|
Híreink          Szakmai linkek |
Rekord magas színvonal a hazai legrangosabb tetős pályázaton 2026. július 02.
Szabványfrissítés 2026 II. negyedév 2026. július 01.
Tűzoltó kollégák – Vegyetek részt egy tudományos kutatásban! 2026. július 01.
Hőkupola: az extrém erdőtűzveszély már nem csak Dél-Európára jellemző 2026. július 01.
Audit előtt: így lesz átlátható a tűzvédelmi dokumentáció 2026. június 30.
GLOBAL FIRE – Bemutatkozik a G-One tűzjelző központ 2026. június 29.
Hamis biztonságérzet és annak tűzvédelmi kockázatai X. – Képes a rendszer tanulni? 2026. június 25.
Állítások és választások – Milyen a hazai tűzvédelem? 2026. június 24.
Sugárvédelmi rövidítések és jelentésük 2026. június 23.
Szervertermek és adatszobák komplex fizikai védelme 2026. június 23.
Tűzvédelmi szimulációk – új szakkönyv született 2026. június 22.
2026. június 18.
|
Az év tetője 2026 Nívódíj Pályázaton kiemelkedő eredmények születtek, amelyek a tűzoltási szakterület számára is irányadó szempontokat adnak a jövő tetői védelmének tervezésekor. A kivitelezők sikerének elismerése mellett ezért is közöljük az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége pályázatán elért kiváló eredményeket.
Vágvölgyi László összeállításában közöljük a Szabványügyi Közlönyben 2026. II. negyedévében közzétett fontosabb tűzvédelmet, illetve katasztrófavédelmet érintő szabványokat. Az összeállítással a szakemberek munkáját, a szakirodalom naprakész megismerését kívánjuk elősegíteni.
Az éghajlatváltozás hatásai a tűzoltói beavatkozások során egyre markánsabban jelentkeznek, különösen a hulladékhalmokban keletkező tüzek gyakoriságának növekedésében. Ezek az esetek a felszabaduló káros anyagok révén nemcsak a beavatkozók egészségét veszélyeztetik, hanem komoly környezetbiztonsági kockázatot is jelentenek az érintett települések lakossága számára is. A témakör mélyebb megismerése és a tűzvédelem ezen területének fejlesztése érdekében Óbudai Egyetem felmérést végez – kérik tűzoltó kollégák részvételét. Az elérhetőséget tesszük közzé.
Az idei nyár első nagy, kontinentális léptékű hőhulláma június közepén Nyugat-Európában indult, majd fokozatosan kelet felé húzódva június utolsó hetében Közép-Európát, köztük Magyarországot is elérte. Az Európai Bizottság Polgári Védelmi és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek (ECHO) főigazgatóságának június 26-i erdőtűz-jelentése, valamint az azóta megjelent hazai és nemzetközi híradások együttesen jól mutatják, hogyan fonódott össze a szélsőséges hőség, a kiszáradó vegetáció és az erdőtüzek kockázatának ugrásszerű növekedése – és azt is, hogy ez a folyamat Magyarországot is közvetlenül, sőt a szezon eddigi legsúlyosabb hazai hőségeseményével érintette.
A vállalati tűzvédelem szerepe auditori és biztosítói szempontból az elmúlt években jelentősen felértékelődött. A hatósági ellenőrzések mellett egyre gyakrabban jelennek meg belső auditok, biztosítói szemlék, ESG-megközelítésű átvilágítások és beszállítói megfelelőségi vizsgálatok. Ezekben a helyzetekben már nem elegendő általános nyilatkozatokra vagy rendszertelen nyilvántartásokra támaszkodni. Az audit azt vizsgálja, hogy a vállalat mit tud pontosan, hitelesen és visszakereshető módon igazolni. Az elektronikusan vezetett tűzvédelmi dokumentáció “audithelyzetben” is bizonyító erejű információforrás. 
A Global Fire intelligens termékcsalád legújabb tagjaként üdvözölhetjük a G-One tűzjelző központot, azaz a GEKKO család legkisebb tagját, amit össze is hasonlítunk nagyobb testvéreivel. A G-One tűzjelző központ, ellentétben a GEKKO és az OCTO+ tűzjelző központokkal, további hurkokkal nem bővíthető. Ez a központ egy hurokkal rendelkezik és a hurokbővítésen kívül minden további paraméterében megegyezik az 1 hurkos GEKKO tűzjelző központtal, a fenti képeken látható előlapi különbséget leszámítva. Az új központ a legköltségérzékenyebb rendszereket célozza meg, ugyanakkor mégis rugalmasan bővíthető – írásunkból kiderül, hogy hogyan.
Szerzőnk sorozatában a biztonság és a biztonságérzet közti különbségeket tárta fel. Egyes elemei hogyan válnak (szabályozás, megfelelőség, jogosultság, tanúsítás, technológiai innováció, kiürítési stratégia) a valós védelem helyett annak illúziójává? Mi helyzet, ha a teljes rendszerről kell beszélnünk?
Egy beszélgetéshez készült és a hallgatók részére is közreadott állítások eredményeit tesszük közzé, amely a válaszadók véleményét mutatja be a hazai tűzvédelem különböző kérdéseiről. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem reprezentatív kutatás, hanem egy szakmai közeg véleménylenyomata. Éppen ezért nem a százalékok abszolút értéke a legérdekesebb, hanem a kirajzolódó mintázat. Ez pedig elég egyértelmű!
A tűzoltók sugárveszélyes környezetben történő beavatkozásához az ismeretek széles körére van szükség. Ebben a szakirodalom gyakran rövidítéseket használ. Szerzőnk összefoglalta azokat, a nemzetközi szervezeteket, sugárvédelmi fogalmakat, mértékegységeket, műszaki kifejezéseket és dokumentumtípusokat, amelyeket a szakirodalom gyakran rövidítéssel használ. A tájékozódást segítő fogalom és rövidítés jegyzéket tesszük közzé.
Milyen védelmi szintekkel valósítható meg a szervertermek többrétegű védelme? Dr. Márton Balázs cikkében kifejti a védelmi szintek (fizikai, környezeti, épületszerkezeti, megfigyelési (CCTV + AI videoanalitika), beléptetés, emberi tényező és környezeti rendszerek, ezen belül a tűzvédelem szerepét a biztonság szavatolásában, külön kitérve a szabványok szerepére ebben a rendszerben. 
A tűzvédelmi szimulációktól hangos napjaink szakmai közvéleménye, ki abszolút megoldásként, ki a csalás szinonimájaként beszél róla. Mire szolgál ez a módszer valójában? Egyáltalán milyen fajtái vannak? Milyen elméleti alapismeretekre épül? Hogyan lehet alkalmazni? Erről szól Hajdu Flóra és Kuti Rajmund nagyon hasznos és hiánypótló könyve. Nincs lila köd! Csak azokat a szimulációs programokat ismertetik, amelyeket a gyakorlatban is teszteltek.
A csernobili baleset 40. évfordulója alkalmából a tanulmány azt vizsgálja, milyen szervezési, mérési és dozimetriai intézkedések védik a tűzoltókat sugárveszélyes beavatkozás során. A nemzetközi szakirodalom (IAEA, ICRP, WHO, OSHA, CDC) alapján bemutatja a felkészülést, a zónakialakítást, az egyéni védőeszközök korlátait, a dekontaminálás szabályait, valamint a szennyezett védőfelszerelés, eszközök és járművek kezelésének lépéseit. A szerzők szerint a biztonságot nem egy eszköz, hanem a mérésre épülő, dokumentált döntések rendszere adja.
