Sok jel mutat arra, hogy az évezred fordulóján az áruk nagy tömegének szállítása a szárazföldön a kötött pályáról (vasút) egyre nagyobb mennyiségben átkerül a közutakra. A szállítás eszköze a nagy teherautó vagy másképpen a kamion lett. Útjaink bővülése, korszerűsítése, átbocsátó képességének növekedése, a közlekedési kultúra fejlődése messze elmarad a száguldó kamionok számának növekedési ütemétől. Egyesek kiinduló állomása, mások célállomása hazánk, de szép számmal akadnak átmenő ún. tranzit szállítmányok is. Zala megye különösen nagy számban veszi ki részét a közúti szállítás adta hátrányokból. Szlovénia, Horvátország és ezzel együtt Dél-Európa felé az ország legforgalmasabb közúti kapuja. Naponta kamionok ezrei lépik át a határt, és veszik az irányt Ukrajna, Szlovákia, Törökország és a többi európai, vagy ázsiai nemzet irányába. A nem mindig kifogástalan műszaki állapotú járművek, az állandó sietség, a magukat ki nem pihenő gépkocsivezetők, de sok esetben a szállított veszélyes áru külön-külön is komoly baleseti forrás, de a kockázat megtöbbszöröződik, amikor az említett tényezők mind együtt vannak. Napjainkban Zala megyében szinte hetente történik egy, de inkább kettő olyan szintű közúti áruszállítás során bekövetkező baleset, amelynek felszámolása a tűzoltóság és sok esetben a katasztrófavédelem erőinek bevetését követeli, természetesen a stratégiai együttműködőkkel (rendőrség, mentők, vám- és pénzügyőrség) együtt.

 

            A Zala Megyei Védelmi Bizottság és a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közösen konferenciát szervezett az előzőekben vázolt problémák kezelésének és a prevenció esetleges megvalósításának témakörében. A konferenciára meghívást kaptak mindazok, akik tehetnek az előforduló balesetek számának csökkentéséért, illetve közreműködnek a bekövetkezett események felszámolásában: fuvarozók, szállíttatók, biztonsági tanácsadók, oktatók Nemzeti Közlekedési Hatóság, Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség, Tűzoltóság, Katasztrófavédelem.

 

            A konferenciát Pintér László úr, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg.

 

            Az első előadás során, mint megyei katasztrófavédelmi igazgató a közúti áruszállítás baleseteinek tűzoltósági és katasztrófavédelmi feladatait ismertettem, felhívva a konferencia hallgatóinak figyelmét arra, hogy mennyire bonyolult tevékenységet jelent egy-egy baleset következményeinek felszámolása. A bekövetkezett események egyik legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy olyan feladatra kell készülni, amelynek pontos körülményeit nem lehet előre ismerni. Vannak begyakorolható rutinfogások, de minden szállítási módszer, csomagolás, szállított anyag, bekövetkezett baleset körülményei mások, ezért nem lehet egyfajta, minden esetre használható felkészültséget elsajátítani. A bekövetkezett baleset felszámolásához elengedhetetlen a szükséges kárelhárító erők és eszközök megléte. Az erők közé tartozik: a helyszíni irányító, a veszélyhelyzeti felderítők, a beavatkozó állomány, de ide kell sorolni a bonyolult tevékenységet koordináló ügyeletet is, illetve a gazdálkodó szervektől igénybe vett szakértőket. Az eszközök tárháza széleskörű, azonban a tűzoltóság és katasztrófavédelem használatában csak egy részük található meg. A többit jól kimunkált szakmai együttműködés alapján veszik igénybe. Az esemény felszámolása során alapvető fontosságú a résztvevők minden szintű kommunikációja. Ennek kialakítása és begyakorlása elengedhetetlen feltétele a gyors és szakszerű munkavégzésnek. Ugyan mindenre ráhúzható egységes végrehajtási séma nincsen, de az elhárítás során vannak olyan állandó rutin tevékenységek, melyek minden esetben és mindig ugyanabban a sorrendben kell, hogy végrehajtásra kerüljenek. Pl. az életveszély megállapítása, az esetleges veszélyes anyag tulajdonságainak megállapítása.

A helyszíni irányító (kárhelyparancsnok) alapvető feladata a beavatkozók minden szintű biztonságának megteremtése. A védőeszközökkel és védőöltözetben elvégzett tevékenység egyes fogásait alaposan be kell gyakorolni. Nem szabad megfeledkezni a tevékenység során folyamatos felderítés végzéséről, hiszen egy baleset felszámolásánál a körülmények állandóan változnak.

