A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2026. III. NEGYEDÉVBEN KÖZZÉTETT FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK

*MSZ EN 12845:2015+A2:2026 Beépített tűzoltó berendezések. Automatikus sprinklerberendezések. Tervezés, kivitelezés és karbantartás (SzK: 07.)

*MSZ ISO 21927-9:2026 Füst- és hőszabályozó rendszerek. 9. rész: A szabályozóberendezés műszaki előírásai (SzK: 07.)

MSZ EN ISO 11925-2:2026 Tűzzel szembeni viselkedési vizsgálatok. Építési termékek gyúlékonysága közvetlen lánghatásra. 2. rész: Vizsgálat „egyetlen láng” gyújtóforrással (MSZ EN ISO 11925-2:2020 helyett; SzK: 07.)

*MSZ EN ISO 22322:2026 Társadalmi biztonság és rugalmasság. Vészhelyzet- kezelés. Útmutató a nyilvános figyelmeztetéshez (SzK: 08.)

MSZ 14800-6:2026 Tűzállósági vizsgálatok. 6. rész: Nyílásos homlokzati térelhatároló tűzterjedési vizsgálata (MSZ 14800-6:2020 helyett; SzK: 08.)

*MSZ EN IEC 60079-15:2019/A11:2026 Robbanóképes közegek. 15. rész: Gyártmányok védelme „n” típusú védelemmel (MSZ EN IEC 60079-15:2019 módosítása; SzK: 08.)

*MSZ EN 1994-1-2:2026 Eurocode 4: Együtt dolgozó, acél-beton öszvérszerkezetek tervezése. 1-2. rész: Szerkezetek tervezése tűzhatásra MSZ EN 1994-1-2:2013 és az MSZ EN 1994-1-2:2005/A1:2014 helyett, melyek azonban 2028.03.31-ig még érvényesek; SzK: 08.)

MSZ EN 17931:2026 Gázhegesztő eszközök. Kézi gáztechnikai berendezések hegesztéshez, hevítéshez és vágáshoz. Időszakos felülvizsgálat (SzK: 08.)

*MSZ EN 13381-11:2026 Szerkezeti elemek tűzállóságához való hozzájárulás meghatározásának vizsgálati módszerei. 11. rész: Reaktív tűzvédelemmel ellátott tömör acélrudak tűzállósági vizsgálata húzási mechanikai terhelés mellett (SzK: 09.)

*MSZ EN ISO 8100-1:2026 Személy- és teherszállításra használt felvonók. 1. rész: Személy- és személy teher felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai (ISO 8100-1:2026, tartalmazza a 2026. májusi helyesbített változatot; SzK: 09.)

*MSZ EN 16282-7:2026 Nagykonyhai Nagykonyhák 19. rész: berendezések. szellőztetésének alkatrészei. 7. rész: Rögzített tűzoltó rendszerek telepítése és használata MSZ EN 16282-7:2017+A1:2021 helyett; SzK: 09.)

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2026 III. NEGYEDÉVBEN MEGHIRDETETT FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ MAGYAR NYELVEN  MEGJELENT SZABVÁNYOK

MSZ EN 2:1992/A1:2005 A tüzek osztályozása (SzK: 07.)

MSZ EN 12094-7:2000/A1:2005 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. 7. rész: A CO2- berendezések fúvókáinak követelményei és vizsgálati módszerei (SzK: 07.)

MSZ EN ISO 11925-2:2026 Tűzzel szembeni viselkedési vizsgálatok. Építési termékek gyúlékonysága közvetlen lánghatásra. 2. rész: Vizsgálat „egyetlen láng” gyújtóforrással (SzK: 07.)

MSZ 14800-6:2026 Tűzállósági vizsgálatok. 6. rész: Nyílásos homlokzati térelhatároló tűzterjedési vizsgálata (SzK: 08.)

