Híreink

Hol kell, hol nem kell tűzvédelmi szakembert alkalmazni?

2023. szeptember 07. 08:44

Az állam működésének egyszerűsítéséről szóló rendelettervezet jelentősen szűkítené a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek körét, ez pedig kihat a tűzvédelmi szakemberek alkalmazási kötelezettségére is. Milyen hatással lehet mindez a tűzvédelmi szakemberek alkalmazására? Mi olvasható ki a tervezetből? Mi változhat?


Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezet 14. pontja „A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása”-ról szóló 23. §. tervezet szövege szerint:

A jogszabálytervezet szerint általános tűzvédelmi szabályzatot ad ki a Belügyminisztérium,

  • az ötven munkavállaló feletti vállalkozások és
  • a 10 főnél nagyobb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

Ebből következően ezeknél a vállalkozásoknál alkalomszerűen sem kell tűzvédelmi szakembert alkalmazni.

Ha a KSH adatait megtekintjük, láthatóvá válik a tervezett változás mértéke.

Tűzvédelmi Szabályzatot és így tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni:

Jelenleg

  • 5 fő feletti vállalkozásnál ez mintegy 745 ezer vállalkozást jelent (A pontos szám azért nem állapítható meg, mert a KSH 1 fő, majd 2-9 fő között tartja számon a mikrovállalkozásokat.)
  • Ez mintegy 1,2 millió munkavállalót érint.

A tervezet szerint

  • Ez mintegy 100 ezer (5-9 főt alkalmazó) mikrovállalkozást és 30 825 és (10-50 főt alkalmazó) kisvállalkozást vállalkozást jelent. Ezzel összesen újabb kb. 130 ezer vállalkozásnál nem kell a tervezet szerint tűzvédelmi szakembert alkalmazni.
  • Ez további 770-780 ezer munkavállalót érint.
  • Ugyancsak nem kell tűzvédelmi szabályzatot készíteni, annak a cégnek, amelyik bérelt ingatlanban működik, ha az ingatlan üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal.
  • A felsoroltak közül kivételt képeznek azok a szervezetek, amelyek 50 fő feletti befogadóképességű helyiségekkel rendelkeznek. Pl. tanterem, előadóterem, bemutatóterem, aula, múzeum, étterem, rendezvényterem, színház, stb.

 

Kit, hol kell alkalmazni?

A szakmai képesítési követelményekről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet előírja, hogy mely gazdálkodó szervezeteknél, hány órában kell közép vagy felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert alkalmazni, de a szakember alkalmazása helyett a feltételek teljesítése szolgáltatás igénybevételével is történhet. Ez ma nem gazdasági mérettől, hanem a tűzvédelmi veszély mértékétől függ.

Középfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni legalább havi nyolc órában a vállalkozásunknál, ha az

  • 1000-5000 kg/liter közötti mennyiségben robbanásveszélyes anyagot tárol, feldolgoz, előállít, (kivéve üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet.).
  • mérsékelten tűveszélyes anyagot 1000-10000 m2 közötti területen tárol,
  • olyan épületet bérel, üzemeltet, amely
    • max. 500 fő tömegtartózkodásra szolgáló helyisége van,
    • összesített befogadóképessége 500-2000 fő közötti
    • menekülésükben korlátozottak tartózkodására szolgál 20-100 fő közötti létszámban.

Felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni

  • minimum havi tizenhat órában, ha a fenti határértéketeket meghaladja a cég, illetve
  • havi negyven órában, ha létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett.

 

Hol, milyen képzettségű szakembert kell alkalmazni?

A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi feladatokat ellátók és a tűzvédelmi szolgáltatást végzők elismert szakmai képesítéseit a 9/2015 (II.25.) BM rendelet 1. melléklet 4. pontja szerinti szakképesítések:

  • 4. A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottakra vonatkozóan
  • 4.1. Alapszintű: nincs.
  • 4.2. Középszintű: tűzvédelmi előadó szakképesítés.
  • 4.3. Felsőszintű:
  • 4.3.1. tűzvédelmi főelőadó szakképesítés-ráépülés,
  • 4.3.2. építőmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány,
  • 4.3.3. építészmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány,
  • 4.3.4. építéstudományi kar, tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés,
  • 4.3.5. tűzvédelmi főelőadó szakképesítés,
  • 4.3.6. védelmi igazgatási alapképzési szak, tűzvédelmi és tűzoltó szakirány,
  • 4.3.7. had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tűzvédelmi szakirány,
  • 4.3.8. rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány,
  • 4.3.9. rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány tűzvédelmi specifikáció,
  • 4.3.10. rendészeti szervező szakképesítés, tűzoltó szervező szakképesítés-elágazás,
  • 4.3.11. rendészeti szervező szakképesítés, tűzvédelmi szervező szakmairány,
  • 4.3.12. katasztrófavédelem alapképzési szak, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány BA,
  • 4.3.13. tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés,
  • 4.3.14. főiskolai szintű tűzvédelmi üzemmérnök vagy tűzvédelmi mérnök szak, egyetemi szintű tűzvédelmi mérnök szak,
  • 4.3.15. tűzvédelmi tervezési szakmérnök,
  • 4.3.16. katasztrófavédelem mesterképzési szak.

A rendelet 6. melléklete a jogszabály hatálybalépése előtt megszerzett, elismerhető szakmai képesítések szintjeit sorolja fel.

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 1286 látogató olvasta.