|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Hő- és füstelvezetés - mi változott?2015. augusztus 30.
Mindenekelőtt tisztázzuk: miért is fontos a hő-és füstelvezetés? Ha röviden akarok válaszolni, akkor a tűz fő károsító tényezőjét; a hőmérsékletemelkedést, a füst toxikusságát és korrozív hatását kell kiemelnem. Az emberi élet szempontjából a fő veszélytényező a szénmonoxid, (a halálos áldozatok 90%-a füsttől veszti az életét) amely különösen a tűz kezdeti fázisában keletkezik nagy intenzitással. Ezek a nagyon alattomos svélgázok. A füst ezen kívül csökkenti a láthatóságot, ami a látásorientációt és a menekülés során a haladási sebességet felére, harmadára csökkenti. Ezzel együtt a menekülési képesség is csökken. Ezen kívül a hő és a füst veszélyezteti a berendezéseket, ezért életbevágóan fontos a tűz során keletkezett hő-és füst elvezetése.
Megjelenik ez a fontosság az új OTSZ-ben? Igen, egyértelműen! Sőt számos új elemével segíti a sokszor hangoztatott tervezését is. Nagyon fontos eleme ugyanis a szabályozásnak, hogy nem elégszik meg a hő-és füstelvezetés méretezésével, hanem annak részletesen kidolgozott terven kell alapulnia. A tervezés szükségességének tudatosítása a gyakorlati lépések közreadásával a TvMI-ben is megjelenik, megoldási módjával alátámasztva az OTSZ követelményét. A jogszabály a természetes hő- és füstelvezetőket szerkezetnek, a mesterségest (gépi) berendezésnek definiálja. Mivel mindkét megoldás csak rendszerként működhet hatékonyan, ez megvalósítható
A CPR rendeletből adódó újabb elvárás a biztonságos és az üzemben tartás szempontjából gazdaságos megoldás kialakítása, amit a tervezőnek igazolnia kell. Ezek pedig a műszaki ellenőrzés szempontjai is.
Mit kell elhatárolnia a műszaki ellenőrnek? Három fogalomból kell kiindulnunk. Az új szabályozás megkülönbözteti a hő és füst elleni védelmet (a tűz esetén fejlődő hő és füst terjedését korlátozó, az elvezetését és a füstmentesítést biztosító megoldások összessége), a hő- és füstelvezetést (a védett helyiségbe jutó vagy ott keletkező hő és füst szabadba vezetését biztosító megoldások összessége) és a füstmentesítést (a védett helyiségbe a füst veszélyes mértékű bejutását meggátló megoldások összessége). Mindezek a szakmai gondolkodás egységesítésének és egyértelműsítésének kritériumai.
Mit tekinthetünk a rendszerekkel szembeni alapkövetelménynek? Két alapkövetelményről beszélhetünk. Az egyik a füstelvezetés prioritása! A mai hő-és füstelvezető berendezések ugyanis ma már a felülvilágításban, a napi szellőztetésben is jeleskednek, de egy tűz esetén a hő- és füst elvezető funkció a fő prioritás, ennek érdekében az tekintendő hő- és füstelvezető rendszernek, aminél az egyéb műszaki tartalmak (felülvilágítás, szellőztetés) ennek alárendelten működnek. Ezekkel a megoldásokkal könnyen, gyorsan energia megtakarítás érhető el, de ez nem mehet a biztonság rovására. A másik ilyen alapkövetelmény az egységes vizsgálati rendszer! Itt a sokat hivatkozott CPR rendelet mellett az OTSZ és az MSZ EN 12101: 1-10 követelményeinek megfelelő építési termékekkel, készletekkel, építményszerkezetekkel számolunk az alkalmazás során. Ezért csak a teljes szerkezetként vizsgált hő-és füstelvezetőket vehetők figyelembe, vagyis a részelemek építési helyszínen történő összeállításával nem hozható létre hő- és füstelvezető.
