A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbá: Ttv.) 13. § (1) bekezdése értelmében forgalomba hozni, beépíteni csak megfelelőségi igazolással rendelkező építési terméket lehet.

 

A megfelelőségi igazolás az építési termékre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció előírásainak való megfelelést hivatott bizonyítani. Ezen igazolás hiányában forgalomba hozni, beépíteni építési terméket nem szabad.

Az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2004. évi XIV. törvény rendelkezéseivel egyezően az idézett előírás rögzíti az Európai Unió tagállamaiban, illetve Törökországban előállított árukkal kapcsolatos azon szabályokat, amelyek biztosítják az áruk szabad áramlásának elve mellett a kényszerítő követelmény (az építési termék tűzvédelmi megfelelőségének igazolása) alkalmazásával a megfelelő védelmet.

 

A Ttv. hivatkozott előírása nem tér ki az építési termék gyártása, forgalomba hozatala és a beépítése közötti időszakra vonatkozó eljárásokra, így az épület tervezésének, építési engedélyezési eljárások időszakában figyelembe vett épületszerkezetek, anyagok alkalmazására.

 

A Ttv. 13/A. §-a és a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szerv kijelöléséről szóló 139/2007. (VI. 18.) Korm. rendelet 1. §-a alapján az építési termék tűzvédelmi megfelelősége tekintetében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mint piacfelügyeleti hatóság jár el. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 139/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megelőzési és Piacfelügyeleti Főosztály (továbbá: OKF) – mint piacfelügyeleti hatóság – ellenőrzi a forgalomba vagy beépítésre kerülő építési termék tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelőségét.

Amennyiben a forgalmazás során, vagy a beépítés (használatbavételi eljárás) alkalmával a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az adott építési termék nem rendelkezik megfelelőségi igazolással, úgy a termék forgalomba hozatalát megtilthatja, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.

 

Az OKF évenként tervszerűen végzi a piacfelügyeleti ellenőrzéseit, melyek során az építési termékre  vonatkozóan a forgalmazás tűzvédelmi követelményeinek betartását vizsgálja.

 

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság, mint első fokú tűzvédelmi hatóság ellenőrzést tart.

Tekintettel arra, hogy az építési termék forgalmazásának vizsgálata nem tartozik a hivatásos önkormányzati tűzoltóság hatáskörébe és az építés engedélyezési eljárás során a szakhatósági állásfoglalás kialakításakor nem vizsgálhatja a tervezett épületszerkezet tűzvédelmi megfelelőség igazolását, így a beépítést követően vizsgálódhat az építési termék tűzvédelmi megfelelésére vonatkozóan.

Az építési termékek beépítéséről elsősorban a hivatásos önkormányzati tűzoltóság szerez tudomást az építés időszakában tartott ellenőrzés, használatbavételi eljárás, vagy tűzvizsgálat során. Ha azt tapasztalja a tűzoltóság, hogy  olyan építési terméket alkalmaztak, építettek be, amelynek a tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelést nem igazolták, vagy veszélyezteti a tűzbiztonságot piacfelügyeleti eljárást kell kezdeményeznie az OKF irányába.

 

A tűzoltóság bejelentésére – az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján – az OKF ellenőrzi, hogy megfelelőség tanúsítási kötelezettség alá eső építési termék a forgalomba hozatala során, továbbá a még használatba nem vett épületbe épített termék rendelkezik-e hatósági engedéllyel vagy jogszabály alapján kijelölt vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által kiadott tanúsítvánnyal, szakvéleménnyel, illetve a gyártó által kiadott megfelelőségi nyilatkozattal. Továbbá az építési termék megfelel-e a hatósági engedélyben, tanúsítványban, szakvéleményben vagy a megfelelőségi nyilatkozatban foglaltaknak.

 

Ha az OKF a piacfelügyeleti ellenőrzése során megállapítja, hogy az építési termék nem felel meg a tűzvédelmi biztonságossági követelményeknek, úgy jogosult

-        az építési termék használatából származó veszélyre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését előírni,

-        széles körű tájékoztatást elrendelni úgy, hogy az építési termék használatából származó veszélyről időben és megfelelő módon – szükség esetén a rádió és a televízió műsorszolgáltatásában vagy sajtótermékben – a fogyasztók értesüljenek,

-        az építési termék forgalomba hozatalát, illetve reklámozását korlátozni vagy megtiltani, és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket bevezetni,

-        a már forgalomba hozott építési termék forgalomból való kivonását és az erről való tájékoztatást elrendelni,

-        elrendelni az építési termék visszahívását, vagy – ha ez indokolt – a gyártókkal és a forgalmazókkal együttműködve megszervezni az építési termék fogyasztóktól történő visszahívását és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő megsemmisítését, valamint

ellenőrizni ezek végrehajtását.

