|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Mezőgazdasági hulladék égetése - szabad, nem szabad?2009. április 06.
Tilos, ha nem szabad A tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kiindulópontja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve annak a levegő védelméről szóló rendelkezései, továbbá a törvény felhatalmazó rendelkezése alapján megalkotott, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 11. § (1) és (4) bekezdésével elrendelt általános tilalom. A szabályozás (1) bekezdése egyrészt általános jelleggel
Mikor szabad? Általában tilos, de a főszabály alól kivételt engedve több jogszabály teszi lehetővé a növényi hulladék égetését! Növény egészségügyi okból A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a védett és fokozottan védetté nyilvánított életközösségekre (pld. védett növénytársulások) vonatkozóan a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet állapít meg speciális szabályokat. A kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése értelmében az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető. Természeti területen – gyep, nád A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a felügyelőség engedélye szükséges: a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. A hivatkozott jogszabály 4. § b) pontjában foglalt fogalom-meghatározás szerint természeti területnek minősül valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. Erdőben és 200 m-es körzetében Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (Etv.) az erdőben és annak kétszáz-méteres körzetében való tűzgyújtást és annak kivételeit szabályozza. A kivételek:
Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az Etv. hatálya alá tartozó erdőterületekre terjed ki. E rendelet az erdőterület vonatkozásában szabályozza az égetési feltételeket beleértve a tűzgyújtási tilalom időszakát is. Avar és kerti hulladék - belterületen A környezet védelmének szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvtv.) 48. § (3) bekezdése szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik
A hatályos jogi szabályozás áttekintésénél ki kell emelni a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 5. rész II. fejezetének 26. pontját, amely a tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályait foglalja össze. E szabályok határozzák meg a tűzvédelem anyagi feltételeit. A hivatkozott rendelkezések csupán meghatározott rendeltetésű területre terjednek ki (védett életközösségek, erdő és annak 200 méteres sávja, természeti terület). Mit ír az OTSZ égetés ügyben? A mezőgazdasági területen – a kivételeket felsoroló jogszabály hiányában – a megjelölt hulladék égetését megengedő jogi szabályozás nem áll rendelkezésre, de az OTSZ hatályos rendelkezései ettől függetlenül alkalmazhatók és alkalmazandóak. Az OTSZ alábbi rendelkezési irányadók a tarló- és a növényi hulladék égetésére, illetve tűzveszélyes tevékenységre vonatkozóan: Egyrészt a tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó jogi szabályozás, illetve az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladék égetésére vonatkozó szabályozás. A szabályozásból két fontos bekezdés: - A növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. - A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a tűzoltónak eljárása – az OTSZ hivatkozott szabályainak vizsgálatán túlmenően – során azt kell megállapítania, hogy 1. milyen területen történt a tűzgyújtás, égetés (külterület vagy belterület, ha nem belterület milyen művelési ágban van az adott ingatlan pl. erdő művelési ág, vagy más mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan, nem minősül-e védett területnek). 2. Ha a terület jogi jellege eldönthető és az nem minősül belterületnek, úgy a terület szerinti jogszabály és az OTSZ rendelkezései szerint kell a kérdést tisztázni. Jogszabályok: - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról - 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről - 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról - 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről - 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről - 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
Ezt a hírt eddig 4068 látogató olvasta. |
Kitört a tavasz, a jó idő csábít a téli hulladék elégetésére. A napi tűzeseti adatok szeizmográfként mutatják a jó időt és az égetést. A mezőgazdasági hulladék égetésére vonatkozó jogszabályok áttekintésével lehetőségünk nyílik eldönteni azt, amit nem is olyan egyszerű. Szabad vagy nem szabad? Ha igen hol és mit, no és persze hogyan?