MSZ EN 17931:2026 Gázhegesztő eszközök. Kézi gáztechnikai berendezések hegesztéshez, hevítéshez és vágáshoz. Időszakos felülvizsgálat (SzK: 08.)

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2026 III. NEGYEDÉVBEN KÖZZÉTETT FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK MÓDOSÍTÁSA, HELYESBÍTÉSE

*Angol nyelven jelentek meg.

Lezárva: 2026. szeptember 30.

Összeállította: Vágvölgyi László

Tűzzel szembeni teljesítmény

Az MSZ EN ISO 11925-2:2026 szabvány egy vizsgálati módszert mutat be, amely függőleges irányú vizsgálati próbatesteket közvetlenül érintő, nulla átadott sugárzási teljesítményű „kis láng” hatása mellett határozza meg a termékek gyúlékonyságát.

Ezt a tűzhatással való vizsgálati módszert a termékek tűzzel szembeni teljesítményének meghatározására dolgozták ki. Bár a módszer célja a gyúlékonyság értékelése, ezt ténylegesen a láng – a próbatest függőleges felületén történő – felfelé terjedésének mérésével lehet meghatározni a próbatest felületén vagy élén, 15 vagy 30 másodpercig egy kis méretű lángot alkalmazva. A leeső lángoló cseppek/részecskék keletkezésének meghatározása a próbatest alá helyezett szűrőpapír meggyulladásától vagy meg nem gyulladásától függ.

Mi, hol olvasható?

• A vizsgálati módszer precizitására vonatkozó információk a tájékoztató A mellékletben,
• a végfelhasználásuk szerint lényegében nem sík felületű termékek vizsgálatára vonatkozó információk az előíró B mellékletben,
• a végfelhasználásuk szerint perforált termékek vizsgálatára vonatkozó információk pedig az előíró C mellékletben találhatók.

MSZT 2026. 07, 

Bernáth Csaba és Zajdon Anna

Épülethomlokzati tűzterjedés – korszerűsített MSZ 14800-6

2026. augusztus 1-jén megjelent a korszerűsített MSZ 14800-6:2026 Tűzállósági vizsgálatok. 6. rész: Nyílásos homlokzati térelhatároló szerkezetek tűzterjedési vizsgálata szabvány, új címmel és alaposan átdolgozott műszaki tartalommal. A változásokkal a szabvány reflektál a termékek/szerkezetek forgalmazására és beépítésére vonatkozó egyre komolyabb követelményekre és elvárásokra.

A szabvány az A1 Hőszigetelőanyag-Gyártók Egyesülete, valamint a Burning Mustang Kft., a Rockwool Hungary Kft. és a Saint-Gobain Hungary Kft. támogatásával jelenhetett meg.

A szabvány szövegét az MSZT/MB 110 Építmények tűzvédelme és tűzállósági vizsgálatok műszaki bizottság dolgozta ki, amely munkában a következő szakértők vettek részt: Dr. Bánky Tamás (Gépipari Tudományos Egyesület), Jankus Bence (Burning Mustang Kft.), Lestyán Mária (A1 Hőszigetelőanyag-Gyártók Egyesülete, Rockwool Hungary Kft.), Tóth Péter, Pandula András József és Rakotoarinivo Krisztián (Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, KTI), Kovács Attila (Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség, MEPS), valamint Polgár Zsolt (AUSTROTHERM Hőszigetelőanyag Gyártó Kft.).

Az MSZT köszöni a szabvány kidolgozása során végzett munkát, valamint Jankus Bence és Lestyán Mária számára a kiinduló munkaanyag elkészítését.

A homlokzati tűzterjedés értékelése már régóta alapvető szerepet tölt be a tűzvédelem területén. Ezzel az azonosító számmal ugyanis 1980 óta létezik szabvány (MSZ 14800-6:1980 Tűzállósági vizsgálatok. Tűzterjedés vizsgálata épülethomlokzaton), amely azonban szintén nem előzmény nélküli, az 1974-ben kiadott ágazati szabvány utódja (MSZ-04-103:1974 Tűzterjedés vizsgálata épülethomlokzatokon). Így elmondható, hogy az MSZ 14800-6:2026 több, mint ötven éve létező és aktívan alkalmazott vizsgálati módszert ír le.

