alapvetően négy fő módszer köré csoportosíthatók.

  • A látható szagot kibocsátó részecskék kézi és gépi módszerekkel történő eltávolítása.
  • A felületek vegyi anyagokkal történő kezelése.
  • A pórusok és helyiségek erős oxidálószerekkel való elgázosítása.
  • A termek levegőjének szűrése aktív szénfilterrel és UV sugárzással.

Látható, hogy egy ilyen folyamatban a cég tűzvédelmi szakembereinek szervezési feladatai vannak, s nekik kell dönteni a megfelelő technikai eszközökkel és tisztítási technológiával rendelkező szakcégek bevonásáról. A kárenyhítésben ugyancsak kitűntetett szerepet kéne betölteni a károsult létesítmény biztosítási szakembereinek.

Vissza

Ezt a hírt eddig 512 látogató olvasta.