Az építési termék visszahívása csak végső esetben történhet, amennyiben a fennálló veszélyek elhárítására más intézkedések nem elégségesek, továbbá olyan esetben, amikor azt a gyártók és a forgalmazók szükségesnek tartják, vagy azt az OKF rendeli el.

 

Abban az esetben, ha a megfelelőség igazolás nélküli építési termék(ek)ből megépített épületet tűzvédelmi szakhatósági hozzájárulással használatba vették, a termék visszahívása csak az illetékes tűzoltóság kártérítési felelősége mellett lehetséges.

 

 

Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.)
BM-GKM-KvVM együttes rendelet 9. §-a meghatározza, hogy  a termék gyártójának, forgalomba hozójának feladata a termékre előírt megfelelőség igazolási eljárás lefolytatása, valamint az eljárás eredményeként kiállított megfelelőség igazolásnak (megfelelőségi tanúsítvány vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozat) a termékhez való csatolása.

Továbbá a megfelelőség igazolás másolatát a termék gyártója, forgalomba hozója köteles a felhasználónak (aki a terméket betervezi, beszerzi, beépíti, illetve felhasználja) és az ellenőrzésre jogosult szervezeteknek átadni.

 

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet 5. rész  (továbbá: OTSZ.) I/3. fejezet 6. pontja meghatározza, hogy „az épületszerkezetek tűzállósági teljesítményét szabványos laboratóriumi vizsgálatokkal, vagy a méretezési műszaki specifikációban (Eurocode szabványsorozatban) található számítási módszerek alkalmazásával kell meghatározni.

Megjegyzés: a termékek forgalmazásához kibocsátott engedélyek (építőipari műszaki engedély – ÉME,  európai műszaki engedély ETA), valamint az ÉMI által kibocsátott igazolás (tűzvédelmi megfelelőségi igazolás – TMI) a tűzvédelmi osztályt, valamint tűzállósági teljesítmény-jellemzőket tartalmazzák.”

A nemzeti jogszabályi előírásokon felül az európai bizottság határozatai is tartalmaznak kötelezően alkalmazandó, építési termékek tűzvédelmi paraméterit, pl. a gipszkarton termékek tűzzel szembeni viselkedés szerinti osztályait a 2003/593/EK számú határozatban  előírták, hogy a gipszmag A1 osztályba, a gipszburkolat kasírozott papír tömege szerint változó, vagy A2-s1,d0 vagy B-s1,d0 osztályba tartozik.

 

Összegezve az építési termékek forgalmazásához szükséges megfelelőségi igazolások másolatát – kérésre – termék gyártója, forgalomba hozója a tervezőnek, a vásárlónak, valamint felhasználónak köteles átadni.

A megfelelőség igazolás módozatai nem minden esetben nyújtanak az építési termékek tűzvédelmi teljesítményéről kellő információt. Ha a megfelelőség igazolása sem és az EK határozatban sem rendelkeznek az adott építési termék tűzvédelmi osztályáról, valamint tűzállósági teljesítmény-jellemzőiről, ekkor indokolt az ÉMI által kibocsátott tűzvédelmi megfelelőségi igazolás beszerzése.

 

A tűzvédelmi jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok az épület tűzbiztonságára vonatkozó követelményeket határozott meg, melyeket a tervezőnek meg kellett tartania. A szabványok kötelező alkalmazásának megszűnésével az építmények tűzvédelmét meghatározó nemzeti szabvány tartalma átültetésre került a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 5. mellékletébe. Jelen esetben a több évtizedes követelmények helyébe léptették az OTSZ előírásait.

 

Az OTSZ I/1 fejezet 2. pont tervezési alapelveiben kimondja, hogy a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti. A felelős tervezőnek előírja, hogy ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe.

 

Korábbi években a tűzvédelmi hatóságok azt tapasztalták, hogy az építésztervezők csak kis számban vontak be a tervezésbe olyan személyt, aki kellő tűzvédelmi ismeretekkel bírt.

A szükséges tűzvédelmi ismeret hiánya egyrészt azt eredményezte, hogy az előírt konzultációkon a tervező a hivatal előadójával terveztette meg az épület tűzbiztonságát, másrészt olyan tervet készített, mellyel nem teremtette meg az épület minimális tűzbiztonságát sem. Mindkét esetben a tervező indokolatlanul lekötötte a hatóság ügyintézési idejét. Az újonnan bevezetett előírás következtében a jelentősebb épületek tervezési folyamatába olyan személynek is részt kell vennie, aki ismeri és alkalmazni tudja a tűzvédelmi követelményeket, továbbá a tervezési-, eltérési engedélyezési eljárásban stb. képviseli a tűzbiztonságot. Nem utolsó szempont, hogy a tűzvédelmi hatósággal egy nyelven beszél, melyet a megrendelői felé tolmácsol.

 

Az MSZ 595-ös szabvány sorozat, továbbá a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 5. számú melléklete a követelmények mellett függelékben, táblázatban jelentős számú építési termék által teljesített tűzvédelmi paramétereket rögzítette. Az ismertetett termékek éghetőségi, tűzállósági határértékei birtokában a kiválasztott anyagból, szerkezetből az épület tervezhető, a terv ellenőrizhető volt.