A tűzterjedés vizsgálati módszerének leírása az újabb és újabb szabványok érkezésével egyre részletesebb lett, különösen a vizsgálati tűzkitét és a teljesítménykritériumok viszonylatában, azonban a vizsgálati alapelvek nagymértékben változatlanok maradtak. Ugyanez igaz a mostani korszerűsítésre is. A változások érintették a vizsgálat elvégzésére vonatkozó követelményeket is, de a legfontosabb változások a vizsgálati modell kialakítása, a dokumentáció és az eredmények értékelése témakörében történtek, valamint szerepel pár új fogalommeghatározás is.

A vizsgálati eljárásokra ezentúl jelöléssel is lehet hivatkozni, valamint ketté lett bontva a homlokzati bevonatok, burkolatok és összetett külső hőszigetelő rendszerek (THR) vizsgálatára vonatkozó módszer

A szabvány a következő vizsgálati módszereket ismerteti:

• R1 módszer: Homlokzati bevonatok, burkolatok vagy összetett külső hőszigetelő rendszerek vizsgálata nem éghető fogadószerkezeten;
• R2 módszer: Homlokzati bevonatok, burkolatok vagy összetett külső hőszigetelő rendszerek vizsgálata éghető fogadószerkezeten;
• S módszer: Sajátos nyílásos homlokzatok vizsgálata;
• E módszer: Egyedi szerkezetek vizsgálata.

Egyértelműen külön lettek választva a vizsgálati módszertől független modellépítményre (vizsgálóberendezésre), valamint az adott szerkezet beépítésével létrejövő, annak jellemzőitől függő vizsgálati modellre vonatkozó előírások. Előbbi tekintetében újdonság, hogy a szabvány megadja a szellőzőnyílások teljes területének pontos méreteit.

A vizsgálati modell esetén pontosabb előírások szerepelnek a szárnyfallal való vizsgálat esetére, valamint a szabvány részletesen leírja, hogy hogyan kell a vizsgálati modellbe beépíteni a különböző szerkezeti elemeket ahhoz, hogy azok eredményei megfelelően értékelhetők lehessenek. A szabvány a következő részletkialakítások tekintetében ad meg iránymutatást, azonban az ezekre vonatkozó elhelyezési elvek más szerkezeti elemek (pl. az éghető hőszigetelésben vezetett villámvédelmi berendezések) esetén is érvényesek lehetnek: homlokzati árnyékolószerkezetek; a homlokzati falat vagy a homlokzati rendszer külső felületét áttörő gépészeti és/vagy villamos szerelvények vagy egyéb szerkezetek; az átszellőztetett légrések lezárására szolgáló, reaktív elven működő termékek.

A szabvány megadja, hogy a vizsgálati modell felépítéséhez és a későbbi dokumentációhoz milyen kötelező tartalmú tervdokumentáció (a vizsgálati modell terve) szükséges, beleértve a homlokzati nézetrajz(ok)ra, a függőleges metszet(ek)re és csomóponti rajzokra vonatkozó követelményeket. Egyértelműen megadja, hogy azt a megbízónak kell elkészítenie a vizsgálólaboratórium befogadási kontrollja mellett. A tájékoztató A melléklet mintát ad a vizsgálati modell tervének elkészítéséhez.

A hőelemek száma, elhelyezése, elrendezése és rögzítése, továbbá a vizsgálati eljárás végrehajtása témakörében apróbb pontosításokat tartalmaz a szabvány (a hőelemek típusának pontos megadása, a hőmérsékleti és szélsebesség-tartomány aktualizálása, szegezéssel kialakított famáglya lehetősége). Több új tétel is megjelent a vizsgálati jegyzőkönyv kötelező tartalmára vonatkozóan, elsődlegesen a vizsgálati modell kialakításának változásaival kapcsolatban (fogadószerkezet, szárnyfal, részletkialakítások). Meg kell továbbá adni a vizsgált homlokzati szerkezetnek a fogadószerkezethez való rögzítésére használt rögzítőelemek típusát és műszaki kialakítását.

