|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Utólagos hőszigetelés - Mit lehet tenni az engedélyezés, a szabályozás és az ellenőrzés területén?2007. május 14.
Tényleg ilyen sötét a kép? A reális magyarázatot vélhetően az a körülmény jelenti, hogy hazánkban csak az utóbbi időben kezdődtek el – a panelprogram keretében – az épületek korszerűsítési munkálatai beleértve az utólagos homlokzati hőszigeteléseket. Ha ez igaz, akkor a hőszigetelések elterjedése magában hordozza a hasonló események lehetőségét hazánkban is. Ahhoz, hogy korrekt és alapos választ lehessen adni erre a kérdésre, végig kell járni a problémakört, mint engedélyezési, mint alkalmazási, mint szabályozási oldalról. Tény, hogy az épületek homlokzatával, külső térelhatároló szerkezetével kapcsolatban van tűzvédelmi követelmény, melyek betartása szükséges. Ezen kritériumok teljesülését a tűzoltóságoknak kellene leellenőrizni, illetve megkövetelni, valamint kikényszeríteni. Mikor kell építési engedély? Hogy van erre mód? Nyilvánvaló legegyszerűbb módja a tűzvédelmi követelmények teljesülésének vizsgálatának az építési engedélyezési eljáráshoz készített tervdokumentáció átvizsgálása. A vonatkozó jogszabályok áttekintése során az alábbi megállapítások tehetőek: Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-a foglalkozik az építési engedélyhez kötött építési munkák meghatározásával. 9. § (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek: b) az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár; A fenti rendelkezés szerint tehát arra lehet következtetni, hogy az épületek utólagos homlokzati hőszigetelése építés engedély köteles, mivel a szigeteléssel megváltoztatják a homlokzat jellegét. A gyakorlati tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az építési hatóságok ezen értelmezéssel nem értenek egyet, és építési engedély nélkül végezhető tevékenységnek gondolják az utólagos homlokzati hőszigetelést. Végezhető engedély nélkül? Ha az épület homlokzati felújítási munkálatai építés engedély nélkül végezhető tevékenységnek minősülnek, akkor ezen tevékenységre a rendelet 9.§ (5) bekezdését kell alkalmazni, – mely szerint (5) Az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történő stb.) előírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni. – akkor az tűzvédelmi, életvédelmi szempontból nem nyújt megfelelő megoldást, mert csak egy utólagos intézkedésre ad lehetőséget. Ezen túlmenően, mivel eltakart szerkezetről beszélhetünk a kivitelezés megfelelősége sem állapítható meg szabad szemmel. A megfelelő kialakítást csak egy esetleges tűz igazolhatja vissza, mint ahogy azt a cikk tanúsága is bizonyítja. A tűzvédelem, valamint a lakók érdeke egyértelműen az építési engedélyezési eljárás lefolytatása. (Megjegyzem e cél elérése érdekében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság már megkereste a minisztériumot.) Ha az eljárási kérdések tisztázottak, akkor át kell tekinteni az anyagi szabályozásokat, azaz a tűzvédelmi követelményeket. Nyílás nélküli homlokzatok Amennyiben nyílás nélküli homlokzat hőszigetelése folyik, akkor azzal szemben a 2/2002. (I.23.) BM rendelet 5. melléklet I/3. fejezet 1. táblázatában szereplő éghetőségi és tűzállósági határérték követelményeket kell érvényre juttatni. Itt az értékek a nem éghető 1 órától a közepesen éghető nincs Th érték követelményig terjednek a szintszámok, és a tűzállósági fokozatok függvényében. A nem éghető kritériumot nyilvánvalóan nem tudják teljesíteni a polisztirol, vagy poliuretán anyagú hőszigetelések, tehát ezek alkalmazása ekkor kizárt. Nyílásos homlokzatok A nyílásos homlokzatokkal szemben az említett fejezet a következő előírásokat tartalmazza: 1.2.4. Nyílásos homlokzati falakkal, valamint üvegezett homlokzatokkal szemben az alábbi követelményeket kell támasztani: - kettő- vagy többszintes, legfeljebb azonban 13,65 m legfelső használati szintű épületekben egyazon tűzszakaszhoz tartozó, egymás feletti szintek között a homlokzati tűzterjedés határértéke III-V. tűzállósági fokozatú épületekben legalább 0,2 óra, illetve a II. tűzállósági fokozatú épületekben legalább 0,5 óra, - az I. tűzállósági fokozatú, valamint a középmagas és magas épületekben, továbbá az „éghető” külső homlokzatburkolatot tartalmazó épületek esetében a homlokzati tűzterjedés határértéke legalább az épületszintek közötti födémek tűzállósági határérték követelményének feleljen meg. 1.2.6. A tűzszakaszok közötti tűzterjedés megakadályozása céljából az épületek homlokzatán, tűzszakaszonként, a tűzgátló szerkezetek vonalában (tűzfalak, tűzgátló falak és tűzgátló födémek előtt) tűzterjedésgátat kell kiképezni. A tűzterjedési gátak kialakítására vonatkozó előírásokat az M2. melléklet tartalmazza. M2.1. Homlokzati tűzterjedési gátak kiképzése A homlokzati tűzátterjedés megakadályozása céljából a „nem éghető” anyagú tűzgátak a következők szerint alakítandók ki. A szabályozás értelmében tehát, a szintek között a tűz átterjedésének ideje 0,2 és 1,0 óra között engedélyezett, valamint a tűzszakaszok határán, csak nem éghető anyagú tűzterjedési gát kialakítása a megengedett. Homlokzati nyílások közötti távolság Első kérdés, hogy miként lehet megállapítani a homlokzati tűzterjedéssel kapcsolatos kritérium teljesülését tűzterjedési vizsgálat nélkül. A választ a tűzterjedési gátak kialakításában kell keresni. A tűzszakaszokat egymástól – építészeti megközelítéssel – megfelelő tűzállósági határértékű szerkezetekkel kell, és tűzterjedési gátakkal kell elválasztani. A tűzgátló szerkezetek és a tűzterjedési gátak együttesen garantálják, hogy a tűz egyik tűzszakaszról a másikra – az előírt időtartamon belül – ne terjedhessen át. A homlokzati tüzek esetében az egyik szintről a másik szintre történő tűzátterjedés a homlokzati nyílásások között valósul meg, tehát a nyílások közötti megfelelő távolság biztosításával lehet a megfelelő homlokzati tűzterjedési határértéket garantálni. Ha két tűzszakasz nyílásai között függőleges értelemben elegendő az 1,3 méteres távolság – függetlenül a tűzgátlófödém tűzállósági határértékétől –, akkor megállapítható, hogy a tűzátterjedésének időtartama – az 1,3 méteres távolságot alapul véve – elsősorban nem a nyílások távolságán, hanem a nyílások közötti szerkezet – tűzterjedési gát – tűzállósági határértékén múlik. Ezen analógia alapján a megfelelő homlokzati tűzterjedés elérése érdekében szintén ekkora méretet kell biztosítani a nyílászárók között, és a nyílások közötti falszerkezetnek kell tudnia az emeletközi födémekre előírt, vagy a 0,2 óra, vagy a 0,5 óra tűzállósági határértéket az 1.2.4. alapján. A létesítésre vonatkozó szabályok áttekintése alapján kimondható, hogy azok nem kellően alaposak, valamint nem elég pontosak. A hiányosságok kiküszöbölésére a tervezet szinten lévő új OTSZ kíván megfelelő megoldást adni. Csuba Bendegúz tű. alez. OKF Budapest. 2007 Ezt a hírt eddig 2134 látogató olvasta. Kapcsolódó képek:
|