 

            Az előadás minden területen rámutatott a közúti balesetek felszámolásának (főleg veszélyes anyagok jelenléte esetén) nehézségére, bonyolultságára, és a beavatkozó állományra minden pillanatban fennálló veszélyekre. Ezért fontos a konferencia összes résztvevőjének a balesetek megelőzéséért kifejtett adminisztratív, illetve műszaki területen elvégzett tevékenysége.

 

            A hatóságok részéről az előadók a prevenció legfontosabb területének az ellenőrzést tartották.

            A Nemzeti Közlekedési Hatóság részéről Pongrácz István úr, főosztályvezető-helyettes a szervezet ellenőrzési tevékenységét, illetve annak tapasztalatait ismertette. Bevezetőjében röviden bemutatta az újonnan alakult szervezetet. Ellenőrzéseiket telephelyeken, illetve a nagy forgalmat lebonyolító tranzit útvonalakon végzik. Kiemelt figyelmet fordítanak a veszélyes árut szállító közúti járművek folyamatos kontrollálására. Érdekes tapasztalat, hogy az észlelt szabálytalanságok mintegy 40 %-át külföldi honosságú járművek ellenőrzése során derítették fel. Átlagosan az ellenőrzött szállító egységek 8,8 %-a szabálytalan. A szabálytalanságok között kiemelkedő helyet foglal el a fuvarokmány nem megfelelő vezetése, illetve a tűzoltó készülékkel kapcsolatos hiányosságok. Az ellenőrzések során gondot jelent és a hatékonyságot befolyásolja az ellenőrzés helyének, idejének megválasztása és a forgalom nagysága. Közútjainkon a veszélyes árut szállító járművek ellenőrzésére kevés alkalmas helyszín található. Várhatóan megfelelő prevenciót jelent a közigazgatási eljárás keretében, az eddigiekhez képest szokatlanul magas összegű bírság. Az előadó meglátása szerint a közúti szállítás biztonsága növelésének főbb garanciái a következők: az érintett szakemberek rendszeres szakmai képzése, az ellenőrzések számának növelése, a megfelelő szankció rendszer alkalmazása.

 

            A konferencia témájához kapcsolódó, napjainkban különösen aktuális előadást tartott Pintér László r. alezredes, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság részéről, aki a közlekedésbiztonság helyzetének javítását célzó új intézkedések (objektív felelősség, zéró tolerancia, szigorított közúti közlekedési pontrendszer) bevezetésének tapasztalatait ismertette. Meglátása szerint ezen új rendelkezések minden területen, így a közúti áruszállítás során is hathatós prevenciót jelentenek, amely egyértelműen csökkenti a bekövetkezett balesetek számát. Ezen állítását az intézkedés bevezetése óta eltelt idő csökkenő tendenciájú baleseti statisztikájával igazolta.

 

            A rendőrség részéről Soós Szabolcs r. főhadnagy a Lenti Rendőrkapitányság Közlekedési Osztály vezetője a közúti áruszállítás során elforduló balesetekről és tanulságairól tartott előadást. Az előadók kiválasztását az a tény tette aktuálissá, hogy a Lenti Rendőrkapitányság területén (86-os sz. főút, 7538. sz. út) fordul elő Zala megyében az ún. kamion balesetek több mint 90 %-a. Előadásából kiemelendő fontos adat, hogy a megye határátkelőin a 2007-es évben mintegy 1,3 millió tehergépjármű lépte át az államhatárt. Sajnos egyes gépjárművek műszaki állapota, a gépkocsivezetők kötelező pihenésének elmaradása, a fent említett közutak állapota már önmagában is potenciális baleseti veszélyforrás. Nagy számban fordulnak elő súlyos balesetek, amelyek halálos, illetve súlyos sérüléssel járnak, illetve a felszámolás, helyszínelés idejére útzárat jelentenek. Gondot okoz az amúgy is nagy forgalom terelése a településeken keresztül, nem a kiemelkedő  forgalomra tervezett mellékutakon. A jövőben a közúti áruszállítás biztonságát is szolgálja a határ térségében felállításra kerülő közös osztrák-szlovén-magyar rendőrségi szolgálat.