A vizsgálati eredmények későbbi egyértelmű alkalmazhatósága érdekében a szabvány – az európai vizsgálati szabványok mintájára – kiegészült egy teljesen új, A vizsgálati eredmények közvetlen alkalmazásának feltételei című fejezettel, amely megadja, hogy a valós, beépített szerkezet esetén milyen változások végezhetők el a vizsgálati konfigurációhoz képest. E fejezet segít abban, hogy a vizsgálat során olyan modell jöhessen létre, amely a gyakorlatban a legszélesebb alkalmazási lehetőséget biztosítja. A szabvány a következő szempontok tekintetében ad meg közvetlen alkalmazási feltételeket:

• geometria: a homlokzati felület szelességének és magasságának növelése vagy csökkentése, a homlokzati sík megdöntése, valamint a pozitív és negatív falsarkok hatása;
• a fogadószerkezet hatása: éghető és nem éghető fogadószerkezetekkel végzett vizsgálatok érvényessége;
• a tűztéri helyiség homlokzati ablaka: az elhelyezési pozíció hatása;
• a rögzítőelem kihúzási ellenállása és mérete;
• részletkialakítások, beleértve a homlokzati árnyékolószerkezetek, a homlokzati falat vagy a homlokzati rendszer külső felületét áttörő gépészeti és/vagy villamos szerelvények vagy egyéb szerkezetek, az átszellőztetett légrések lezárására szolgáló, reaktív elven működő termékek pontos elhelyezésének hatását.

A változásokkal sikerült kibővíteni a szabvány műszaki tartalmát, reflektálva a korszerű igényekre, ugyanakkor a vizsgálat alapelvei nem változtak. Remélhetőleg hosszú ideig aktuális marad és továbbra is megfelelő mértékben szolgálja a tűzvédelmi igényeket.

Bernáth Csaba

MSZT 2026. augusztus

Az acélszerkezetek kivételével teljes a második generációs Eurocode-szabványok listája

Újabb második generációs Eurocode-szabványok váltak elérhetővé: az MSZT 2026. augusztus 1-jén nemzeti szabványként közzétett 17 új Eurocode-szabványt, így az acélszerkezetek tervezéséhez kapcsolódó pár kiegészítő szabványt leszámítva teljes az egész szabványcsalád.

Augusztus 1-jén a következő 17 szabvány jelent meg:

Az első generációs Eurocode-szabványokat az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) 2002 és 2007 között adta ki, 2011. januári bevezetési határidővel. Az 58 részből álló (a módosításokat nem számítva), mintegy 5000 oldal terjedelmű szabványcsalád adja meg Európa-szerte a tartószerkezeti tervezések alapját. A szabványcsalád azonban a tervezőkön túl az építésgazdaság minden szereplője számára fontos, beleértve a felügyeleti, a hatósági és az ellenőrző szervezeteket is. A Magyar Szabványügyi Testület 44 szabvány magyar nyelvű változatát is kiadta az egységes értelmezés, a széles körű alkalmazás és ezzel a magyar építésgazdaság európai/nemzetközi versenyképességének támogatása érdekében.

Az első generációs Eurocode-szabványok kidolgozása óta végbement műszaki fejlődés és jogszabályi változások, valamint a szabványok gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai miatt szükségessé vált azok korszerűsítése. Ennek eredményeként a CEN elindította a második generációs Eurocode-szabványok kidolgozási folyamatát, amelynek eredményeként 2027 októberéig mindegyik Eurocode-szabvány megújul, ugyanakkor az első generációs Eurocode-szabványok 2028 áprilisáig érvényben maradnak. A két generáció együttélésére vonatkozóan mindegyik, most megjelent szabvány tartalmaz egy bizottsági állásfoglalást.