 

Az építési anyagok, termékek tűzvédelmi vizsgálati és követelmény rendszere megváltoztak. A korábban bevizsgált termékek megfelelőség igazolása nem alkalmas az új követelménynek való tűzvédelmi megfelelés igazolására. A piacon lévő építési termékeket tömegesen kell az új követelmények teljesítésének igazolása szempontjából (ismételten) minősíteni. A jogszabály megjelenése és hatályba lépése közötti 90 nap nem volt elegendő, hogy a gyártók, forgalmazók az új minősítést megrendeljék, továbbá a kijelölt szervezet a minősítések tömeges igényeit teljesítse.

 

Az OTSZ hatályba lépésének kezdetén a jogalkotó nehéz helyzetbe hozta a tűzvédelmi szakértőket. Részeseivé váltak a szakértők az épület terveinek kidolgozásában, habár ez nem tartozik a szakértői tevékenység körébe. A jogalkotó a szakértőkre bízta a jelentősebb építés tűzvédelmi biztonság megvalósulását, azonban a tűzvédelmi megfelelés hiányában, mint szakértő nem tud megoldást adni. A gondos szakértő egy adott épület tervezési feladatánál szembesül azzal, hogy nincs vagy csak kevés, azaz építési termék, amely az új tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségi igazolással rendelkezik. A hazai forgalomban kellő számú építési termék beépíthetősége hiányában nem lehet választékosan a megbízó, beruházó igényeinek is megfelelni.

 

Manapság a műszaki területre az a jellemző, hogy a jogszabályok az elérni kívánt minimális biztonságot nyújtó elvárásokat fogalmazza meg, mellyel szemben a tervező – ha tudja igazolni az azonos biztonság – eltérhet, más megoldást alkalmazhat. Az OTSZ ezt a szemléletet nem követi, nem biztosít a tervezőknek tágabban korlátozott szabadságot. Az építési tűzvédelmi szabályok részletesebbé váltak és ezek alkalmazásától csak az OKF engedélyével szabad eltérni.

 

 

Elvárható a hivatásos önkormányzati tűzoltóság az építési termékek alkalmazása tekintetében, hogy az eljárásain tapasztalt tűzvédelmi megfelelőség igazolás hiányakor – túl azon, hogy pl. a használatbavételi engedély megadásához nem járul hozzá – haladéktalanul kezdeményezzen piacfelügyeleti eljárást. Az építési engedélyezési eljárásban a kérelmező figyelmét felhívja arra, hogy a tervezett építési termékek tűzvédelmi megfelelőség igazolását a használatba vételi eljáráson vizsgálni fogja.

 

A tűzvédelmi megfelelőség igazolás hiányának kiküszöbölése érdekében az OKF, hatáskörét gyakorolva eléri, hogy legalább ötévente az építési terméket forgalmazó szervezetek mindegyikénél piacfelügyeleti ellenőrzést tart. (Szerzői megjegyzés: Az eljárás alá vont több szervezetnél tapasztaltam, hogy nagyobb gondot fordít a jogszabály betartására miután szembesült a mulasztásával és ennek következtében alkalmazandó szankció lehetőségéről.)

 

A tűzvédelmi szakértők továbbra is az építési termék forgalmazóitól kérjék meg a tűzvédelmi megfelelőség igazolását, ha az a termékről valamely nyilvános honlapon nem szerepel. Ha a forgalmazó nem adja át a szükséges igazolás másolatát, vagy a honlapján nem teszi elérhetővé, úgy azt az építési terméket tűzvédelmi megfelelőségi igazolás nélkülinek kell tekinteni, amelyet nem javasolt betervezni. Megfelelőségi igazolás nélküli építési terméket beépíteni jogsértő.

 

Az MSZ 595-ös szabvány sorozatban mellékletében, táblázataiban ismertetett építési termék teljesített tűzvédelmi paramétereinek összegyűjtése nem ment egyik napról a másikra. Hasonló táblázatok készítéséhez a tűzvédelem területén dolgozók összefogása szükséges, melynek eredményeként az építmény tűzbiztonsági tervezési és annak ellenőrzési folyamata megkönnyíthető. Úgy látom, hogy a tűzvédelmi hatóságoknak és a tervezésben közreműködő szakértőknek az építési termékek igazolt teljesítményét (tűzvédelmi osztályait, -jellemzőit tartalmazó) közös adatbankot kell létre hozniuk, melyhez az építési terméket forgalmazók is csatlakozhatnak és bővíthetik a termékeik tulajdonságaival.

Az építési termék forgalmazóit meg kell győzni, hogy a piacon csak úgy tudnak eredményt elérni, ha a termékük tűzvédelmi teljesítményük legalább a tervezők számára elérhető lesz.

 

2008. július 2.