 

            Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről Jakab Gábor tű. százados a katasztrófavédelmi szervek veszélyes áruszállítás ellenőrzésével kapcsolatos hatósági tapasztalatait ismertette. Röviden tájékoztatott a katasztrófavédelem ellenőrzésben betöltött helyéről és szerepéről. Az ellenőrzések során tapasztalt főbb szabálytalanságok megegyeznek a Nemzeti Közlekedési Hatóság által ismertetettekkel, így a legnagyobb számban a fuvarokmányok, illetve a tűzoltó készülékek szabálytalansága került rögzítésre. A katasztrófavédelem ellenőrei által végzett tevékenység problémáiról is tájékoztatott. A jövőben az ellenőrzési tevékenység során a következő területek problémáit kell kiküszöbölni: bizonyítékok rögzítése, jegyzőkönyv készítés, tényállás tisztázása, bírság megosztás, határozatok elkészítése, ADR normaszöveg használata, telephelyi ellenőrzés során a szankcionálás jogszabályi alapjainak megléte.

 

            A közúti áruszállítás ellenőrzése során a kialakult gyakorlat alapján a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság legfontosabb együttműködő partnere lett a Vám- és Pénzügyőrség. A konferencián a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáról Szunyogh Tibor pü. hadnagy a vám- és pénzügyőrség ellenőrzési tevékenységéről tartott előadást. Szervezetük az ellenőrzéseket közúton, határátkelő helyen és telephelyen egyaránt végzi. Az előadó kiemelte a katasztrófavédelem szerveivel történő minden szintű kiváló együttműködést. Elmondta, hogy ellenőrzésük, illetve a kialakított bírságolási rendszer megfelel az unió elvárásainak, mert arányos, diszkriminációtól mentes, hatékony és kellő visszatartó erőt jelent. Az unió elvárásainak való megfelelés alapvető fontosságú, mert az ellenőrzés és bírságolás következményei: tiltakozás a hazai és külföldi fuvarozók részéről, tiltakozás a külföldi diplomáciai testületek részéről, panaszok, jogorvoslatok, közigazgatási bírságolási ügyekre specializálódott egyes ügyvédi irodák tevékenysége, csak így szoríthatók vissza jogszerűen. Az ellenőrzés során jelentkező legnagyobb számú hiányosság a többi hatóság által tapasztaltakkal megegyezik, így a fuvarokmány helytelen kitöltése, illetve a tűzoltó készülék problémái járnak az élen.

 

            A konferencia következő részében hozzászólásokra és vitára volt lehetőség. A megjelent fuvarozók, szállíttatók, biztonsági tanácsadók és oktatók elmondták, hogy alapvetően fontosnak és jónak tartják a hatóságok megelőzés érdekében tett intézkedéseit. Kérik, hogy az ellenőrzés mindenütt egységes módon kerüljön végrehajtásra, ugyanazokat a műszaki és adminisztratív előírásokat követeljék meg. Jónak tartják a hatósággal való konzultáció lehetőségét. Ugyanakkor felhívták a figyelmet sok esetben a gépjárművezető „kiszolgáltatott” helyzetére. Hangsúlyozták, hogy a feladó felelősségét fokozottan vizsgálja a hatóság. Szerintük kialakult egy szállító – feladó – gépkocsivezető háromszög, amely sok esetben markáns érdekellentéteket indukál. Az ellenőrzés során a hatóság a közúton mindig a gépkocsivezetővel találkozik, és ilyenkor az ellenőr hajlamos a feltárt hiányosságokat a gépkocsivezető mulasztásaként felróni.

 

            A konferencia végén újólag megfogalmazásra került a cél: a balesetek számának csökkentése. A hatóságok által megvalósított legfontosabb prevenciós tevékenység, az ellenőrzés soha nem az ember ellen, hanem a jelenség és a jogsértés megszüntetése érdekében kerül végrehajtásra. Ezen tevékenységnek fontos része az utolérhető személyi felelősség megállapítása. Hasznos volt egymással leültetni egy megbeszélés erejéig a fuvarozókat, a szállíttatókat, a gépjárművezetők oktatóit, a tanácsadókat és a hatóságokat. A konferencia mindenki számára figyelemfelkeltő, gondolatébresztő volt, megmutatva mindazokat a lehetőségeket, ahol együtt, illetve a résztvevők külön-külön tehetnek a balesetek megelőzése érdekében.

 

 

                                                                                              Wéber Antal tű. alezredes

                                                                                                          igazgató