|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
RETTmobil kiállítás – 2024. május 15–17. 2024. május 06.
Tűzállósági vizsgálattal kapcsolatos szabványok 2024. május 02.
Műemlékvédelmi háttér: cikk a dán tőzsdeépület tüzéről 2024. április 29.
E-matrica a tűzvédelemben – Mit mutatnak a tapasztalatok, visszajelzések? 2024. április 29.
Gépek tűzbiztonsága – MSZ EN ISO 19353 2024. április 26.
Az inverterek és optimalizálók szerepe a megelőzésben és tűz esetén 2024. április 25.
Az alumíniumpor veszélyei – Mitől függ a robbanásveszélye? 2024. április 24.
Hová kerülnek a katasztrófavédelmi hatósági feladatok? 2024. április 24.
Napelemek telepítése: három centivel több lett a rés, maradhat? 2024. április 23.
AquaMAN fecskendő, tűzoltó robot és más újdonságok a HEROS Szakmai Napon 2024. április 23.
Újabb tűzvédelmi osztályozási szabvány magyarul 2024. április 22.
Tanuljunk a japánoktól – Egy földrengés kezelésének módjai 2024. április 20.
|
Május közepén három napig, (május 15–17. között) várja a mentésben érintett szervezeteket a RETTmobil, a németországi Fulda vezető mentési és mobilitási vására. Bár a kiállítás fókuszában elsősorban a mentés áll, az elektromobilitás és a mesterséges intelligencia témái külön is érdekesek lehetnek.
A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) szabványtárában 57 tűzállósági vizsgálattal kapcsolatos szabvány szerepel, ezek közül 19 jelenleg is hatályos, míg 38-at már visszavontak. Tájékoztatásul a jelenleg hatályos listát közöljük. A magyar nyelvűeket külön kiemeltük.
Április 16-án délelőtt kigyulladt, majd leégett az egykori koppenhágai tőzsde, a mai Dán Üzleti Kamara épülete. Az 1625-ben emelt épület az egyik legrégebbi és legkülönlegesebb Dániában. Baranyi Flóra építész 444.hu-n megjelent cikke részletes betekintést ad a műemlékvédelmi értelemben tragikus tűzesetbe.
A 2020-as hatályba lépése óta egyre népszerűbbek az elektronikusan vezetett tűzvédelmi üzemeltetési naplók. A zárt informatikai rendszerből származó adatok ún. e-matricán is megtalálhatók. Lássuk ennek működését és a tapasztalatokat!
Az MSZT 2024 áprilisában megjelentette magyar nyelven az MSZ EN ISO 19353 Gépek biztonsága. Tűzmegelőzés és tűzvédelem (ISO 19353:2019) szabványt.
A fő kérdés, hogy milyen események következhetnek be egy napelemes rendszernél vészhelyzetben. Ehhez érdemes tisztázni: hogyan működnek a napelemes rendszerek? Hogyan működnek az inverterek? Hogyan lehet az egyenáramú vezetékeket feszültségmentesíteni? Hogyan lehet a tűzoltó számára biztonságos törpefeszültséget előállítani? Melyek lehetnek a potenciális tűzforrások? Hogyan védekezhetünk ellenük?
A különleges fémek között a leggyakoribb az alumínium alkalmazása és feldolgozása. Az éghető szilárd anyagokról és azok porairól részletes ismereteink vannak. Az alumínium nem éghető, de porai robbanóképesek. Mit érdemes tudnunk a nem éghető alumíniumporok veszélyeiről?
Hírek szerint jelentős változás elé néz a Katasztrófavédelem szervezete, azzal, hogy július 1-től a hatósági tevékenységeket a megyei kormányhivatalok látják el. Mit lehet erről tudni?
A hagyományos napelempanel-telepítések kapcsán számos tűzvédelmi aggály merült fel. Ilyen például az egyéb biztonsági berendezésekkel (például a hő- és füstelvezető kupolákkal) való átfedések, és az ezek miatti sérülésveszély kérdése, másrészt az oltáshoz szükséges hozzáférési sávok hiánya. Norvég kutatók ugyanakkor arra is rámutattak: a tető és a napelemek közötti rések csupán három centiméterrel történő növelése pozitív különbséget eredményezhet egy esetleges tűz terjedési sebességében.
Amint azt korábban közreadtuk, április 12-én bemutatták a HEROS legújabb gyártmányait, sőt, a fejlesztési elképzelésekbe is betekintést nyújtottak. Emellett hőkamera, tűzoltó robot, tűzoltó szimulátor, fejlesztés alatt álló gépjárműfecskendő is látható volt. A jelenlévőket a fejlesztők előadásokon és a gyakorlatban is tájékoztatták.
Az MSZT 2024 áprilisában megjelentette az MSZ EN 13501-6:2018+A1 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása. 6. rész: Az erősáramú, jelző- és távközlőkábelek osztályba sorolása tűzzel szembeni viselkedési vizsgálati eredményeik felhasználásával szabványt.
2024. január 1-jén 7,6-os erősségű földrengés rázta meg Japán legnagyobb szigetének, Honsúnak [Honshu] északi partvidékén található Isikava [Ishikawa] prefektúrát. Érdekes és hasznos lehet áttekinteni, hogyan kezelte a japán katasztrófavédelem ezt a konkrét esetet, hiszen az országnak szó szerint évezredes, keserű tapasztalatai vannak az ilyen helyzetekkel.