A második generációs Eurocode-szabványok több új területre vonatkozóan is tartalmaznak előírásokat, így a szabványcsalád 65 szabványra bővül, lásd a mellékelt dokumentumot.

További információk a második generációs Eurocode-szabványokról:

https://eurocodes.jrc.ec.europa.eu/

https://eurocodes.jrc.ec.europa.eu/2nd-generation/eurocodes-evolution-explained-video-series

MSZT Bernáth Csaba

2026. augusztus

A kézi gáztechnikai berendezések időszakos felülvizsgálatára vonatkozó új előírások

Az MSZT 2026. augusztus 1-jén tette közzé az MSZ EN 17931:2026 Gázhegesztő eszközök. Kézi gáztechnikai berendezések hegesztéshez, hevítéshez és vágáshoz. Időszakos felülvizsgálat angol és magyar nyelvű változatát.

Az MSZ EN 17931:2026 a hegesztéshez, vágáshoz és rokon eljárásokhoz használt, gázpalackszelephez, vagy gázellátó rendszer elvételi pontjához csatlakozó gáztechnikai berendezések üzembe helyezésétől fogva végzett időszakos felülvizsgálatának irányelveit határozza meg. Ez a szabvány a szakmai használatra szánt, legfeljebb 300 bar (30 MPa) nyomású sűrített gázokat, acetilént, cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG), metil-acetilén-propadién keveréket (MPS) és szén-dioxidot (CO₂), valamint ezek keverékeit felhasználó lánghegesztő berendezésekre vonatkozik, de az automatizált alkalmazásokra nem. A gépesített vagy automatizált lánghegesztő és -vágó berendezések biztonsági követelményeit az MSZ EN 17942:2025 Hegesztés és rokon eljárások. Gázhegesztő berendezések. Nyílt lángú, oxigénes lánghegesztő berendezéssel működő hőtechnikai berendezés biztonsági követelményei szabvány tartalmazza.

A gyártó ad a gáztechnikai hegesztőberendezés időszakos felülvizsgálatára és karbantartására útmutatót, azonban a berendezés használatának mértéke és feltételei rendkívül változóak. Az MSZ EN 17931:2026 célja a munkáltató és a munkások segítése abban, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően meghatározzák a berendezés biztonságos használatához szükséges karbantartási tevékenységeket.

Az MSZ EN 17931:2026 forrásdokumentuma (EN 17931:2026) egy új európai szabvány, azonban Magyarországon érvényben van a hegesztés biztonságára és munkavédelmére vonatkozó előszabványcsalád. Az európai szabvány 2026. márciusi megjelenésekor az MSZT-ben már megkezdődött ezeknek az előszabványoknak a korszerűségi felülvizsgálata. Az MSZE 12809:2014 2. Hegesztés biztonsága. Gázhegesztés eszközeinek időszakos biztonsági ellenőrzése és vizsgálata előszabvány közel azonos alkalmazási területet szabályoz az MSZ EN 17931:2026-tal, de felépítésükben és tartalmukban különböznek. Az MSZ EN 17931 alkalmazására való felkészülés érdekében a bizottság úgy döntött, hogy hároméves együttélési idő után lesz csak visszavonva az előszabvány. Ezalatt mindkét szabvány alkalmazható, és az alkalmazási tapasztalatok alapján döntés születhet arról, hogy szükséges-e az MSZ EN 17931:2026-tal összhangban korszerűsíteni az előszabványt, mivel igény lehet az MSZ EN 17931 alkalmazásához gyakorlati útmutatóra.

Érdeklődéssel várjuk a felülvizsgálatokat végző és a felülvizsgált lánghegesztő berendezéseket használó szakembereknek az MSZ EN 17931:2026 és az MSZE 12809:2014 2. alkalmazása során szerzett tapasztalatait és véleményét.

MSZT Szabó József

2026. augusztus