Egészségügyi kockázatok minimalizálása – Új szemléletmód2022. június 14. 07:20   A tűzoltókat érő egyik egészségügyi kockázat a kontamináció, ezért kell megállapítani azok forrásait. Ha már bekövetkezett a szennyezés, akkor számba kell vennünk a szennyezett személyi védőfelszerelés kezelési módozatait. Mit tehetünk? Hogyan segít ebben a Skelleftea-módszer?
 
 Régi beidegződések 
Az egyesült államokbeli NFPA (Nemzeti Tűzvédelmi Szövetség) saját, témába vágó háttéranyagának bevezetőjében ír arról, milyen károsak a tűzoltóságon belüli régi beidegződések, a társadalmilag a tűzoltókról kialakult (hamis) képek. A tűzoltók között nagyon sokáig az számított elfogadottnak („férfiasnak”), ha szennyezett védőfelszerelésben, igen gyakran légzőkészülék nélkül dolgoztak a káreset helyszínén. Mindez persze az a fajta erőt mutató hozzáállás, amelynek birtokában egy legyintéssel intézzük el a sérüléseinket („csak egy karcolás”), attól tartva, hogy gyengének, gyávának tűnünk egyébként. Ezek a beidegződések, dogmává szilárdult szokások pedig a tűzoltók körében kialakult rákos megbetegedésekhez vezettek, amelyek miatt komolyan át kell gondolnunk a szokásainkat. 
  
Mit tehetünk?  
A szomorú igazság az, hogy még semmit nem tudunk biztosan. Nincsenek konkrét adatok azt illetően, melyek azok a karcinogének, amelyek leginkább felelőssé tehetőek a megbetegedésekért. És még igen messze vagyunk az eredményektől. Csak érzékeltetésképpen: az Egyesült Államokban 2016-ban, hat egyetem és hat tűzoltó-parancsnokság részvételével indult egy kohorszvizsgálat ebben a témában. Ezen belül majd két-három évtizeden át gyűjteni fogják az adatokat, megfigyeléseket 
Mi az a kohorszvizsgálat? Jogos kérdés! Olyan megfigyeléses tanulmány, melynek során egy vizsgált csoport (az ún. kohorsz) és egy kontrollcsoport eredményeit időben előrefelé vizsgálják a feltett kérdések mentén. A módszer hátránya, hogy a tanulmány éveken vagy akár évtizedeken keresztül is elhúzódhat. 
 Kattintson a képre a nagyobb méretért! 
  
Mit tehetünk tehát?  
A legjobb biztosra menni. Azt tudjuk, hogy a füstben a leggyakoribb gázok 
	- a szén-monoxid (CO),
 
	- a hidrogén-klorid (sósav, HCl),
 
	- a hidrogén-cianid (kéksav, HCN),
 
	- a részlegesen oxidált termékek, pl. aldehidek, formaldehid (HCHO).
 
	- + ammónia (NH3), kén-oxidok (SOx), nitrogén-oxidok (NOx), foszgén (COCl2), PAK (policiklikus aromás szénhidrogének), dioxinok és furánok.
 
 
Ezek mérgezők, némelyike rákkeltő, bár azt még nem tudjuk, hogy milyen mértékben. Ezért a minimális odafigyelés már nem elég! Rendszerszintű gondoskodásra van szükség ahhoz, hogy minimalizálható legyenek a potenciális kockázatok. 
  
  
 Vissza 
Ezt a hírt eddig 2200 látogató olvasta.              |