Mit jelent ez a teljes szerkezetként történő vizsgálat? A mi esetünkben azt jelenti, hogy ha egy ablakra motort szerelnek, és az automatikusan kinyílik az nem hő- és füstelvezető!
Motor rögzítés kiszakadása a nyílószárnyról. A hiba forrása: ablak + motor nem hő- és füstelvezető
Miért nem? Hisz a füst távozik rajta. Igen távozik, de meddig? Az első pár nyitásig! Mert megfeszül, mert a motor rögzítés leszakad, mert a nyílószárny „leszáll”, mert nem vizsgálták egyben a nyitási ciklusokra és sorolhatnám. Éppen ezért ez a 2004-es szabvány óta nem engedélyezett és a CPR rendelet is ezért követeli így. A tűzzel játszik, aki ezt beépíti, s a műszaki ellenőrnek ezt ki kell szűrnie.
No, de én tegnap is láttam egy nagy épületben, ami biztos, hogy 2004 után épült. Sajnos ez az egyik legsúlyosabb, életveszélyes szabálytalanság ezen a területen.
Mi a helyzet, ha meglévő szellőző szerkezetet akarunk utólag hő- és füstelvezetés céljára alkalmazni? Csak abban az esetben alkalmazható, ha tűz esetén a) a hő- és füstelvezetésre előírt követelményeket maradéktalanul teljesíti vagy b) a hő- és füstelvezetésre előírt követelményeket a hőállóság kivételével teljesíti és a füst hőmérséklete és a térhőmérséklet számítással igazolt módon 50 °C alatt marad. Vagyis csak a teljes szerkezetként vizsgált hő-és füstelvezetőket vehetjük figyelembe. A gyártók ezt felismerve bevizsgáltattak olyan teljes szerkezeteket, amelyek a fix, vagy szellőztető kupola felső részének teljes cseréjével, teljes értékű hő-és füstelvezetőt eredményeznek. Természetesen ezt vizsgálattal igazolni kell! A régebben telepített hő- és füstelvezető szerkezetek átalakításánál a megoldás kulcsa a 2006-os év! Ekkortól csak szabványos, egységben vizsgált szerkezetek alkalmazhatók hő- és füstelvezetőként, így azok átalakítása, amelyeket 2006 után telepítettek, csak külön, akkreditált vizsgáló / minősítő intézet tanúsítványával végezhető. Mivel itt életvédelemről van szó, a 2006 előttieket is csak a gyártó által igazoltan elfogadott megoldásokkal szabad átalakítani. Minden más megoldás szabálytalan!
Mit tehetnek egy lakóházban, ahol régi ablakok vannak, de szeretnének nagyobb biztonságban élni? Jó kérdés. Erre van megoldás! Abból a helyzetből indul ki az OTSZ, hogy ez ugyan a szabványostól eltérő megoldás, de ha nincs olyan mértékű átalakítás, akkor utólag erre nem kötelezhetők a felhasználók, s ezzel is javul a régi épület tűzbiztonsága. Ezért a meglévő építményekben, ahol a cél a hő- és füstelvezetés feltételeinek utólagos kialakítása a TvMI, az OTSZ 9. melléklet 2. és 4. táblázata alapján lehetséges megoldásként kezeli a meglévő építményszerkezet (ablak) hő- és füstelvezetésbe történő bevonását, ugyanakkor ez is csak bevizsgált működtető szerkezettel valósítható meg. Vagyis ez az egyetlen engedélyezett megoldás az ablak + motor kombinációra!
Hol kell hő- és füstelvezetést létesíteni?
Hő- és füstelvezető szerkezet. Egyben vizsgálva, teljesítménynyilatkozattal
A jogszabály szerint: a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben, b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a tűzgátló előtér kivételével, d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben, e) fedett átriumokban, f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja, g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja. Más kérdés a már említett füstmentesítés.
