Híreink

Javul a tűzvizsgálatok minősége?

2007. június 11.

A 13/1997. (II. 26.) BM rendelet és a 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet megjelenése között 10 év telt el. Ez az időszak számos változást érlelt. Mi várható?


Mi a célja?
 
A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet, alapvető szemléletbeli változást jelent a tűzvizsgálatot illetően. A legfontosabb változások a szakszerűség és a célszerűség irányába tett lépésként értékelhetők. Ilyen fontos elem a vizsgálat céljának megfogalmazása.
 
Eszerint célja:
Olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, amelyek
·        alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére,
·        a mentési beavatkozási feltételek javítására és
·        hozzájárulnak a jogkövető magatartáshoz.
 
A tűzvizsgálat során vizsgálni kell:
1.      a tűz keletkezésének, terjedésének körülményeit, a tűz keletkezésének helyét, idejét, a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggéseit, továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget,
2.      a tűz keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesülését, a tűzmegelőzésre vonatkozó előírások érvényesülését.
3.      a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétét.
 
Hivatalból tűzvizsgálati eljárást kell lefolytatni:
1.      A tűzesettel kapcsolatban bűncselekmény gyanúja merült fel,
2.      a tűzeset során haláleset történt,
3.      a tűzeset minősített riasztási fokozata II-es vagy annál magasabb volt,
4.      szakmailag vagy egyéb szempontból indokolt.
Ez a meghatározás alaposan leszűkíti az eddigi tűzvizsgálati kört, ugyanakkor, mint látni fogjuk szakmailag jóval magasabb követelményeket támaszt a vizsgálattal és a vizsgálóval szemben.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a megjelent jogszabályból teljes mértékben kimaradt a hatósági kérelemre végzett vizsgálat.
 
Ki végezhet tűzvizsgálatot?
 
A követelmény: felsőfokú szakmai végzettség, tűzvizsgálati tanfolyam, 3 éves szakmai gyakorlat.
Új elem a tűzvizsgálatot biztosító cselekmények felsorolása, amely a tűzoltás-vezető feladatait rögzíti (pl. adatgyűjtés, bizonyítékok megőrzése, helyszínrajz, kép- és filmfelvétel készítése).
 
Mire terjed ki a vizsgálat?
A jogszabály szerint a vizsgálat során értékelni kell:
  • a létesítmény tűzvédelmi helyzetét, figyelembe véve a létesítéskor és a tűzesetkor érvényes előírásokat,
  • a létesítési és használati előírások teljesítését, a tűzoltóság szakhatósági, hatósági munkájának az építmény tűzvédelmi helyzetére gyakorolt hatását,
  • a tűzeset helyszínének megközelítési lehetőségét (tűzjelzés, vízszerzési helyek, beépített jelző- és oltóberendezés)
  • a dolgozók, az önkéntes és létesítményi tűzoltóság tevékenységét.
Ha ezt a tekintélyes felsorolást végiggondoljuk az új tűzvizsgálati összefoglaló jelentés egy kis tanulmány lesz. Az összefoglaló jelentést a hatóság vezetője záradékolja és dönt az intézkedések kezdeményezéséről.
Maga a tűzvizsgálati eljárás a Tűzvizsgálati jelentés kiadásával zárul.
 
Minőségi követelmények
 
Az új jogszabály megjelenésével jelentős minőségi változás indulhat.
Rendkívül pozitívan hathat
-         a célok világos meghatározása,
-         a vizsgálat terjedelmének rögzítése,
-         a tűzvizsgálat és az adatszolgáltatás (adatlap kitöltés) egyértelmű elhatárolása, valamint,
-         a vizsgálatot végzőkkel szembeni szakmai követelmények rögzítése.
Ennek ellenére érezhetők pillanatnyi és strukturális problémák a várható gyakorlatot illetően!
 
Rövidtávú:
 
  • egyfajta „gyorsított” generációváltás zajlik, amely a gyakorlatot szerzett szakemberek hiányát eredményezi,
  • a tűzvizsgálatot a korábbi szabályozás alapesetben a „jelentős” kárhoz kötötte, most a II-es riasztási fokozathoz. Ez az államigazgatási logikától idegen kitétel okozhat zavarokat.
 
Struktúrális:
 
  • Az új szabályozás szerint várható tűzvizsgálatok száma kb. 1000-1200 vizsgálat évente. Az országban 112 helyen fognak tűzvizsgálatot tartani. A nagyobb esetszámú tűzvédelmi hatóságok száma kb. 16 – 20. Ebből következően a tűzvizsgálat szempontjából legfontosabb kérdés a szükséges gyakorlat, a készségek megszerzése és szinten tartása kérdéses. Az olyan tevékenység ugyanis, amelyet az ember évente néhányszor művel, nehezen lesz jó színvonalú.
  • A hivatásos tűzoltóság parancsnoka, mint a hatóság vezetője azzal a problémával kerül szembe, hogy önmaga szakmai (hatósági vezetői és parancsnoki) tevékenységét is vizsgálnia kell. (létesítési, használati előírások, hatósági-szakhatósági munka hatása)
  • A hatóság vezetője, aki egyben a hivatásos tűzoltóság parancsnoka, az elvben mellérendelt önkéntes és létesítményi tűzoltóság működését minősíti. (értékeli… „az önkéntes és létesítményi tűzoltóság tevékenységét”)
 
Ez természetesen nem kisebbíti azoknak a kollégáknak az érdemeit, akik nagy elszántsággal igyekeztek újrafogalmazni a követelményeket.

Vissza

Ezt a hírt eddig 2648 látogató olvasta.