|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Viszik a szemetet - Hova és hogyan került a német szemétből?2007. június 25.
Hova szállították a hulladékot? A botrány kirobbanása után megindult a hatóságok összehangolt akciója. Ennek eredményeként Magyarország területén 19 településen, mintegy 4000-5000 tonna Németországból származó, engedély nélkül beszállított hulladékot találtak. Többek között:
A hulladékok összetétele Az EU jogszabályok szerint a hulladékokat elsősorban eredetük szerint kell azonosítani és besorolni. A fellelt hulladékok egyaránt származhatnak és ezek alapján besorolhatók települési, elkülönítetten gyűjtött egyéb települési,- csomagolási-, vagy hulladékkezelő létesítményből származó hulladéknak. A szakemberek a hulladékbálák összetételét megvizsgálva a szétbontott bálák összetételét becsléssel állapították meg. Amit találtak:
műanyag cipő, gumipapucs tubusok kartonpapír nylon ruhaneműk
A talált bálákban további hulladékfajtákat azonosítottak be korábban: iratmegsemmisítőből származó papírcsíkok, fóliazacskók, cigarettásdoboz, színezőpasztás tubus, hűtőtáska, joghurtos doboz, hullámpapír, ruha, textil, szivacs, habanyag, sós zsák, sajtos doboz (papír), tojáshéj, zipzár, zsugorfólia, csokoládé papír, húsos tálca és nylon, konyhai törlőkendő, üdítős kupak, védősapka (élelmiszeripari vagy egészségügyi), PET palack. A trükk: zöld hulladékként érkezett A hulladékot a szállítólevelek alapján zöld listás hulladékként (EWC 19 12 04 / OECD GH 010), hasznosításra (R12) szállították be Magyarország területére. Ezzel szemben a benyújtott jegyzőkönyvek és a vizsgálatok szerint, ez a hulladék a „hulladékok sárga listájába” ( 259/92/EGK Rendelet III. mellékletébe ) sorolható és a 1999/816/EK határozat alapján valószínűsíthetően az AD 160 („egyéb” települési/ háztartási hulladékok) OECD kóddal rendelkezik. A hulladék a szállítmányhoz csatolt dokumentumok szerint - R12 kóddal azonosítva - hasznosítást szolgáló előkezelési tevékenység elvégzése céljából, érkezett Magyarországra. Ezzel szemben - a helyszíni szemlék és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján - megállapítást nyert, hogy a Magyarország területére szállított hulladékok közvetlen hasznosítására nincs lehetőség, mivel azok bálázására inhomogén összetételben és szennyezett állapotban került sor. Ezért megállapították, hogy a beszállított hulladékok OECD GH 010 (EWC 19 12 04) kódszámmal azonosított, „zöld listás” hulladékkénti besorolása megtévesztő módon történt, azok országhatáron át történő szállítására az ún. „sárga listás” – a 259/93/EGK Rendelet III. melléklete szerinti - hulladékokra vonatkozó előírások alkalmazandók. Lényeges különbség, hogy míg a zöld listás hulladékok hasznosítási célú beszállítása külön engedély megszerzése nélkül történhet, sárga listás hulladékok szállítására kizárólag engedély birtokában kerülhet sor. A zöld listás hulladékok beszállításáról a hatóság csak utólag, a hulladékszállítmányt fogadó hulladékkezelők napi nyilvántartásából és a hatósághoz történő bejelentéséből értesül. A feltárt bizonyítékok alapján megállapítást nyert, hogy a sárga listás hulladékok beszállítása – a vonatkozó 259!93/EGK Rendelet 26§ szerinti - illegálisan történt. Ezért az országhatárokon át történő hulladékszállítások ügyében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség haladéktalanul felvette a kapcsolatot a német illetékes hatósággal (SAA Sonderabfallagentur Baden-Württemberg Gmbh), kérve a hulladékok visszaszállítása ügyében teendő hatósági intézkedések mielőbbi megtételét. Az EU tagállamok országhatárain keresztüli hulladékszállítások ügyében kompetens hatóságok listája megtekinthető ahttp://ec.europa.eu/environment/waste/shipments/lists.htminternetes oldalon. A hulladék beszállítások kapcsán a hatóság megvizsgálta a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 17. § (1) bekezdésének a) pontja rendelkezésének teljesülését is, mely szerint Magyarország területére hulladékot csak hasznosítás céljára lehet behozni. Jelen ügy kapcsán megállapítást nyert, hogy a fogadó magyar cégek és magánszemélyek egy esetben sem rendelkeztek a környezetvédelmi hatóság hulladékok hasznosítására vonatkozóan kiadott hulladékkezelési engedélyével. A legfrissebb információk alapján a német hatóság teljes mértékben elismeri, hogy a hulladékszállítás illegális volt, és egyetért a magyar hatóság hulladék-minősítésével is, mely szerint az illegális hulladékok az EGK rendelet III. mellékletébe sorolt „sárga listás hulladékok”. A két hatóság közötti bizonyítási eljárás már csak a hulladékok mennyiségének megállapítására irányul. Ebben, pedig még mindig vita van. A lehetséges jogkövetkezmények súlyosak: A Btk. szerint (1978. évi IV. törvény 281/A. § szerint „aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez bűntettet követ el) három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. §-a szerint: „ (3) A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke: a) a hulladékok kezelésével kapcsolatos, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt besorolási kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése, a rendelkezések egyéb megsértése esetén kilencezer forint; b) c) a külön jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, elhagyott gépjármű hulladékra, illetőleg kezelésükre vonatkozó, jogszabályban előírt kötelezettségek, műszaki szabályok nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén tizenötezer forint; d) hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint; e) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti ea) környezetveszélyeztetés esetén huszonnégyezer forint, eb) környezetkárosítás esetén negyvennyolcezer forint; f) nem veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén kétszázezer forint; g) veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén egymillió forint; ... (4) A (3) bekezdés alá nem sorolható, környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással nem járó egyéb jogsértés esetén az alapbírság hatezer forint. (5) Az alapbírság összege az e § (3)-(4) bekezdéseiben és a 2. § (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg - az e § (3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével -, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig.” A Kötelezettnek a bírság megfizetésén kívül az intézkedések költségeit is viselnie kell. A zöldhatóságok eddig összesen 70 millió forint bírságot vetettek ki az illegális hulladékszállításban érdekelt magyar cégekre, és további szankciók várhatók. A hivatalos adatok szerint 4100 tonna szemét érkezett törvényellenesen Magyarországra. Németország egyelőre a szemét több mint felét ismerte el olyan anyagként, amelyért felelősséget vállal. Elsőként Ácsról 350 tonna, Kiskunmajsáról 180 tonna és Kunbajáról 1250 tonna szemetet juttatnak vissza a német fél költségén Baden-Württenbergbe és Bajorországba.
Ezt a hírt eddig 1588 látogató olvasta. |
Hosszas huzavona után megkezdődött az illegálisan behozott német szemét visszaszállítása. A kérdés mégis megmaradt. Hogyan lehetett ilyen hatalmas szeméthalmokat észrevétlenül beszállítani az országba? Mi volt a trükk? Melyek lehetnek a jogkövetkezmények?
