Január 19-én éjszaka Verona közelében egy magyar busz egy felüljáró falának ütközve lángra lobbant és kiégett. A sajtó nagy terjedelemben ismerteti a balesetet és az utasok kimenekülésének körülményeit. Hosszabb vizsgálat derítheti ki a tűzkeletkezés okát, a tűzterjedés sebességét és annak kiváltó okait. A meghallgatások után tisztázódhatnak a menekülés körülményei. Egy korábbi vizsgálat megállapításai általánosságban szolgálhatnak tanulságokkal.
A tragédiában tizenhatan vesztették életüket, harminckilencen megsérültek, (ketten nagyon súlyosan, tízen súlyosan, tizenhárman könnyebben) és tizenketten sérülés nélkül tudtak kimenekülni. Az ütközés erejére engednek követeztetni a jármű súlyos sérülései, ami a halálokokban, a sérülésekben, a kigyulladásban és hatalmas lángokban is szerepet játszhatott, de az ütközés a menekülést is csak a bal oldali ablakokra korlátozta.
Az 1980-as évek elején az Autókutató, az Ikarus és a Tűzvédelmi Kutató Intézet a buszok tűzkeletkezései okait valamint a tűz terjedési sebességét vizsgálva az utasok menekülési lehetőségeit is elemezte. Ez a vizsgálat – bár a felhasznált anyagokban változások történtek – ma is számos tanulsággal szolgálhat.
Tűzkeletkezési okok
A kutatás megállapította, hogy a gépjárműtüzek többségét nem közlekedési balesetek váltják ki, hanem konstrukciós okokra, illetve üzemeltetési és karbantartási hibákra vezetik vissza azokat.
A keletkezési okok közül
a fűtőberendezés meghibásodása (tömítetlenség, a tömítések elöregedése, az egyes elemek repedése, szivárgás);
elektromos zárlat (kábelizzás, szigetelés égése);
az üzemagyag-rendszer sérülése (a csöpögő vagy kiömlő gázolaj a forró motorblokkra, kipufogó rendszerre kerülve meggyullad);
a motoron, motortérben felgyülemlő üzemanyag a kipufogórendszerre jutva gyulladást okoz;
kipufogócsőtűz;
gumiabroncstűz (okai: alacsony levegőnyomás, a köpeny és a belső közötti dörzsölődés, túlzott fékmelegedés) emelik ki.
A vizsgálat ezt követően a tűz terjedését a menekülést és a beavatkozást befolyásoló tényezőket vette górcső alá.
a, a tűz terjedését befolyásoló tényezők:
az utastér és berendezési burkolatának éghetősége, (ülésburkolatok, kárpitanyagok, függönyök, az oldalfal, burkolat, műszerfal)
a szerelvények égési sebessége
b, a menekülést befolyásoló tényezők:
az égés során keletkező mérgező anyagok;
a vészkijárati ajtók, ablakok, búvónyílások kialakítása, kezelhetősége;
a vészkijárati segédeszközök rossz kialakítása vagy hiánya, (ablaktörő kalapácsok, tépőzsinórok, fogantyúk);
az utas tájékoztatás hiánya, elégtelensége, (Az utasok nem rendelkeznek kellő információval a menekülés lehetőségeiről, a veszély esetén szükséges teendőkről).
c, a beavatkozást befolyásoló tényezők:
a tűzoltó készülékek hiánya, elhelyezése, karbantartása, működésképtelensége, oltóképessége.
Ha ég a busz...
Az autóbusz belső anyagainak éghetőségét vizsgálva megállapították, hogy
az éghető anyagok vízszintes égési sebessége 0,3 és 2,0 mm/s közé esett,
a burkolatok kb. 55 %-a gyúlékony volt.
A teljes égés vizsgálatának tapasztalatai szerint kb. 3-4 perc áll rendelkezésre a meneküléshez!
Menekülési vizsgálatok
Menekülési vizsgálatokat is végeztek, ahol az "utasok" 25-45 éves, egészséges, felkészült emberek voltak. Az autóbusz teljes kiürítéséhez szükséges időket 45 főre vonatkoztatták.
A MENEKÜLÉS MÓDJA
KIÜRÍTÉSI IDŐ [s]
Egysávos mellső utas ajtón keresztül
38-40
Egysávos hátsó utas ajtón keresztül
40
Két egysávos utas ajtón keresztül
20
Hátsó vészkijárati ajtón keresztül
55-60
Egy kétsávos utas ajtón keresztül
26-28
Egy oldalablakon keresztül
600-650 (!)
Két oldalablakon keresztül
250-300
Négy oldalablakon keresztül
150-180
Ezeket az értékeket – mivel idősek, gyermekek, mozgáskorlátozottak is lehetnek a buszon, sőt általában poggyásszal is számolnunk kell – kb. 2,5-3-as szorzóval kell módosítani.
Ezt összevetve a menekülésre rendelkezésre álló 3-4 perccel látható a probléma nagysága.