Miért, hol kell füstmentesítést létesíteni? Ez döntően a menekülést, szakszóval kiürítést szolgálja, ezért
Egységes szerkezetként vizsgált hő- és füstelvezető
Hogyan kell meghatározni, hogy mekkora felületű füstelvezetőt kell létesíteni? A természetes hő- és füstelvezetés legkisebb mértékét az OTSZ 9. melléklet 1. táblázata szerint vagy számítással kell megállapítani. A táblázatból egyszerűen kiolvashatjuk. Három esetben mindenképpen követelmény a számítással történő meghatározás. Ezek a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való alkalmazása, b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes alkalmazása vagy c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési sebességű gépi légpótlással való kiegészítése esetén. Lényeges változás történt a füstszakaszok kialakításában, amennyiben a füst lehűlésére vonatkozó 60 méteres szakirodalmi adattól eltérően 80 méter szerepel a jogszabályban. Ugyanis a hő- és füstelvezetéssel érintett helyiségben akkor kell füstszakaszokat létesíteni, ha a) közlekedő, folyosó esetén a menekülésre számításba vett útvonal legnagyobb hosszúsága meghaladja a 40 métert vagy b) egyéb helyiség esetén annak alapterülete meghaladja az 1.600 m2-t vagy hosszúsága a 80 métert.
Magas raktáraknál szokott problémát okozni a tárolás. Itt mi változott? Új módon szabályozza az új OTSZ a füstgyűjtő térben az anyag-, terméktárolást. Akkor lehetséges, ha a) a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő és a füst elvezetését és b) a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt módon nem emelkedik 150 Co fölé, vagy a helyiség teljes területe ESFR sprinklerberendezéssel védett.
Sáv-felülvilágítóba integrált hő- és füstelvezető
A füstelvezetéshez levegő is kell. Válozott valami a légpótlásban? Igen! A régi terminológia szerinti csarnok friss levegő utánpótlásának füstszakaszonként meg kell egyeznie a hatásos áteresztő felülettel. Vagyis amennyi levegőt elszállítunk, annyinak kell bejönnie! Több füstszakasz esetén a mértékadó füstszakasszal számolunk, s a 2. füstszakasznak csak az 1/3-át, három esetén a 2. és 3. 1/3-át, négy esetén pedig a 2., 3. és 4. 1/3-át vesszük pluszban hozzá.
Sokan a cv értéket tekintik meghatározónak. Mi tekinthető ebben jónak? Ez egy nagy tévedés és sok esetben manipuláció tárgya. A cv érték nem mutatja a kupola minőségét, sokkal inkább a légtömörség, a fényállóság, a hőhídmentesség a minőségi tényező. A többit, köztük a cv érték mérési módját a szabvány írja elő. Annak kell megfelelni gyártótól függetlenül. Ugyanakkor a cv érték mégis fontos, mert meghatározza a szükséges kupolák darabszámát. A szabványos kupolák cv értéke max. 0,72 – 0,76 között szóródik. Az ennél nagyobbak már gyanúsak lehetnek. Ha valaki lát 0,82-es, 0,95-ös cv értékről teljesítménynyilatkozatot, akkor célszerű piacfelügyeleti eljárást kezdeményezni.
Mit kell a műszaki ellenőrnek vizsgálnia? A teljesítménynyilatkozatot, mert abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a hő-és füstelvezetés tekintetében ez a dokumentum minden OTSZ által támasztott követelményre köteles válaszolni.
Köszönöm a beszélgetést! Lestyán Mária szakmai kapcsolatokért felelős igazgató Rockwool Hungary Kft. Ezt a hírt eddig 2667 látogató olvasta. |
A hő- és füstelvezetésben jelentős változásokat hozott az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és az ehhez kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI). Az új szabályozás már nem elégszik meg a hő- és füstelvezetés méretezésével, hanem különböző megoldási javaslatokat is tartalmaz, amiket a részletesen kidolgozott tervbe kell foglalni. Erről beszélgettünk a TvMI készítő csoport vezetőjével, a Ludor Kft, ügyvezetőjével, a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesületének elnökével, műszaki ellenőrrel, felelős műszaki vezetővel, Nagy Katalin tűzvédelmi szakmérnökkel.
