Híreink

Tűzoltók 40 órás munkaügyi perei a bíróságon

2007. április 10.

A tűzoltók munkaidejének eltérő értelmezéséből adódóan egyedi számítási móddal kalkulálva megindultak a tűzoltók munkaügyi perei. Az eddig ismertté vált számok alapján becslések szerint a perelt összeg elérheti a 8 – 10 milliárd forintot. A tűzoltóságok lehetséges ügyvédi költségeiről 40 millió feletti összértékről szólnak a becslések.


A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok váltásos szolgálati időrendben foglalkoztatott tagjai szolgálati idejük megállapításával kapcsolatban szolgálati panaszokat nyújtottak be az adott tűzoltóság parancsnokának. A panaszok elutasítása után a munkaügyi bírósághoz fordultak. A gyorsabban reagáló tűzoltóságok ügyeiben már az idén áprilisban kitűzték az első tárgyalás napját. Sok helyen azonban még nem született meg a szolgálati panaszt elbíráló döntés, néhány tűzoltóságon, pedig még a panaszokat sem adták be. Ezek a ritka kivételek - szakszervezeti információk szerint – gyorsan követik a többiek példáját. Óriási összegekről van szó! Az egyes tűzoltók követelése félmilliótól a 3,5 millió forintig terjed, de az összegek – a végig szolgálatban lévőknél - inkább a felső mező felé billennek. Vagyis a 2,9 – 3,5 millió forint körüli sávban mozognak.
Tovább bonyolítja a képet, hogy számos időközben nyugállományba vonult tűzoltó is beadta a keresetét, akik a perelt összeg megszerzésén túl a nyugellátásuk újraszámítására is gondolnak.

Pró és kontra

A tűzoltók érvelésének lényege, hogy az 1996. évi XLIII. törvény, a más néven csak Hszt-ként emlegetett hivatásos szolgálati törvény a heti munkaidőt - 2004. május 1-től - 40 órában állapította meg.
A háromváltásos szolgálati rendben dolgozó „vonulós” tűzoltóknál a 24 óra szolgálatteljesítési időt követően, 48 óra a pihenő idő. Ez pedig a gyakorlatban több mint 40 óra munkaidőt jelent, szemben a „hivatali” munkarendben dolgozók munkaidejétől.
Vagyis a 2004. május 01-jétől kezdődően teljesített 40 órán felüli szolgálat – szerintük - túlórának, túlszolgálatnak számít.
Ezt a többletmunkaidőt a munkáltató fizesse ki.
Mire alapoz ez az érvelés?
A Hszt. 84. §-a szabályozza a hivatásos állormányú tűzoltók szolgálatteljesítési idejét. 2004. május 01-jétől kezdődően a jogszabály a szolgálatteljesítési időt heti 40 órában rögzítette. Ugyanakkor 2006. január 01-jéig a készenléti szolgálatban dolgozók részére heti 54 órát, azt követően heti 48 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési időt állapított meg. Érvelésük szerint ehhez képest a Hszt. módosítása a szolgálatteljesítési idő csökkentésével kapcsolatban, egy 2008-ig terjedő fokozatosságot állapított meg. Eszerint a szolgálatteljesítési idő
a) 2006. évben éves átlagban heti 52 óra,
b) 2007. évben éves átlagban heti 50 óra,
c) 2008. évben éves átlagban heti 48 óra.
Vagyis csak 2008. évre éri el a Hszt.-ben maximált heti 48 órát.
Ehhez képest az Európai Uniós jogalkotás a munkavállalók számára kedvezőbb szabályozást alkalmaz a szolgálatteljesítési időre vonatkozóan.
E szerint a szolgálatteljesítési idő maximumát a 93/l04/Ek Irányelv és annak 6. cikkében foglalt rendelkezés szerint kell értelmezni. A rendelkezés értelmében a heti átlagos munkaidő a túlórát is beleértve ne haladja meg a 48 órát.
Vagyis a közösségi jog szerint a Hszt. által 2006. január 01-jéig előírt heti 54 óra szolgálatteljesítési idő - 2004. május 01-je hazánk EU-ba lépése óta - ellentétes az alkalmazható 48 órás maximummal.
Sőt a 48 órás heti szolgálatteljesítési időt sem lehet irányadónak tekinteni, mivel a 93/104/Ek Tanácsi Irányelv 6. cikke, heti 48 órás maximalizált munkaidőt, a túlórát is beleértve, tekinti irányadónak. Vagyis a követelés alapja nem a heti 48 órán felüli rész, hanem a heti 40 órát meghaladó idő.
A helyzetet bonyolítja, hogy míg a tűzoltókat egységesen egy ügyvédi iroda képviseli, a tűzoltóságok helyenként egyedi ügyvédi megbízásokkal próbálkoznak. A hírek szerint az OKF tervezi a perekbe való belépését.
A másik oldal érvelései között mindenképpen számítani lehet az Alkotmánybíróság 393/B/1994. határozatának érvrendszerére. Valamint arra, hogy az Európai Parlament és Tanács a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvének 27. cikke már hatályon kívül helyezett. Az Európai Uniós irányelvek hatályát illetően a Maastrichti szerződés 189. cikke rendelkezik, amely megállapítja, hogy: „ az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja"
E szerint a 2003/88/EK irányelv 2. fejezete 6. cikke az alábbiakat rögzíti:
„A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmével összhangban..
a) a heti munkaidő időtartamát törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések, kollektív szerződések vagy a szociális partnerek által megkötött megállapodások útján korlátozzák;
b) hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő, a túlórát is beleértve, ne haladja meg a 48 órát. "
Vagyis az Európai Uniós normák a tagállamok kötelezettségéve tették, hogy jogalkotásuk során a munkaidő szervezést az uniós elvárásokkal összehangolják.

Tehát a vita alapvetően az Európai irányelvek hatályának és közvetlen alkalmazhatóságának kérdéséről szól elsősorban. Másodsorban arról, hogy a hatályos magyar szabályozás ellentmondásban áll-e az uniós elvárásokkal. Harmadsorban pedig vitatják a túlszolgálat megsértésre vonatkozó állításokat.


Emlékeztetőül a Hszt jelenleg hatályos szövege a 2005. évi CLXXIX. tv. 22. § rendelkezésével került megállapításra. Eszerint:
„a Hszt. 84.§(2) bekezdésében meghatározott szolgálatteljesítési idő csökkentése 2008-ig fokozatosan történik, az alábbiak szerint:
a) 2006. évben éves átlagban heti 52 óra,
b) 2007. évben éves átlagban heti 50 óra,
c) 2008. évben éves átlagban heti 48 óra. "


Vissza

Ezt a hírt eddig 1103 látogató olvasta.